---

Tartalom

Marosvásárhely
Kolozsvár
Nagybánya
Szatmárnémeti
Torda
Déva
Arad
Nagyenyed
Székelyudvarhely
Kézdivásárhely
Sepsiszentgyörgy
Nagyvárad
Temesvár
Brassó
Gyulafehérvár

---

Előszó

Anyátlan, megalázott múltunk
darabkáit rakosgatom,
pedig a lavina felszínére
kellene kapaszkodnom,
ahogy csattogó kerekekre rímelve
lüktet ezer villanypózna,
egy-egy időtlenségbe tapadt,
ottfeledett peron-óra, elsuhanó felirat,
városok kifeslett bélése,
potyautas társam a ráncigáló,
elűzhetetlen révület,
föld alá tűnt támfalaim,
szánjátok meg bolyongásim,
századoknak sírhantjain
kétrét hajlott gondolatim...
Hogy viselhetnénk el
a fakadó derűre lecsapó
száraz indulatvillámokat,
ahogy a titkon összeszedegetett
ismeretekből életre kel
egy kép, egy legenda, egy ükapa,
odébb penderítve a hétköznapok
filléres gyötrelmeit,
a mindenkori hősjelölt seregeket,
hogyan nézhetném, miként pöffeszkedik
a törvénynek kikiáltott gyűlölet,
sikoltanék, s hangom lesz búvópatak,
bár hallom a patkódobogást,
midőn pirkadatkor városba
hajtatott István ükapám,
sóért és szerszámért, meg hogy
hazatért-e már Kossuth Lajos -
A kő nem elég maradandó,
a pergamen köpönyegként forgatható,
mégis a beépített, lebontott,
újra beépített tégla,
a szájhagyomány repedezett boltíve,
okiratok elzárt korhadása,
naponta futárral váltott levél,
ládafia egérrágta kalendáriuma,
félbeszakadt főkönyve,
utcák, kapualjak lehellete
szól eleinkről, jó termésről, sáskahadról,
békétlenségről...
Összeszámlálom veszteségeimet,
a százados tetteket, a neveket,
a vonuló elpusztítottakat,
elősorolva csökönyösen és bevallottan
kivételezetteimet,
gondosan föltarisznyálva
e legdrágább utazásra,
melyhez a menetjegy
idegsejtekkel fizetendő,
s hátrahagyom kinőtt holmim,
harminc esztendőmet,
a kiégett lármafák gyökerét,
barátaim különös hanglejtését,
minden vagyonomat,
mi leltáramból kimaradt.

---