Bíró Dávid
Ellenkultúra Amerikában
Tények-szociológiai értékelések
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
ELŐSZÓ
KULTÚRA, SZUBKULTÚRA, ELLENKULTÚRA
TÁRSADALMI HÁTTÉR
A GYÖKEREK TÖRTÉNETÉRŐL
1. Friedrich Schiller "Az ember esztétikai neveléséről"
2. Két romantikus: Novalis és Shelley
3. A modernizmus
A HATVANAS ÉVEK KULTURÁLIS FORRADALMA
HOGYAN LÁTTA AZ AMERIKAI SZOCIOLÓGIA AZ ELLENKULTÚRÁT?
1. Roszak a mozgalom keletkezéséről
2. Roszak második könyve és ismeretelméleti cikke
3. Nyakig a misztikában: a "befejezetlen lény" a vízöntő korszakában
4. A Személy és planéta, avagy Roszak gondolkodása az ökológia jegyében
5. Ivan lllich a társadalom "iskolátlanításáról" és az emberarcú technológiáról
6. Charles A. Reich a "tudat forradalmáról"
7. Wilhelm Reich "szexuális forradalma"
AZ ELLENKULTÚRA KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI
1. Roszak és Lukács a tudományról és elidegenedésről
2. Az ellenkultúra és az új baloldal
3. Az ellenkultúra és a fiatal Marx gondolatai
4. Két empirikus vizsgálat az ellenkultúráról
ELLENKULTÚRA A MŰVÉSZETBEN
1. A rock
2. A vizuális művészetek
3. A beatnemzedék költészete
AZ AMERIKAI ELLENKULTÚRA - ÉS AMI UTÁNA JÖTT
ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
IRODALOM
FÜGGELÉK
Fülszöveg
Az ellenkultúráról hallva az átlagember rögtön az ifjúság hatvanas években kibontakozó lázadására gondol, de ez az utóbb kiszélesedő mozgalom rendkívül sokrétű, és számos területet fog át. Hatóköre a háborúellenességtől a környezetvédelemig, a nemek viszonyától a kábítószer-élvezetig, az oktatás reformjától a rockzenéig vagy a kommunális életformáig terjed. Mennyiben határozták meg múló divatok az ellenkultúra sokféle irányzatát? Mit örököltek belőle a későbbi nemzedékek? Vajon - akaratlanul is - közrejátszott-e az amerikai politikai élet utóbbi időben megfigyelhető jobbratolódásában? Filozófiailag tekintve, mély rokonság fűzi a beatnemzedék s a hippik által elindított mozgalmat a múlt századi német romantikusokhoz. Számos szociológiai értelmezés is kínálkozik az Amerikai Egyesült Államok háború utáni gazdaság- és társadalomtörténetének ismeretében. Ezeket veszi sorra a szerző, bemutatva az ellenkultúra kapcsolódási pontjait ideológiában és művészetben egyaránt.