---

Tartalom

Bevezetés
Parancsok
A parancsnokok magatartása
Alaki fogalmak

I. FEJEZET.

AZ EGYES HONVÉD GYALOG.
Állás, fővetések, testfordulatok, testhelyzetek és mozgások
  A kard szuronnyal
  A lovassági karddal
  A kurtállyal
  A karabéllyal
Töltés és tüzelés a kurtállyal és karabéllyal
A 07 m. ismétlőpisztoly töltése és azzal való tüzelés
Tiszteletadások
Különleges határozványok
  Tisztek és tisztjelöltek számára
  A trombitások számára

AZ EGYES HONVÉD LÓHÁTON.
Különleges határozmányok
  Tisztek számára
  A trombitások számára

A SZAKASZ
AZ ÜTEG
AZ OSZTÁLY ÉS AZ EZRED

II. FEJEZET.

FOGATOS OSZTAGOK.
A parancsnoklás átvétele
Vezényszavak
Kardjelek
Egyéb jelek
A járásmódok alkalmazása
Irány

A FOGATOS FÉLSZAKASZ.
Alakzatok
Mozgás
Megfordulás szűk területen
A tisztesek és egyes emberek kötelességei mozgás közben és a megállásnál
A tüzelőállás előkészítése
A tüzelőállás elfoglalása
Tevékenység a tüzelőállásban
A lövőszer pótlása
A tüzelőállás elhagyása

A SZAKASZ.
Alakzatok
Mozgás
A tisztesek és egyes emberek kötelességei mozgás közben és megállásnál
A tüzelőállás előkészítése
A tüzelőállás elfoglalása
Tevékenység a tüzelőállásban
A tüzelőállás elhagyása

AZ ÜTEG.
Alakzatok
A tisztesek és egyes emberek kötelességei a mozgás közben és megálláskor
A tüzelőállás előkészítése
A tüzelőállás elfoglalása
Tevékenység a tüzelőállásban
A tüzelőállás elhagyása
Békeállományú üteg

AZ OSZTÁLY.
Alakzatok
Parancsadás és vezetés
Alakzatváltoztatás és mozgás
Előnyomulás a tüzelőállásba

AZ EZRED.
Alakzatok
Parancsadás és vezetés
Előnyomulás a tüzelőállásba

III. FEJEZET.

A HARC.
A tüzérség hatásának és alkalmazásának jellemzése
Általános alapelvek
A tüzérség beosztása a harchoz való előnyomulásnál
A tüzérparancsnok magatartása
Tüzérfelderítés, megfigyelés és összeköttetés
A tüzelőállások kiválasztása és berendezése
Előnyomulás a tüzelőállásokba és azok elfoglalása
Állás változtatás
Tűzvezetés
  Általános alapelvek
  Harcászati tűzvezetés
  Lövésszaki tűzvezetés
Támadás
Találkozó harc
Támadás védelemhez kifejlődött ellenség ellen
Támadás megerősített állásokra
Védelem
Üldözés
A harc félbeszakítása, visszavonulás
Lovas tüzérség
Harc hegységben
Harc helységekért és erdőkért
Harc sűrűn művelt terepen
Vállalatok sötétségben
Tüzérségi födözet

IV. FEJEZET.

TISZTELETADÁSOK ÉS DÍSZELGÉSEK.
A) Gyalog
  Fogadás
  Díszmenet
B) Fogatos osztagok
  Fogadás
  Díszmenet
  Tisztelgő lövés

V. FEJEZET.

TÁMPONTOK A KIKÉPZÉSHEZ.
A fiatal tüzér kiképzése
A gyalogkiképzés
Az altiszti iskolások kiképzése
Kiképzés a felderítő-, megfigyelő- és összeköttető szolgálatban
A fogatnélküli és a fogatos félszakasz kiképzése
Az üteg, osztály és ezred kiképzése
Kiképzés éjjeli vállalkozásokra
Támpontok a tűzmesterek és a tartalékos tisztek (zászlósok és hadapródok) kiképzésére

VI. FEJEZET.

A MOZGÓ LÖVŐSZERES INTÉZETEK ÉS PÓTOSZTAGOK.
A lövőszeres intézetek célja és tagozása
A lövőszeres intézetek vezetése
A lövőszer pótlása
A legénység és lovak pótlása
Anyagpótlás
Támpontok a kiképzésre
A szabványos pótlás áttekintése

I és II/N. FEJEZET.
A NEHÉZ TARACKOS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA.

I/N. FEJEZET.
AZ EGYES HONVÉD GYALOG.
Töltés és tüzelés a kurtállyal és karabéllyal

II/N. FEJEZET.
FOGATOS OSZTAGOK.
A járásmódok alkalmazása

A FOGATOS FÉL SZAKASZ.
Megfordulás szűk területen
A tüzelő állás előkészítése és elfoglalása
Tevékenység a tüzelőállásban
A tüzelőállás elhagyása

A SZAKASZ
AZ ÜTEG
KÜRT- ÉS TROMBITAJELEK

---

Bevezetés

1. A tüzérség tüzelése által törjön utat a győzelemhez. A háboru legnehezebb, de legdicsőségesebb feladatait megosztja a többi fegyvernemekkel és azokkal vállvetve dönti el a csatákat.

A tüzérség jelentőségét gyorstüzelő, messzehordó, hatásos lövegének köszöni; ez képesíti őt első sorban - úgy a támadásnál, mint a védelemnél - a távoli harcra: de a közeli harcra is döntő befolyást gyakorol.

2. A háboru vasfegyelmet és az összes erők megfeszítését követeli. A csapatban még akkor is meglegyen az erős akarat a győzelemre, ha vezetői elestek.

Az akarat hajthatatlan végrehajtása hidegvérű bátorsággal, kezdeményezéssel és a legnagyobb szivóssággal párosulva, biztosítják a tüzérségnek az eredményt.

Ez a szellem hassa át a tüzérséget; ez képesíti azt mindenek előtt arra, hogy nehéz feladatának a harcban eleget tehessen.

3. A jó tüzérségnek tevékenységénél csupán néhány egyszerű alakzatra van szüksége: ezeket azonban uralja teljesen s alkalmazza azokat minden helyzetben - minden sémától menten - teljes mozgékonysága és egyes részeinek biztos összműködése mellett. Képes erre és képes még kitartóan menetelni, lövegeit minden körülmények között gyorsan tüzelő állásba hozni, nyugodtan és biztosan lőni és tüzét harcászatilag helyesen értékesíteni, akkor föladata magaslatán áll.

A mit a tüzérség békében tanult és gyakorolt, azt lesz képes háboruban teljesíteni; a mit békében elmulaszt, azt döntő pillanatokban nélkülözni fogja.

4. Háboruban csak az vezet eredményhez, ami egyszerü.

A szabályzat minden részletét szorosan tartsuk szem előtt, de ne hajtsuk végre gépiesen, hanem minden egyes esetre értelemszerűen alkalmazzuk.

A szabályzatban foglalt alakzatokat és távolságokat nem szabad tehát minden esetre kötelezőknek tekinteni. Alakzatok (alakzatváltoztatások), melyek a szabályzatban felvéve nincsenek intézkedés-sel rendelhetők el, a mennyiben azok az adott esetre célszerűknek mutatkoznak.

5. Azokat a határokat, a melyeken belül a szabályzat a csapatok kiképzésére és alkalmazására nézve szabadkezet enged, szükebbre nem szabad szorítani; a szabályzatban foglalt határozmányokat egy előljárónak sem szabad olyan magyarázó parancsokkal szaporítani, amelyek nagyobb egyenletesség elérését célozzák; mind azt, a mi az egyszerüségtől és természetességtől eltér, minden sematizálást és minden pedánsságot kerülni kell.

6. Föltétlen engedelmességet, rendet, nyugalmat és figyelmet szigoruan követelünk minden körülmények között. Valahányszor szükséges, feszes tartást és az erők teljes megfeszítését követeljük.

---