---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. KÖNYVTÁRTÖRTÉNET
Hogyan segíti a népkönyvtár a községi tanács munkáját?
A tanácsok a könyvtárakért - könyvtárak a tanácsokért
Nyári propagandafeladatok a községi könyvtárakban
Bemutatjuk az Edelényi Járási Könyvtárat
Szendrőn társadalmi ügy lett a könyvtár
Töprengés körzeti könyvtár ügyben (Szabó Gyula - Slezsák Imre)
Petőfi-emlékkönyvtárak az edelényi járásban
Petőfi-emlékkönyvtár Lak községben
A hangácsi példa
Egy könyvtáralapító halálára
A zenei részleg megnyitása
Számvetés... 1977 - Tervek... 1978 az Edelényi Járásban
A szakfelügyelő szemével
Olvasótábor (Temesi László)
Mire képes a könyvtáros?
Könyvünnepek falun
A könyvtárak segítése nemcsak kötelesség
Könyvhét utáni könyvtárosgondolat
Könyvbarátkör alakult Égerszögön
Három nemzedék és a könyvek
Szakfelügyelői feljegyzés Edelény és Kazincbarcika, valamint a vonzáskörzetükben lévő könyvesboltok helyzetéről
Bódva-völgyi könyv- és könyvtártörténeti gyűjtemény Égerszögön
Gyémántlakodalom Hidvégardón
A cigány népfőiskola megnyitó ünnepsége
Cigány népfőiskola Edelényben
Gondolatok az Olvasó Népért mozgalom konferenciája elé
Az 1905 és 1910 között működött égerszögi olvasókör életéről
Szavalóverseny Edelényben
Emlékülés, emléktábla-avatás Edelényben
A mezőgazdasági könyvek hónapjában

II. HELYTÖRTÉNET
Feljegyzés a Semmelweis utcai leletmentésről
A járásunkban található műemlékek
Szentsziráktól Bartókfalváig
Városunk: Edelény
A szőlő és a bor apostolának emlékműve
Ki tud róla?
Eötvös József-emlékülés Szendrőben
Művész került a Cserehátra
Menner Adolf orvos (1824-1901)
Méhésztalálkozó Edelényben és Szendrőn
Méhésztalálkozó lesz Edelényben
Művelt méhészek
Felújítják az I. világháborús emlékművet
Az edelényi hősi emlékmű helyreállításáról
I és II. világháborús emlékművet avattak Szendrőládon
A II. edelényi borversenyről
A szendrői oktatástörténeti gyűjtemény
Minőségi nedűk versenye
Ünnepi beszéd az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a Hősök terén, 1992. október 23-án

III. KORTÁRSAKRÓL, BÚCSÚZTATÓK
Molnár Gáborral találkoztunk
A kolompok, juhászkampók művésze
Találkozó Farkas Bertalannal a Nagy találkozók sorozat keretében
Galkó Lajos bemutatása a Városi Könyvtárban
Szögliget költőfia, Fecske Csaba
Beszélgetés Balogh Béni íróval
Újra otthon Sóvári Oszkár képzőművész
Hodossy Gyula népművész bemutatása a Városi Könyvtárban
"Ő indított el könyvtári pályafutásomon..."
Búcsú J. Horváth Lászlótól (1896-1974)
Búcsú Őry Endrénétől, szül. Bakos Zsuzsanna (1937-1976)
Béke poraira, Hodossy Lajos bácsi! (1892-1979)
Nyugodjék békében, Bobaly Pista bácsi! (1905-1983)
Isten nyugosztalja, Izsó Laci bácsi! (1891-1986)
Búcsú Juhar Péter tanártól (1933-1987)
Dr. Pécsi Bertalan, helytörténeti emlékíró (1900-1989)
Búcsú Joó Vencel r. k. kántortanítótól (1903-1990)
Balázs Ferenc, a néptanító s költő (1897-1987)
Demeter István, helytörténeti kutató (1918-1996)
Búcsú Nagy Béla bácsitól (1919-1997)
Jakab László fafaragó, helytörténeti gyűjtő (1915-1998)
Búcsú Kalász Lászlótól, József Attila-díjas költőtől (1933-1999)

IV. ELISMERŐ SOROK
Ki a pedagógus a Bódva völgyében? (Buga László)
Kisközösségek (Csutorás Annamária)
Trizsi könyvbarátok (Csutorás Annamária)
Erdélyben jártunk az olvasókörrel (Hajdú Imre)
Végvárak kapitányai
Az Edelényi Városi (Járási, Nagyközségi) Könyvtár Vendégkönyve
Köszönőlevél (Újszászy Kálmán)
Falumentés kulturális törődéssel (Lévay Györgyi)
Könyvtáron innen és túl (Filip Gabriella)
Szabó Ervin-díjas könyvtáros Slezsák Imre
Búcsú Slezsák Imrétől (1932-2002) (Cs. Varga István)

V. OKLEVELEK, EMLÉKÉRMEK, MELLÉKLETEK
Edelényi kitüntetések
Az Edelényi Füzetek sorozatában szerkesztett köteteim
Az Edelényi Füzetek és kiadványok sokszorosító műhelye

---

Előszó

Nem nagyon szeretem az emlékiratokat, visszaemlékezéseket, mert sokszor a szerzők önigazolásra való törekvését, esetenként dicsekvését vélem felfedezni bennük. S lám, mégis ebbe a hibába estem én is? Valamiféle visszaemlékezés megírásához, írásaim, előadásaim összegyűjtéséhez kezdtem. Már csak ilyen az ember, amikor jövőt nem lát maga előtt, a múltjában kezd kutakodni, örömet lelni.

Igyekszem az öndicséret legkisebb jelét is elkerülni. Miért is tenném másként, hiszen az egész életem, 70 évem szülőhelyem, falum, városom lakói előtt zajlott le. Az egész életem egy nyitott könyv! Meg aztán nem is önéletleírás ez, hanem nagyobbrészt a sajtóban megjelent írásaimnak a válogatott gyűjteménye. Ezt találja majd itt valamilyen rendbe szedve az olvasó.

Bár a rendbe szedéssel is meggyűlt a bajom, mert valamennyi itt felsorakoztatott munka a tevékenységemhez, törekvéseimhez kapcsolódik, az pedig így vagy úgy a könyvtárügy, a szülőföldszeretet, a tájhaza helytörténete, az itt élőkhöz kapcsolódik olyan keveredéssel, hogy nagyon nehéz egy-egy írást egy témába szorítani. Egy mondható el teljes biztonsággal róluk: ezek az írások életem dokumentumai.

Itt az előszó véget is érhetne, ha eddig elolvasta a kedves olvasó, már tudja, tudhatja, hogy mit is tartalmaz ez a gyűjtemény. Ami ezután következik, az az életrajzom rövid összefoglalója.

1932-ben születtem. Nehéz háborús években voltam kisgyerek, majd a háború, a nagy világégés befejeződése után a talpra állás, az ország újjáépítésének tapasztalója, segítője. Magával ragadott a sok szépet ígérő új világ felépítése: az "újat, szebbet, jobbat a réginél" szándéka. Nem minden úgy történt, ahogy szerettük, szerettem volna, de az ország épült, szépült, s igyekeztem ezzel a széllel tájhazánk könyvtárügyének vitorláját is a fejlődés irányába kormányozni. Hát ennek a munkának, törekvésnek örömeit, bánatait, eredményeit tükrözik a gyűjteményben levő írások, minden változtatás nélkül.

Most, hogy 70 éves koromban, 52 éves könyvtárosságom (1950-1992-2002) írásbeli emlékeinek összegyűjtését végeztem, magam is elcsodálkoztam azon, hogy milyen sok alkalommal tollat is fogtam, véleményt nyilvánítottam, javasoltam és példával szolgáltam szakmai lapokban, napilapokban, folyóiratokban.

Itt tehát könyvtárosi törekvéseim mérlegét, talán nem hangzik dicsekvésnek: a könyvtárakért, a kistelepülésekért, az itt élők művelődési lehetőségeinek javításáért folytatott munkám mozaikjait olvashatja; és ezeken mosolyoghat, mérgelődhet - de talán hellyel közzel egyet is érthet az olvasó.

Ezeket az írásokat a kor szellemétől elvonatkoztatva értékelni, bírálni lehet, de nem a legszerencsésebb dolog. Kérem, ne is tegyék ezt. Azt lássák bennük, hogy egy munkáját hivatásként kezelő ember - jelen esetben egy könyvtáros - mi mindent megtesz, megtehet az életcélját jelentő, az én esetemben a művelődés, elsősorban a kistelepüléseken élő lakosság műveltségi színvonalának emelése érdekében.

...

Slezsák Imre

---