Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

A települési önkormányzatok szerepe a környezeti politika és jog alakításában

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Előszó

Bándi Gyula: Fenntarthatóság, reziliencia, önkormányzatok
  1. Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, önkormányzati kitekintés
  2. A reziliencia értelmezése
  3. Reziliencia és kormányzás, reziliencia és önkormányzatok
  4. A reziliencia és annak jogi vonatkozásai, intézményesülése
  5. Zárógondolatok

Pump Judit: Helyi környezetpolitika - Göröngyök az úton
  1. Mi a helyi környezetpolitika?
  2. A helyi környezetpolitika tartalma
  3. A helyi környezetpolitika jogi és igazgatási rendszere
  4. A helyi környezetpolitika létrehozásának és végrehajtásának módja, stílusa
  5. Zárógondolatok

Fodor László: A környezetvédelmi szabályozás helyi szintje
  1. Problémafelvetés
  2. Röviden a kutatás kereteiről
  3. A környezet védelmét szolgáló helyi rendeletek köre
  4. Néhány vitatható megoldás a helyi rendeletekben
  5. Zárszó

Fónai Mihály - Pénzes Ferenc: Önkormányzatok és helyi környezeti politika - egy empirikus kutatás eredményei
  1. Az önkormányzati rendszer változásai
  2. A kutatás során alkalmazott módszerek
  3. A kérdőíves kutatás mintája és a kutatás dimenziói
  4. A kérdőíves kutatás főbb eredményei
  5. Összegzés

Bányai Orsolya: Helyi stratégiák és környezetvédelem
  1. Környezetvédelmi stratégiák és szakirodalmi követelmények
  2. Települési környezetvédelmi programok
  3. A fenntartható fejlődési stratégiák
  4. Települési önkormányzatok energiafelhasználással kapcsolatos stratégiaalkotása
  5. Összegzés és következtetés

Barta Attila: Önkormányzati társulások a helyi környezetvédelmi feladatok ellátásában
  1. A társulások mibenléte, típusai
  2. A hazai társulási rendszer jellemzői. Számok, példák
  3. Határtalanul? - nemzetközi vonatkozások
  4. Záró gondolatok

Némedi Erika: Partnerségi-e az egyeztetés? - A településrendezési eszközök nyilvánosságának kérdései egy esettanulmányon keresztül
  1. A közösségi cselekvést kiváltó esemény
  2. A lakossági vélemény hatósági eljárásokba történő becsatornázásának gyakorlata
  3. Egy kezdeményezés sikere a partneri kapcsolat fokmérője?
  4. A Helyi Építési Szabályzat egyeztetése
  5. A társadalmi részvétel helyi szabályozásának hiánya
  6. A környezeti értékelés eljárásának kiüresítése
  7. Válasz a kérdésre: partnerségi-e az egyeztetés?

Fórika László: Az ivóvízhez való jog biztosítása az ombudsmani vizsgálatok tükrében
  1. Az ivóvízhez való jog, mint alapvető jog
  2. Az ivóvízhez való hozzáférés
  3. Az ivóvízzel kapcsolatos beadványok típusai
  4. Az ózdi kútelzárás ügye, 2013
  5. Összegzés
  6. Kitekintés

Függelék - A K115530 sz. kutatási projekt online kérdőíve



Előszó

A települési önkormányzatoknak a környezeti fenntarthatóság megvalósításában játszott szerepét a deklarációk, stratégiák szintjén minden dokumentum elismeri s nagyra értékeli. A térhasználatok közötti konfliktusok megelőzésében a településrendezésnek, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a helyi építési szabályoknak és a mobilitás szervezésének, a helyi közösség békéjének megőrzésében a zajvédelmi szabályoknak és a közösségi együttélés szabályozásának a szerepe hazánkban is közismert. Az is nyilvánvaló, hogy egy település életében a környezetvédelem megjelenik a közszolgáltatások szervezésében, a fejlesztési stratégiák megfogalmazásában, a civil szerveződésekkel való kapcsolatban, s ezer más formában. Ez a kötet nem törekszik a címében kifejezett összefüggések teljes körű bemutatására, csupán felvillant néhányat a környezetvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos elvi, szabályozási, szakpolitikai, alapjogi kérdések közül.

A szerzők egy része a Debreceni Egyetem munkatársa, akik egy kifejezetten a témakörrel foglalkozó kutatócsoport tagjai. Az ő írásaik ennek megfelelően részeredményeknek tekinthetők. Mellettük - nagy örömünkre, kérésünket elfogadva - más neves elméleti és gyakorlati szakértők is elmondják véleményüket, javaslataikat egy-egy problémáról. Együttműködésükért külön köszönettel tartozunk.

A kötet hátterében egy 2016. november 18-án, a Debreceni Egyetem jogi karán tartott, tudományos konferencia áll. Az ott elhangzott előadásokat követően - további résztvevők bevonásával - szakmai vitára került sor. A szerzők részben erre figyelemmel, részben számos új iránnyal, kutatási eredménnyel egészítették ki mondandójukat, s így születtek meg az egyes tanulmányok, a könyv fejezetei. Ennek megfelelően bízunk abban, hogy kötetünk széles körben lesz hasznosítható.

Debrecen, 2017 tavaszán
A szerkesztők


×