Böckh János - Szontagh Tamás
A Magyar Királyi Földtani Intézet
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. BEVEZETÉS
II. AZ INTÉZET ALAPITÁSÁNAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE, TEKINTETTEL ELHELYEZÉSÉNEK KÉRDÉSÉRE IS
III. AZ INTÉZET PALOTÁJA
IV. AZ INTÉZET FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE
Az Intézet közleményei
Az Intézet által kiadott, földtanilag színezett térképek
Az Intézet vegyészeti laboratoriumának szabályai és dijjegyzéke
Utasitások
Az Intézet könyv- és térképtárának használati szabályzata
Bevezetés
Bármerre tekintünk a föld kérgén, ma már élénk mozgalmat és tevékenységet látunk ama tudományág terén, melyet geologiának nevezünk.
Azóta, hogy A. G. Werner, a híres egykori freibergi tanár, a kinek nevéhez kötjük a geologiának rendszerbe való szedését és igazi tudománynyá való felavatását, 1780-ban megkezdette a szakunkba vágó előadásokat Freibergben, még a geognosia neve alatt, időbeli társa, az angol mérnök W. Smith pedig a kövületeknek a rétegek korbeli meghatározásánál való kiváló fontosságát felismerte, óriási haladás állt be e téren is. A különféle tudományok közt bár a legfiatalabbak egyike, az idők folyamán a legizmosodottabbak egyikévé nőtte ki magát.
Kezdetben csak egyesektől műveltetvén, mindjobban feléje tereltetett a figyelem és érdeklődés, hisz vizsgálatainak tárgyát ama test képezi, melyben úgy a nemzetek, mint az egyesek jólléte gyökerezik.
Mint a történelemben, úgy megvannak a geologiai tudomány fejlődésében is az egyes korszakok jellemző vonásaikkal, de elvitázhatatlan tényt képez ama tünemény, hogy az üdvös irányban való haladás a geologiában akkor állott be, midőn a spekulatív irány elhagyatván, a buvárok mindjobban a gyakorlati megfigyelés terére léptek. Ettől fogva a felderített igazságok mind jobban terjedtek, a geologiának a gyakorlati életben való kiváló fontossága és hasznossága is napról-napra tért hódított. Evvel karöltve látjuk, hogy míg kezdetleg, mint mondám, csak egyes magánosok foglalkoztak geologiai vizsgálatokkal kisebb-nagyobb mérvben, mindjobban társulatok is keletkeztek ezek szolgálatában; hisz tudjuk, hogy az előrehaladott kulturával biró országokban, p. o. Angolországban a Geological society of London még 1807, a franczia Société géologique de France 1830-ban, a berlini Deutsche geologische Gesellschaft pedig 1848-ban alapíttatott.
De nekünk sem kell szégyenkeznünk, mert közismert tény, miként dr. Zipser András hazánkfia a magyar orvosok és természetvizsgálóknak még 1847-ben Sopron városában megtartott VIII-dik nagygyűlésén indítványozta egy "földismei bányászegyesület" megalapítását. A köztetszéssel fogadott indítvány akkor ugyan csak indítvány maradt, mert az ezt csakhamar követte politikai események ennek keresztül vitelét akkorában már nem engedték, de az elvetett mag nem sokkal később mégis csak kikelt, a mennyiben 1850 július 6-án megszülemlett hazánk földjén a ma is virágzó Magyarhoni földtani társulat, a magyar geologiának, ha nem is mondható hogy egyedüli, de kétségkívül igen lelkes és hivatott művelője.
Azon mérvben, a melyben a geologia az egyesek és társulatok működéséből kifolyólag mind biztosabb alapokra jutott és napról napra mindinkább felismertetett a nagy fontosság, melylyel a geologia terén elért vívmányok az emberi tevékenység számtalan ágában épenségesen nélkülözhetetlenek, ép oly mérvben kezdett az egyes országok kormányainak figyelme a gyermekéveiből már kibontakozott, megizmosodott új tudományágra irányulni.
A bányászat, mint mondani szokták, alkalmazott geologia, a mérnöki szakok egyáltalán nem nélkülözhetik tanait, az okszerű gazdászat és erdészet, ipar és kereskedelem tőle kapnak fontos útmutatásokat, nem is szólva számos vizügyi kérdéseknek a helyes megoldásáról stb.
Ép e körülmény teszi rendkívül fontossá, hogy minél alaposabban ismerjük meg azt a földet, melyen élünk, tudomást nyerjünk a benne rejlő természetadta anyagokról, melyek közül nem egy, helyesen felismerve és kizsákmányolva, valóságos kincscsé válhatik úgy az egyesekre, mint országokra nézve.
Minthogy sem egyesek, sem magántársulatok, nagyobb terjedelmű országok egyöntetü beható átkutatására és részletes, tehát nagyobb méretű térképeken való geologiai felvételére már e műveletek hosszú időt igénylő és így költséges voltánál fogva sem vállalkozhatnak, s különben is szakadatlanúl merülnek fel konkrét kérdések, melyek megoldásánál úgy a kormányok, mint magánosok geologiai téren gyakorlott szakférfiak olykor igen gyors közbelépését igénylik, mind e tényezők végre oly állami intézetek felállítására vezették a kormányokat, a melyek e feladatok teljesítésére képesítettek és hivatvák. Mint sok más hasznos téren, itt is a gyakorlati Angolhon volt úttörő, s még 1835-ben állította fel a Geological Survey of the united Kingdom-t de la Beche vezetése alatt, melynek Skócziát és Irországot illetőleg külön osztályai vannak, s azóta a gyarmatokban is állíttattak fel ily intézmények, p. o. 1841-ben: Canadában a Geological and Natural History Survey of the Dominion of Canada; 1846-ban Indiában, Calcuttában a Geological Survey of India, melyek ma is teljes erővel végzik feladatukat.
De végre mi sem szólhatna a geologiai működés rendkívüli fontossága mellett hangosabban mint azon elvitázhatatlan tény, hogy nem csak Európa majd minden államában (a nevezetesebbek mindegyikében), de még a legtávolabb világrészekben is egymásután állították fel az egyes kormányok a földtani vizsgálatoknak és felvételeknek szánt intézeteiket, így p. o. Japán 1879. az Imperial geological Survey of Japan-t; a Jó Reményfok 1895-ben a Geological Survey of the Colony of the Cape of Good Hope-t; a dél-afrikai köztársaság Transvaal 1897-ben, a Geologische opname der Zuid-Afrikaansche Republik-et, s így folytathatnám úgy Amerikát, mint Ausztráliát illetőleg is, melyeknek elsejében mindenek előtt a kiterjedt személyzettel és eszközökkel ellátott s mint ilyen 1879-ben felállított és hatalmasan működő United States Geological Survey, Washingtonban domborodik ki.
Szomszédságunkban, Ausztriában, a k. k. geologische Reichsanstalt 1849 november 15-én állíttatott fel, Poroszországban pedig Berlinben a bányászakadémiával kapcsolatos Kgl. Preussische geologische Landesanstalt 1873-ban.
Megnyugvásunkra szolgálhat, hogy ez irányban sem maradtunk vissza a többi mögött, a mennyiben kivettük osztályrészünket a nagy kulturmunkában, 1869-ben felállítván a magyar kir. földtani intézetet.
(Böckh J.)