Talajvizsgálati módszerkönyv
A talajtani értekezletek előterjesztései és határozatai alapján
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
ELŐSZÓ. ÍRTA: DR. MADARI KREYBIG LAJOS
I. FEJEZET. A) HELYSZÍNI FELVÉTEL ÉS TALAJVIZSGÁLAT. ÍRTA: DR. ENDRÉDY ENDRE
1. A felvételhez szükséges felszerelés
2. A vizsgálati helyek kijelölése
3. A talajszelvény feltárása és vizsgálata
4. A talaj típusjellegének meghatározása helyszíni vizsgálatok alapján
5. Elhatárolás, térképezés
I. FEJEZET. B) MINTAVÉTEL. ÍRTA: DR. CSIKY JÁNOS, DR. ENDRÉDY ENDRE ÉS PRETTENHOFFER IMRE
1. Általános irányelvek, a mintavételhez szükséges feltárások készítése
2. Mintavétel térképezési célokra (egyes minták)
3. Mintavétel tápanyagállapot meghatározása, talajjavítás végzése, kísérletek beállítása stb. céljára (egyes és átlagminták)
4. A talajminták előkészítése a laboratóriumi vizsgálatra
II. FEJEZET. A TALAJOK FIZIKAI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTSÁGAI. ÍRTA: DR. MADOS LÁSZLÓ
A) A talaj mechanikai összetételének meghatározása
1. Előkészítő eljárások a mechanikai elemzéshez
2. A mechanikai elemzés eljárásai
B) A talajok kötöttségének jellemzésére szolgáló egyéb eljárások
1. A talaj higroszkóposságának meghatározása
2. Az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása
C) A talajok fajsúlyának, térfogatsúlyának és hézagtérfogatának meghatározása
D) A talajok vízgazdálkodási sajátságainak meghatározása
1. A talaj mindenkori nedvességtartalmának meghatározása
2. A talaj víztartalmának statikai állapota
3. A talajok vízkapacitásának meghatározása
4. A talajok holtvíz-értékének meghatározása
5. A talajok maximálisan lehetséges hasznos víztartalmának meghatározása
6. A talajszelvény hasznos víztároló képességének meghatározása
7. A talajvíz lehetséges mennyiségének és a talaj kapilláris vízemelő képességének meghatározása
8. A talaj vízvezetőképességének meghatározása
III. FEJEZET. AZ ADSZORBCIÓS KOMPLEXUS ÉS A REAKCIÓ-ÁLLAPOT VIZSGÁLATA. ÍRTA: DR. DI GLÉRIA JÁNOS
A) A talajok vízoldható sótartalmának mennyiségi meghatározása
1. A vizes kivonat készítése
2. A vizes kivonat vizsgálata
3. A vizsgálati eredmények ellenőrzése
B) A talajok kicserélhető kationjainak és telítettségének meghatározása
1. A kicserélhető kationok meghatározása földalkálikarbonátot nem tartalmazó talajokban
2. A kicserélhető kationok meghatározása földalkálikarbonátot tartalmazó talajokban
3. A kicserélhető kationok összegének (a talaj S-értékének) meghatározása
4. A talajok telítetlenségének (U) meghatározása ammoniumadszorbcióval
C) A talajok reakciószámának (pH értékének) meghatározása
1 A talajok pH-értékének meghatározása elektrometrikus úton (hivatalos módszer)
2. A talajok pH-értékének kolorimetrikus meghatározása Kühn szerint (helyszíni vizsgálatoknál)
D) A talajok pufferképességének meghatározása
1. A talaj pufferképességének meghatározása Jensen szerint
2. A talaj szénsavas mész (CaCO3) tartalmának meghatározása
E) A savanyú talajok mészigényére vonatkozó vizsgálatok
1. A kicserélődési aciditás meghatározása
2. A hidrolitos aciditás meghatározása
3. A meszezéshez szükséges mész mennyiségének kiszámítása
F) Kereskedelem útján forgalomba kerülő meszezésre használatos anyagok minőségi kellékei és a vizsgálatukra használt módszerek
1. Minőségi kellékek
2. Vizsgálati eljárások
IV. FEJEZET. A TALAJOK TÁPANYAGÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA. ÍRTA: PRETTENHOFFER IMRE
A) A talaj nitrogénállapotának megítélésére szolgáló vizsgálati eljárások
1. A talaj összes szervesanyag-tartalmának meghatározása
2. A humifikált (lúgban oldható) szervesanyag meghatározása
3. Az összes szervesanyag meghatározása oxidimetrikus titrálással
4. Az összes nitrogéntartalom meghatározása
5. Ammóniák- és nitrátnitrogén meghatározása
6. Irányelvek a nitrogénállapotnak a talajvizsgálatok alapján történő megítélésére
B) A talaj foszfor- és káli-állapotának megítélésére szolgáló vizsgálati eljárások
1. A talaj összes foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása
2. A talaj könnyen oldható foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása 'Sigmond szerint
3. A talaj könnyen oldható foszforsav- és kálium-tartalmának meghatározása a Neubauer-féle eljárással
4. Egnér eljárása a könnyen oldható foszforsav meghatározására
5. Egnér eljárása a könnyen oldható kálium meghatározására
6. Prettenhoffer eljárása a talaj felvehető káliumkészletének megállapítására n/4 ammoniumklorid oldattal (a szerző eredeti leírása szerint)
7. A talajok könnyen felvehető foszforsavának (kicserélhető foszforsav) meghatározása ammoniumkarbonáttal, Kühn szerint (a szerző eredeti leírása)
8. A talajok kicserélhető káliumtartalmának meghatározása ammoniumkarbonáttal, Kühn szerint (a szerző eredeti leírása)
C) Várallyay eljárása a szántóföldön bekövetkező foszforsav-, kálium- és nitrogéntrágyahatás laboratóriumi megítélésére
1. A laboratóriumi foszfor- és káliumtrágyázás és a laboratóriumi érlelés végrehajtása
2. A szántóföldi foszforhatás megítélése relatív módszerként alkalmazott Egnér-eljárással
3. A szántóföldi káliumhatás megítélése relatív módszerként alkalmazott aspergillus eljárással
4. A talaj nitrogénállapotának megítélése
V. FEJEZET. SZIKES TALAJOK VIZSGÁLATA. ÍRTA: DR. ARANY SÁNDOR
A) Szikes talajok helyszíni vizsgálata és megmintázása
B) Szikes talajok laboratóriumi vizsgálata
1. A talajok kötöttségi számának és pH-értékének megállapítása
2. A vízben oldható összes só meghatározása
3. A szóda meghatározása
4. Az egyes vízben oldható sók és az adszorbeált (kicserélhető) kationok meghatározása
C) A szikes talajok megjavítására vonatkozó szaktanácsadás alapelvei
D) A szükséges javítóanyag mennyiségének meghatározása
E) Irányelvek a különböző talajjavító eljárások végrehajtására
F) A szikes talajok javításaira Leggyakrabban használt anyagok vizsgálati módszerei
1. Őrölt szénsavas mészkő
2. Cukorgyári mésziszap
3. Márga (meszes sárgaföld, digóföld)
4. Kéntartalmú anyagok vizsgálata
5. Szabad savat tartalmazó anyagok vizsgálata
6. Hidrolitos bomlás útján savat leadó anyagok (vasvitriol, timsó, kénsavaluminium stb.) vizsgálata
7. Gipsz vizsgálata
VI. FEJEZET. TALAJBIOLÓGIAI MÓDSZEREK. ÍRTA: DR. FEHÉR DÁNIEL
I. A talajban élő mikroszervezetek munkássága
II. A talajbiológiai módszerek általános átnézete
III. A talajbiológiai vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi berendezések ismertetése
IV. A talaj mikroorganizmusainak, elsősorban a baktériumoknak és gombáknak közvetlen minőségi vizsgálata
V. A talajt benépesítő mikroorganizmusok mennyiségi meghatározása
A) Közvetlen mikroszkópiái módszerek
B) Közvetett tenyésztési módszerek
1. A levegő szabad nitrogénjét megkötő aerob baktériumok
2. A levegő szabad nitrogénjét megkötő anaerob baktériumok
3. Nitrifikáló baktériumok
4. Denitrifikáló baktériumok
5. Anaerob cellulózebontók
6. Aerob cellulózebontó baktériumok
7. Aerob pektinbontó baktériumok
8. Az anaerob pektinbontó baktériumok
9. Carbamidbontó baktériumok
10. Vajsavas erjedést okozó anaerob baktériumok
11. Az anaerob fehérjebontó baktériumok
VI. A talajt benépesítő baktériumok rendszertani meghatározása
VII. Néhány fontosabb biológiai feladatot végző baktérium-csoport tisztán való kitenyésztésére szolgáló különleges táptalajok
VIII. A mikroszkopikus gombák mennyiségi és minőségi meghatározása
IX. A talajt benépesítő moszatok mennyiségi és minőségi meghatározása
X. A talajlélekzés mérése
XI. A talaj biológiai aktivitásának közvetett módszerekkel való meghatározása
VII. FEJEZET. A TALAJPROTOZOÁK KIMUTATÁSÁRA ÉS SZÁMLÁZÁSÁRA ALKALMAS MÓDSZEREK. ÍRTA: DR. TELEGDY KOVÁTS LÁSZLÓ
1. A talajprotozoák jelentőségéről általában
2. A talajprotozoák minőségi és mennyiségi kimutatására szolgáló módszerek
VIII. FEJEZET. A HIBASZÁMÍTÁS ÉS A KORSZERŰ SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEZÉS ELMÉLETÉNEK ALAPVONALAI. ÍRTA: DR. TELEGDY KOVÁTS LÁSZLÓ
1. A hiba számítás elméletének alapelvei
2. Variáció-elemzés
3. A korszerű szabadföldi kísérletezés elmélete
4. Egyenletességi kísérletek
5. A talajheterogénitás számbavétele és a kísérleti hiba számítása
6. A tetszőleges parcellabeosztású blokkok módszere
7. A latin négyzet módszere
8. Az időjárás okozta eltérések számbavétele
9. Tetszőleges elosztás
10. Irodalom
IX. FEJEZET. A KORSZERŰ SZABADFÖLDI KÍSÉRLETEZÉS GYAKORLATA. ÍRTA: DR. CSIKY JÁNOS
A) Parcellacsoportok véletlen elosztású kezelésekkel
1. Terméseredmények összeállítása
2. Az egész kísérletben mutatkozó összes eltérés és összvariáció számítása
3. A blokkeltérés és blokkvariáció kiszámítása
4. A kezelés-eltérés és kezelésvariáció számítása
5. A véletlen hibaokok következtében mutatkozó hibaeltérés és hibavariáció kiszámítása
6. A kísérleti eredmények valószínűségének meghatározása az F-próbával
7. A kísérleti eredmények gyakorlati elbírálása és értékelése a hibaérték kiszámításával
B) Latin négyzet
1. Terméseredmények összeállítása
2. Az egész kísérletben mutatkozó összes eltérés az összvariáció számítása
3. A hibaértékek számítása és a kísérlet értékelése
C) A kísérleti adatoknak a gazdasággal való közlése
Függelék: Példák a korszerű szabadföldi kísérletezésnél használatos elrendezésekre
X. FEJEZET. A MŰTRÁGYÁK ÉS SZERVES TRÁGYÁK VIZSGÁLATA. ÖSSZEÁLLÍTOTTA. DR. DI GLÉRIA JÁNOS
1. Mintavételi szabályok a kereskedelmi forgalomban lévő trágyafélékből
2. A vizsgálati anyag előkészítése
3. Foszfor műtrágyák vizsgálata
4. A foszfortrágyák vizsgálatához szükséges vegyszerek
5. A kálium műtrágyák vizsgálata
6. A nitrogén műtrágyák vizsgálata
7. A nitrogén műtrágyák szennyezéseinek vizsgálata
8. A szerves trágyák vizsgálata
Előszó
A magyar talajtani szakirodalomban mindig hiányát éreztük olyan laboratóriumi módszerkönyvnek, amely a talajvizsgálatok során használatra ajánlható laboratóriumi vizsgálati módszereket és egyben a külső talajfelvételi eljárásokat is ismertetve, a vizsgálati eredmények gyakorlati kiértékelésére is felvilágosítást nyújt.
Ilyen magyarnyelvű szakkönyv hiánya annál is inkább érezhető volt, mert a sajátos magyar igényeknek megfelelő módszerkönyv a külföldi szakirodalomban nincsen. Az idevágó nagyon kisszámú, különben kitűnően megírt külföldi szakmunka értékes segédkönyve a laboratóriumi munkáknak, azonban hiánytalan összefoglalást - legalábbis a hazai szükséglettel számolva - ezek egyikében sem találunk.
Ez a m. kir. földmívelésügyi kormányzat jóvoltából megjelenő talajvizsgálati módszerkönyv, melynek tartalmát a talajtani szakemberek mélyreható szakértekezleteken állapították meg, eddig nem állt rendelkezésre, tehát hézagpótló a szakirodalomban. Egyben az első kísérletet jelenti a hazai talajvizsgáló intézetek egységesítésére is.
Az elkövetkező évtizedekben a magyar mezőgazdaságnak szükségszerűen sokat kell fejlődni. Ebben a nagyon kívánatos fejlődési folyamatban igen fontos feladat vár kísérletügyünkre és különösen talajvizsgáló intézeteinkre. A talajjavítás és termőerő fokozás szakkérdései csak a talajvizsgáló szakintézetek közreműködésével oldhatók meg eredményesen. Ezeknek az intézményeknek hasznosítását, egységes szellemű működését pedig csak egységes szakirányítás és egységesen elfogadott vizsgálati eljárások biztosíthatják.
E kiadványban, még nem tehettünk eleget minden vonalon az egységesítés kívánalmainak s néhány esetben több azonos célú módszert is leírva, az egyes intézetekre bízzuk, a viszonyainak legmegfelelőbb, módszer megválasztását. Így jártunk el akkor, ha még vitatható a használatos módszerek valamelyikének elsőbbsége vagy, ha a legjobbnak ellenőrizhető módszer olyan felszerelést igényel, hogy a szükséges felszerelésnek valamennyi intézetünk számára történő beszerzése a mai háborús viszonyok között egyelőre megoldhatatlannak látszik.
A jövőben gyűjtendő kísérleti eredményekből, tapasztalatokból és újabb tudományos kutatásokból adódó, gyakorlatilag hasznosítható felismerésekről és vizsgálati módszerekről a jelen mű kiegészítéseképen szükségszerűleg külön folytatólagos kiadványokban fogunk beszámolni.
A könyv egyes fejezeteit a kérdéses tárgykörök alapos ismerői, névszerint: dr. Arany Sándor, dr. Csiky János, dr. Endrédy Endre, dr. Fehér Dániel, dr. Di Gléria János, dr. Mados László, Prettenhoffer Imre és Telegdy-Kováts László urak írták, a szerkesztés munkáját pedig dr. Ballenegger Róbert és dr. Mados László urak együttesen végezték.
Fáradságos munkájukért köszönetét mondva, azzal a kívánsággal ajánlom általános használatra a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium e minden tekintetben korszerű kiadványát, hogy a benne foglaltak is járuljanak hozzá egy minden versenyen felülálló magyar mezőgazdaság kifejlesztéséhez.
Budapest, 1943. január 14.
dr. madari Kreybig Lajos s. k.
m. kir. kísérletügyi főigazgató, gazd. főtanácsos,
a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium Állandó Központi Talajjavító Bizottságának elnöke