---

Tartalom

I. Szakasz.

1. §. Nemzetek kifejlődése
2. §. A' jobb lét utáni Vágy
3. §. A' valódi jólét utáni vágynak kielégithetése, az embert munkásságra vezeti
4. §. A' munkálatok elkülönzése
5. §. A' A munka felosztása következtette az emberi munkásságnak, három u. m. termesztő, műves, és kereskedői elkülönzött főosztályait
6. §. A' termesztési, művesi, kereskedési munkásság öszvege, nemzeti gazdaságnak neveztetik
7. §. A' hon polgárainak felosztása
8. §. Mit kell tőkevagyon (capitalis) alatt érteni, s' hogyan lehet azt szaporitni?
9. §. A' tőkevagyonok használatának módja különböző
10. §. Mit kell érteni egy egész ország capitalisa alatt, és hány részre osztatik az fel?
11. §. Mi a' pénz természete és czélja?
12. §. A papirospénzt lehet-e, és milly mértékben készpénz gyanánt tekinteni?
13. §. A nemzetgazdaság sikeres előmenete több mellőzhetetlen körülményeket feltételez
14. §. A' nemzet és kormány gazdasága közötti különbség

II. Szakasz
Nemzetgazdaságunk mibenléte és akadályai

15. §. Általános nézetek nemzeti jólétünkről
16. §. A' magyar-birodalom népessége
    A' magyar-birodalom népessége 1840ben
    Az europai országok népessége
17. §. A' magyar népesség különféle felosztása nemzetgazdasági tekintetben
    A) Magyarországi lakosok közt fenforgó különbség lakhelyi tekintetben
    B) A' magyarhoni lakosok közt való különbség, életmódjukra nézve
18. §. Mezei gazdaságunk hátralevősége és akadályai
19. §. Honunk nem elegendő népessége
20. §. Honunk népességének aránytalan elosztása
21. §. Honunknak sok népetlen pusztái
22. §. A' jobbágy, földjének nem valóságos birtokosa
23. §. A' kilenczednek káros következései
24. §. A' robotok szinte czélszerütlenek
25. §. Gazdasági értelmünk parányisága
26. §. Kézmüveseink kevés száma
27. §. Gyáraink csekély száma
28. §. Kereskedésünk hátramaradása
29. §. Országutjaink rosszasága
30. §. Vizi közlekedésünk is még igen gyarló
31. §. Vámok súlya
32. §. Hitelünk gyengesége
33. §. Nemzetünk polgári alkotmánya

III. Szakasz
Jólétünk, akadályainak elháritására vezető módok

34. §. Honunk népességének miképeni elősegélése
35. §. A' közterhek viselésében leginkább részesitett nemtelen termesztő-osztálynak mikénti könnyebbithetése
36. §. A' mezei gazdaság körülti jártasság elősegitésére vezető módok
37. §. Nyilvános gazdaságbeli tanitó-intézetek
38. §. A' termesztői és müvesi osztálybeliek aránytalan számának mikénti kiegyenlithetése
39. §. A' kevés számu városok mikénti elszaporithatása
40. §. Kevés gyáraink mikép eszközölhető elszaporitása
41. §. Pest mostani első rangu fővárosunknak emelkedése
42. §. A' kereskedés élénkebb forgása
43. §. Az országutaknak jó karbani tartása
44. §. A' hajókázható folyamok rendbeszedése
45. §. Hajókázható csatornák
46. §. Vasutak
47. §. A' gőzhajók tágasb használata, és a' vasutakon alkalmazandó gőzszekerek
48. §. Összmüvészeti (polytechnikai) oskola felállitása
49. §. Egy magyar nemzeti bank felállitása
50. §. Nemzeti gyapju-osztályzó intézet
51. §. A' kereskedésbeli anyagoknak tűz és viz elleni biztositása
52. §. Hitelünk minél nagyobb erősitése
53. §. A' kereskedői rend megbecsülése
54. §. Kereskedési társulatok

IV. Szakasz
Nemzeti iparunk erkölcsi akadályai és segédeszközei

55. §. Polgári alkotmányunk a' korral haladva módositást kiván
56. §. A' törvény előtti egyenlőség
57. §. Katonaállitás
58. §. Honi adó és országgyülési költségek
59. §. Vontatás
60. §. Tudósok
61. §. A' hon polgárainak minél nagyobb müveltsége
62. §. Nyilvános nevelő-intézetek
63. §. A' gyakorlatos élet valódi philosophiája
64. §. Munkásság
65. §. Takarékosság
66. §. A' luxusnak helyes megitélése
67. §. Utazás
68. §. Nyelvtudás
69. §. Hazafiság

V. Szakasz

79. §. Végrehajtás módja
Végszó

---

Előszó

Jelen munka szerzője, a' Károlyi grófi család néhai jószágigazgatója, már néhány évvel ezelőtt sírba szállt. Kesergő özvegyén 's árváin kivül azonban hagyott ő még forrón szeretett nemzetének egy kincset: egy kéziratot. Ezt a' benne elszórva találtató practicus eszmék, honunk felvirágoztatására czélzó számos inditványok, az egész munkát jellemző józan szellem és magasztos hazafiság, nem engedék, hogy szerzőjével együtt enyészet martaléka legyen. És én, Kiadó urtól felszólítatva, örömest nyújték segédkezet, hogy e' kézirat szükséghez képest módosítva, világot lásson. Hanem a' munka megitélésére kötelességem megjegyezni: hogy ebben az eredeti szövet, nehány általam ujonan dolgozott czikkeket kivévén, egészen Szerző tollából folyt, 's csupán a' csillagokkal jelölt jegyzetek sajátaim. Mellynélfogva mi jeles e' munkában találtatik, az egyedül elhunyt Szerzőnknek tulajdonítható; én pedig kétszeresen megjutalmazva érzendem magamat, ha az itt elszórt sok jó magnak csak egy tizedrésze is termő-földre talál; mert ugy meg vagyok győződve, hogy hazánk a' civilisatio szép pályáján nevezetes haladást teend; 's hiszem, mikép Erdélyi János, Magyarország átalakulási korszakában, midőn férfiakra legnagyobb a' szükség, polgári kötelességének derekasan megfelelvén, hálás unokáinktól hamvaiban is áldatni fog.

Pesten, január 20kán 1843.
Fényes Elek.

---