---

Tartalom

BEVEZETŐ
ANTALL JÓZSEF ÉLETRAJZI ADATAI (SZÜLETÉSÉTŐL MINISZTERELNÖKKÉ VÁLASZTÁSÁIG)

I. RÉSZ. IFJ. ANTALL JÓZSEF DOSSZIÉJA (MUZELÓGUS)
1. A Belügyminisztérium III/III-1/b. politikai osztály határozata ifj. Antall József operatív nyilvántartásbavételéről, 1963. február 7.
2. "Kerekes" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről, 1961. november 29.
3. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály V. alosztály jelentése Antall József ügyéről, 1962. február 16.
4. "Kátai" fedőnevű ügynök jelentése Antall Józsefről, 1962. május 3.
5. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály V/b. Csoportjának feljegyzése Antall Józsefről, 1962. július 5.
6. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztály III/b. Csoportjának jelentése ifj. Antall Józsefről, 1963. május 24.
7. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztályának határozata Ifj. Antall József felülvizsgálásáról, 1965. január 11.
8. A Belügyminisztérium III/III/3-b. alosztályának javaslata ifj. Antall József F. dossziéjának megszüntetésére, 1972. szeptember 15.
9. A Belügyminisztérium III/III-4. b. alosztály kivonata hangulatjelentésből, 1966. szeptember 7.
10. "Keleti" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről és Bibó Istvánról, 1966. október 1.
11. "Keleti" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1966. december 20.
12. "Keleti" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről, 1967. február 8.
13. A Belügyminisztérium III/III-4. b. alosztály vezetőjének levele a BRFK. Politikai Osztály Vezetőjének, 1967. április 13.
14. "Kiss I." fedőnevű ügynök jelentése Antall Józsefről, 1967. június 13.
15. A Belügyminisztérium III/III-4. b. alosztály levele BRFK Politikai Osztály vezetőjének, 1967. október 24.
16. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztály III/b csoportjának jelentése az alkalmazott 3/a rendszabály értékeléséről, 1968. január 15.
17. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztály III/b csoportjának jelentése ifj. Antall József F dossziés ügyében, 1968. február 19.
18. A Belügyminisztérium III/III-3. osztályának jelentése ifj. Antall József ügyében, 1968. február 21.
19. A Belügyminisztérium levele az MSZMP Központi Bizottság Irodája vezetőjének, 1968. február 26.
20. A Belügyminisztérium III/6 osztályának levele a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztály Vezetőjének, 1968. március 27.
21. A Belügyminisztérium III/III-3-a. alosztály jelentése ifj. Antall Józsefről és Tar Pálról, 1968. május 16.
22. "Sas" fedőnevű ügynök jelentése id. Antall József ügyéről, 1968. augusztus 26.
23. "Varga" fedőnevű ügynök jelentéséből, 1968. október 23.
24. A Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztály III/A. Csoportjának összefoglaló jelentése ifj. Antall József F dossziés személy ügyében, 1968. december 3.
25. A Belügyminisztérium III/III/3-alosztály jelentése dr. Antall József és ifj. Antall József F dossziésokról, 1969. január 10.
26. A Belügyminisztérium III/III/3-a. alosztályának javaslata Muzeológus fedőnevű ügyjelzés lezárására, 1969. július 17.
27. A Belügyminisztérium III/III-4-a. alosztály levele BM III/II-3-a alosztály vezetőjének, 1970. január 14.
28. A Belügyminisztérium III/III/3-a. alosztály jelentése ifj. dr. Antall József ügyében, 1970. április 22.
29. A Belügyminisztérium III/III/3-a. alosztály jelentése ifj. dr. Antall József ügyében, 1970. május 25.
30. A Belügyminisztérium III/III-3-a. alosztályának jelentése Tar Pálról, 1970. július 28.
31. A Belügyminisztérium III/III 3-a. alosztály feljegyzése ifj. dr. Antall József 3/a anyagairól, 1970. november 18.
32. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése ifj. dr. Antall Józsefről, 1971. március 11.
33. A Belügyminisztérium III/III/3-a. alosztály feljegyzése dr. ifj. Antall József "K" ellenőrzéséről, 1971. június 2.
34. "Keleti" fedőnevű ügynök feljegyzése ifj. dr. Antall Józsefről, 1971. október 7.
35. "Erdősi" fedőnevű ügynök jelentése ifj. dr. Antall Józsefről, 1972. március 28.
36. A Belügyminisztérium III/III II/b-a. alosztály jelentés Antall Józsefről, 1957. december 10.
37. A Budapesti Rendőrfőkapitányság osztályvezetőjének levele a Belügyminisztérium III/III-3. osztály vezetőjének, 1975. március 20.
38. A Budapesti Rendőrfőkapitányság III/III-d alosztályának kivonata ügynökjelentésből, 1975. március 14.
39. A Budapesti Rendőrfőkapitányság osztályvezetőjének levele a Belügyminisztérium III/III B alosztálynak, 1973. május 3.
40. A Budapesti Rendőrfőkapitányság III/III B. alosztályának jelentése dr. Antall Józsefről, 1973. április 24.
41. A BRFK III/III/d alosztály vezetőjének levele a BM. III/III-3. Osztályának, 1975. június 30.
42. A Budapesti Rendőrfőkapitányság III/III-D. alosztályának kivonata ügynökjelentésből, dr. Antall Józsefről, 1975. június 26.

II. RÉSZ
1. "Varga Sándor" fedőnevű ügynök jelentése gr. Marenzi Károlynéról és Edward Rydz-Śmigłyről, 1967. április 28.
2. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1968. január 8.
3. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1968. április 16.
4. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről, 1968. június 6.
5. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről, 1968. június 10.
6. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése ifj. dr. Antall Józsefről, 1968. június 26.
7. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1968. szeptember 13.
8. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1968. október 2.
9. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1968. október 18.
10. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről, 1968. október 25.
11. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1968. november 20.
12. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről és ifj. Antall Józsefről, 1968. december 2.
13. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1969. január 6.
14. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése, dr. Antall Józsefről és ifj. Antall Józsefről, 1969. január 18.
15. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése, dr. Antall Józsefről és ifj. Antall Józsefről, 1969. január 18.
16. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése, dr. Antall Józsefről és ifj. Antall Józsefről, 1969. március 3.
17. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről és ifj. Antall Józsefről, 1969. április 10.
18. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről és Pártay Tivadarról, 1969. május 31.
19. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1969. június 6.
20. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése ifj. Antall Józsefről, 1969. június 28.
21. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1969. szeptember 11.
22. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése id. Antall Józsefről, 1969. november 18.
23. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről és ifj. Antall Józsefről, 1969. december 22.
24. "Vadász" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1970. május 9.
25. "Varga" fedőnevű ügynök jelentése dr. Antall Józsefről, 1970. július 6.

FÜGGELÉK
A kötetben szereplő, az állambiztonság hivatásos állományában dolgozó, Antall József megfigyelése szempontjából kiemelkedő jelentőségű személyek rövid életrajzai
Irodalomjegyzék
Névmutató

---

Bevezetés

...

Ezen válogatás az 1965-1975 közötti időszakra koncentrál, mintegy folytatásaként Rainer M. János kötetének. Antall József az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozata: 1956-os forradalmi tevékenységéért "először is áthelyezték az Eötvös József Gimnáziumból a Toldy Gimnáziumba 1957. április 1-től. Majd, mivel itt a forradalom egyéves évfordulójára néma megemlékezést szervezett és továbbra sem volt hajlandó történelemóráin a diktatúrának behódolni - értsd marxista-leninista szellemben oktatni -, 1959. október 23-án négy hónap felfüggesztés után politikai okokból eltanácsolták a tanári pályáról és csak a Szabó Ervin Könyvtár Vadász utcai könyvtárában helyezkedhetett el. A könyvtár vezetőjének jellemzése szerint az "alapjában véve vidám férfi" már "sündisznószerű alapállásban" volt, mivel "ifjúkora óta sok kellemetlenség érte". A tanítási tilalmat az 1963-as amnesztiával oldották fel. Ettől kezdve közel egy évtizeden át tanított a dolgozók esti gimnáziumában, de főállása előbb kutatói, majd igazgatóhelyettesi és igazgatói állás lett a Semmelweis Orvostörténeti Intézet és Múzeumban.

Antall József megfigyeléséről 2008-ban publikálta hiánypótló és alapos szakmonográfiáját Rainer M. János, amelyben forrásmódszertani kérdéseket is mélyrehatóan elemzett. E kötetemben Antall József megfigyelésére vonatkozóan eddig még nem publikált állambiztonsági forrásokat teszek közzé, és a hangsúly az 1966-1975 közötti időszakra esik. A kötet két nagy részből áll: egyrészt az úgynevezett Muzeológus dossziét adom közre, mely kifejezetten Antall József megfigyeléséről szól (I. rész). A "Muzeológus" keletkezési körülményeit Rainer M. János abban jelölte meg, hogy az egyik ügynökjelentésben, amely Antall József Győr és Budapest közti vonatúton folytatott beszélgetéséről szólt, Antall József azt állította az ügynök szerint, hogy "árnyékkormányt kell szervezni". E kijelentés nyomán Tihanyi Sándor rendőr alezredes, aki a BRFK-n Antall József F(igyelő) dossziéját gondozta, indíttatta el a Muzeológus fedőnevű dossziét. Ellenséges beállítottságúnak alapvetően két okból tartotta az állambiztonság Antall Józsefet: egyrészt 1956-os forradalmi szerepvállalása, másrészt édesapja kisgazdapárti múltja, baráti hálózata miatt. E tevékenység alátámasztására az állambiztonság emberei nyilvánvalóan valótlan tényeket is kitaláltak, illetve valós tényeket eltorzítottak, ezeket lábjegyzetben jelzem. Többek között így vált például az 1972. szeptember 15-i javaslatban az 1957. október 23-i néma megemlékezés a Toldy Gimnáziumban tüntetéssé.

A kötet második részében Antall Józsefre és édesapjára, id. Antall Józsefre vonatkozó vegyes ügynökjelentéseket válogattam össze külön dossziékból és ügynökjelentésekből az 1967-1970 közötti időszakra vonatkozóan. Az első rész olvasásakor a teljes dossziét áttekintve bepillantást nyerhetünk az állambiztonság működésének logikájába is. Ezekből és a vegyes jelentésekből is kirajzolódik egy sajátos korrajz. Persze fontos azt hangsúlyozni, hogy az ügynök a valójában lefolytatott beszélgetésekben elhangzott tényeket tartótisztje elvárásának megfelelően csoportosította. Rainer M. János hangsúlyozta, hogy: "Egyesek az intézmény megbízásából jelentések formájában szövegeket írtak másokról (...), amelyeket az intézmény emberei különféle módon értékeltek, feldolgoztak, funkcionális rend(ek)be foglaltak, megőriztek vagy éppen megsemmisítettek." A szövegek születésének legalapvetőbb motívuma az volt, hogy az intézmény tudni akarta, miként vélekednek a megfigyeltek életük legtágabb körű rendszeréről: a politikai rendszerről, amelyben éltek. Gyarmati György kiemelte az állambiztonsági ügynökiratok forrásértéke kapcsán, hogy "az ügynökjelentés gyakorta eredeti, (fennmaradt) változatában is kollektív termék", ha azt - a soros találkozót követően - az informátor tartótisztje rögzítette. "Így a megfigyelt primer verziójának tekinthető (szóbeli) közlés ugyancsak szóban alakul - és máris szekunder változat - az ügynök előadásában, majd lesz belőle az intézmény hivatalos állományú alkalmazottja által papírra vetett - nem tudni, milyen mértékben korrigált - tercier, immár szöveges változat."

Úgy vélem, e szövegek révén egyrészt betekintést nyerhetünk abba, milyen kérdések foglalkoztattak egy felső középosztálybeli értelmiségit az 1960-as, 1970-es évek fordulóján, aki a szocialista időszakban bizonyos mértékű deklasszálódást élt meg, mivel nem számított a szocialista rendszer hívének sem ő, sem édesapja.

Milyen világpolitikai és belpolitikai esemény volt az, amely beszédtémának számított. Antall József így beszélt erről Osskó Juditnak: "Az az érdekes, hogy nagyon sok mindent tudtak. Megállapították az egész politikai felfogásomat. Lényegében pontosan rögzítették a szembenállásom lényegét."

Antall Józsefről, mint állambiztonsági célszemélyről nem ez az egy, O-14820/2-a. számú itt közölt állambiztonsági forrás maradt fenn, hanem az eredetileg Sz-(személyi) dossziéként vezetett, O-11386/1-3. jelzettel irattározott "Árvai" fedőnevű is. Az 1956-1960 közötti időszakot gazdagon dokumentáló három vaskos (összesen több mint 1100 oldalas) iratcsomót Rainer M. János kötetében részletesen elemezte nagy sikerű, alapos történeti szakmunkájában, így e kötet dokumentumainak összeállításakor elsősorban arra törekedtem, hogy mind a szélesebb szakmai, mind a tágabb olvasóközönség számára eleddig ismeretlen, azonban érdekes, a korszak alaposabb megértését segítő forrásokat közöljek. E bevezetőben szerepelnek olyan, Antall József életében meghatározó szerepet játszó személyek is, akiknek jelentéseit már Rainer M. János közzétette és elemezte, azonban Antall József életútjának megértését elősegíti az ő alakjuk felidézése is.

...

Ez a kötet szerves folytatása a 2015. április 8-ára, Antall József miniszterelnök születésnapjára megjelentetett, Antall József útja a miniszterelnökségig (1932-1989) című könyvemnek. Egyrészt e kötet szerves részét képezi annak a folyamatnak, amelynek során a Veritas Intézet a szocialista időszakra vonatkozó, eddig feltáratlan alapvető forrásokat tár fel és ad közre. Másrészt a szocialista időszakra vonatkozóan a múlt ábrázolásának több aspektusát leginkább úgy juttathatjuk érvényre, ha többféle forrást tárunk fel, elemzünk és mutatunk be a történelem iránt érdeklődő, nemcsak szűkebb szakmai közönségnek. Míg az előző kötetet elsősorban magán- és politikai levelekből, önéletrajzokból, az 1956-os forradalmi megtorlással kapcsolatos iratokból állítottam össze, e kötet csak Antall Józsefre és édesapjára vonatkozó állambiztonsági forrásokból áll. Így a nézőpont más: az ügynöké és a tartótiszté. A miniszterelnök és édesapja tevékenységét és beszélgetéseit e sajátos prizmán át ismerhetjük meg.

...

A forrásokat az eredeti dokumentumok szöveghű átiratában közlöm, megtartva az elütéseket, tévesztéseket, helyesírási hibákat. A forrásokban megtartottam az eredeti névhasználatot is: dr. Antall Józsefnek idősebb Antall Józsefet nevezték, ifj. Antall Józsefnek a későbbi miniszterelnököt. Miután megszerezte doktori fokozatát, ő is ifj. dr. Antall Józsefként szerepel. Célom olyan olvasókönyv összeállítása volt, amelyből érthetőbbé válik a diktatúra működése. És közelebbivé válnak egy bizonyos mértékig deklasszálódótt, felső középosztálybeli, keresztény értékrendű értelmiségi család mindennapjai, hitvallása az 1960-as, 70-es években, még akkor is, ha az állambiztonság prizmáján keresztül láthatjuk őket. Természetesen a szocialista időszakban nem a hivatalos szférában, nem nyilvános rendezvényeken tartott beszédekben, hanem a magánszférában, rejtve lehetett jelen a keresztény felső középosztálybeli identitás.

---