A Debreceni Egyetem története, 1912-2012
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Az olvasóhoz
Előszó
FELSŐOKTATÁS DEBRECENBEN AZ EGYETEMALAPÍTÁST MEGELŐZŐEN
I. A Debreceni Egyetem bölcsője a város Református Kollégiuma (Fekete Károly)
1. A Kollégium a reformáció korától a váradi iskola befogadásáig (1538-1660)
2. A váradi iskola befogadásától az 1848/1849-i szabadságharc leveréséig (1660-1849)
3. Az Entwurf bevezetése és a három akadémiai tagozat (1850-1912)
a) A teológiai akadémia
b) A Szoboszlai Pap István-féle jogakadémia
c) Az autonóm jogakadémia
d) A négyéves jogakadémia előkészítése és beindítása
e) A bölcsészeti akadémia
II. A debreceni agrár-felsőoktatás kialakulása. (Szász Gábor)
1. Előzmények
2. A Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet (1868-1876)
3. A Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Tanintézet (1876-1906)
4. A Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia (1906-1944)
III. Egyetemalapítási tervek és a Debreceni Tudományegyetem megalakulása (Mudrák József )
1. Református egyetemi tervek
2. A "harmadik egyetem", Debrecen szerepvállalása
3. Megállapodások az egyetem létrehozása érdekében
4. A törvény megalkotása, az egyetem megalakulása
A MEGALAKULÁSTÓL AZ EGYETEM SZÉTDARABOLÁSÁIG (1914-1949/1950)
I. Felépítés, működés, oktatás, tudományos munka (Mudrák József - Király Sándor)
1. Az egyetem a két világháború között
a) A működés feltételeinek megteremtése
b) Ünnepélyes avatás. Forradalmak és konszolidáció
c) A trianoni béke és az új országhatárok kialakításának következményei
d) Infláció szorításában
e) Az egyetemi építkezések
f) A húszas évek
g) A társadalmi problémák tükröződése az egyetemen. Az országos politika hatása
h) A gazdasági válság és következményei
2. Az egyetem szervezeti felépítése és működése
a) Oktatás, tanárok, hallgatók
b) Tanárok kiválasztása - a tudományos utánpótlás kérdése
c) Nem oktatási rendeltetésű hivatalok
d) A tudomány népszerűsítését és terjesztését szolgáló erőfeszítések
e) Diákok - a hallgatói társadalom
f ) Fellendülés a harmincas évek végén
3. Háború és újrakezdés
a) Háborús évek
b) Az oktatás újrakezdése
c) A felsőoktatás és az egyetemi élet átpolitizálódása
d) A felsőoktatás szovjet típusú szocialista átalakítása
II. A Református Hittudományi Kar (Fekete Károly)
1. A karrá válás folyamata, a teológiai oktatás megindulása
2. Konszolidáció és válság
3. A második világháború utáni évek (1944-1949)
III. A Jog- és Államtudományi Kar (Hollósi Gábor - P. Szabó Béla)
1. A jogi oktatás kollégiumi előzményei, az egyetemi szintű képzés előkészítése és megindulása
2. Konszolidáció az I. világháború után
3. Háború és újraindulás
4. Tanrend és oktatás a jogászképzésben
5. Jogtanárok és tudósok a katedrán
6. A joghallgatók világa
7. A Kar szüneteltetése
IV. A Bölcsészettudományi Kar (Mudrák József)
1. A Kar felállása, a tanszékek megszervezése, a II. világháború évei
2. Helyreállítás és újjászervezés
3. Hallgatói társadalom
4. A hallgatók segélyezése
V. Az Orvostudományi Kar (Kapusz Nándor - ifj. Barta János)
1. Karalapítás, az orvosképzés megindulása (1912-1926)
2. A Kar története a két világháború között (1926-1944)
3. Háború és helyreállítás (1944-1950)
VI. Tanárvizsgáló Bizottság, Tanárképző Intézet (Orosz Gábor)
1. A tanárképzés fórumai az önálló intézetté alakulás előtt
2. A Tanárképző Intézet működése (1925-1950)
VII. Diákegyesületek a két világháború között (Kerepeszki Róbert)
1. Az első egyesületek, az egyesületi élet szerepének növekedése
2. A Turul Szövetség Debrecenben
3. Diákélet és az egyesületek társadalmi kapcsolatai
VIII. Diáksegélyezés, kollégiumok, sport (Király Sándor)
1. A szervezett diáksegélyezési rendszer kialakulása és működése (1914-1949)
a) Az egyetemi diáksegélyezés kezdetei Debrecenben: A kettős diákjóléti intézményrendszer (1921-1930)
b) A Diákjóléti Bizottság és intézményei
c) Az intézményrendszer átalakulása: az egyesítés (1930)
d) Az állam szerepe a diáksegélyezésben: tandíjkedvezmények és ösztöndíjak
2. A diáksegélyezés nem állami formái
a) Alapítványok, ösztöndíjak, eseti támogatások
b) Nem egyetemi fenntartású kollégiumok és internátusok Debrecenben. A kollégiumi ellátásból teljesen kiszorult hallgatók sorsa
3. Egyetemi sportélet Debrecenben
A DEBRECENI FELSŐOKTATÁS SZÉTTAGOLTSÁGÁNAK KORA (1949/1950-1999)
I. A Kossuth Lajos Tudományegyetem (ifj. Barta János)
1. A szétválástól 1956-ig
2. Forradalom, megtorlás és konszolidáció (1956-1969)
3. A KLTE a Kádár-rendszer konszolidációját követő évtizedekben
4. A változások útján (1990-1999)
II. A Bölcsészettudományi Kar (Bársony István)
1. A megtorpanás és a stagnálás évei (1949-1956)
2. Változások a képzési rendszerben (1957-2000)
3. A kari vezetés szervezeti rendje
4. Oktatók, tudós tanárok
5. Az oktatás szervezeti egységei
6. Képzési struktúra, képzési kínálat
7. A hallgatók helyzete
III. A Természettudományi Kar (Bazsa György)
1. Az első ötven év tudományos íve
2. A természettudományos képzés történelmi gyökerei és megindulása a debreceni egyetemen
3. A Természettudományi Kar megalapítása és első évtizede
4. Oktatás és az oktatási struktúra változásai
5. A Kar intézetei
a) Biológiai és Ökológiai Intézet
b) Fizikai Intézet
c) Földtudományi Intézet
d) Kémiai Intézet
e) Matematikai Intézet
IV. Az Egyetemi Könyvtár (Virágos Márta)
1. Alapítás, működés a II. világháborúig
2. A könyvtár működése a háború alatt és azt követően
3. Integráció, a szakkönyvtárak rendszere
4. A könyvtár különleges értékei
5. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár digitális könyvtára
V. Református Teológiai Akadémia / Hittudományi Egyetem (Fekete Károly)
1. Az állami egyházpolitika kemény szakasza. Az önállóság első két évtizede
2. A lelkészképzés megújítása
3. A rendszerváltozás következményei. A teológiai oktatás átalakulása
VI. Az Orvostudományi Egyetem (Kapusz Nándor - Petrovics Alica)
1. Kiválás a Tudományegyetemből, a különállás kezdete (1951-1956)
2. Az önállóság útján (1957-1990)
3. A rendszerváltozástól az integrált egyetemig
VII. A debreceni agrárfelsőoktatás 1945-1999 között (Szász Gábor)
1. Az agrárfelsőoktatás újjászervezése a II. világháború után
2. Az újjáalakult Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (1953-1962)
3. A Debreceni Agrártudományi Főiskola (1962-1970)
4. Az egyetemi képzés főbb vonásai (1970-2000)
5. Kutatómunka
6. A kutatást kiszolgáló szervezeti egységek
AZ ÚJRAEGYESÜLÉS IDŐSZAKA (2000-TŐL NAPJAINKIG)
I. Universitas Egyesülés, Egyetemi Szövetség (Nagy Sándor)
II. Az integrált egyetem (2000-2010) (Turi Gábor)
1. Az egyetemi egység kialakulása
2. Az egyetem működése
3. Az integrált egyetem további bővülése
III. Hallgatói érdekképviselet az integráció időszakában (Pilishegyi Péter)
1. Előzmények. A Hallgatói Önkormányzat tevékenysége 2000-2004 között
2. A Hallgatói Önkormányzat 2004-2010 között
IV. Új képzési irányok, új karok
1. Műszaki Kar
2. Zeneművészeti Kar
3. Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar
4. Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar
5. Állam- és Jogtudományi Kar
6. Egészségügyi Kar
7. Fogorvostudományi Kar
8. Gyógyszerésztudományi Kar
9. Népegészségügyi Kar
10. Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
11. Informatikai Kar
FÜGGELÉK
I. Egyetemi és kari vezetői névsorok (Mudrák József)
II. A képek jegyzéke
III. A kötet összeállítása során felhasznált legfontosabb források és szakirodalom jegyzéke (Mudrák József)
Bevezető
Debreceni Egyetem történetében kiemelkedő jelentősége van a 2012-es centenáriumi évnek. A százéves évforduló alkalmat teremt számvetésre, a múlt eredményeinek és előremutató tanulságainak összegzésére. Intézményünk jogelődei 1538 óta meghatározó szerepet töltöttek be a hazai és az európai tudományos, kulturális életben, évszázadokon keresztül gondozták és gyarapították a Tiszántúl szellemi értékeit. A magyar törvényhozás 1912. évi XXXVI. törvénycikke mérföldkő intézményünk életében, hiszen ezzel a jogi aktussal jött létre a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. Az elmúlt száz év történelmi fordulatai által vezérelt szervezeti - és ezzel együtt névváltozással is járó - átalakulásokat követően, napjainkra a Debreceni Egyetem hazánk egyik nemzetközileg is ismert és elismert felsőoktatási intézményévé vált; kutatóegyetemmé, melynek missziója az egyetemes tudás megőrzése és gazdagítása, a társadalom igényeinek minél sokrétűbb kiszolgálása, és ezen keresztül országunk gazdasági és szellemi felemelkedésének segítése.
A centenárium alkalmából egy éven át tartó programsorozatban mutatjuk be az egyetem polgárainak, partnereinknek és a szélesebb közvéleménynek az elmúlt száz esztendő fontosabb eseményeit, azok helyszíneit, kiemelve az intézményünk fejlődésében múlhatatlan érdemeket szerző személyek szerepét is. Egyetemtörténeti lexikonunk, a Megőrzött értékeink című fotóalbum, vagy az elmúlt évtized beruházásait bemutató album az elmúlt száz év lenyomataként emlékeink, eredményeink bemutatását szolgálják. Emellett az Egyetemtörténeti kiállítás, az Egyetemi emlékeink nevű lakossági fotókiállítás és további rendezvényeink emelik a centenáriumi év ünnepi fényét.
Felemelő érzés számomra, hogy részese lehetek ennek a tudás és a szellem erejét minden körülmények között megjelenítő intézmény életének, és munkámmal hozzájárulhatok egy újabb, reményeim szerint sikeres 100 esztendő kezdetéhez. Múltunk sok vonatkozásban meghatározó módon van jelen mindennapjainkban, az elmúlt száz év történései és tapasztalatai méltó példákkal segítik az előttünk tornyosuló nehézségek leküzdését. Annak reményében nyújtom át az olvasónak az egyetem történetéről szóló kötetet, hogy abból egy sikeres, a mindenkori kihívásokra eredményes válaszokat találó intézmény képe bontakozik ki. Egy olyan egyetemé, amely mindig is tudatosan felvállalta a haladás útjában álló korlátok lebontását, az aktuális lehetőségek határain túlmutató programok megvalósítását az összefogás és partnerség jegyében.
Debrecen, 2011. december
Prof. Dr. Fábián István
a Debreceni Egyetem rektora