---

Tartalom

Köszönetnyilvánítás
1. Bevezetés
2. A webarchiválás
2.1. A digitális világ
2.2. A digitális bölcsészet
2.3. A webarchiválási gyakorlatok
3. Jogi, kormányzati, politikai weboldalak külföldi webarchívumokban
3.1. Magyar kormányzati weboldalak az Internet Archive gyűjteményében
3.2. A UK Web Archive
3.3. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár webarchívuma
3.4. Az ausztrál PANDORA webarchívum
4. A hazai webarchiválás jogi környezete és az együttműködés
5. Jogi, politikai, kormányzati weboldalak hazai gyűjtőköre
5.1. Weblapok Magyarországon - Jog
5.2. Weblapok Magyarországon - Politika
5.3. Weblapok Magyarországon - Kormányzat és Államigazgatás
6. Az elektronikus kötelespéldány
7. Konklúzió
Linkgyűjtemény
Irodalomjegyzék

---

Bevezetés

Az internet sosem állandó, folyamatosan változó. Megújul, a régi tartalom eltűnik, de elég, ha csak megváltozik az elérési útja, esetleg új nevet kap, és már a keresőrobotok segítségével sem tudjuk újra megtalálni. Mindenki számára ismerős probléma, fejfájást okozó helyzet az, amikor egy fontosnak talált, elmentett webhelyet újra fel akar keresni, de már nem található, vagy a keresett tartalom már lekerült róla. Az Országgyűlési Könyvtárban, az egyik nagyra becsült kollégám mondta nekem egyszer, hogy régebben, ha nem nyomtatták ki a weboldalakat papírra, nem garantálta semmi sem azt, hogy az újra elővenni kívánt tartalom újra megtalálható lesz ugyanabban a formájában.

Az internet mentésére a korai években talán nem volt sokkal jobb módszer, de ma már jó ideje létezik, és alkalmazzák is. Külföldön a webarchiválás története az internet elterjedése utáni néhány évre nyúlik vissza, a legelső webarchívumok már a '90-es évek második felében is gyakorlatban mentettek weblapokat, az összes rajtuk megjelenő tartalommal. Magyarországon 2017-ben kezdődött pilot projekt az Országos Széchényi Könyvtárban a hazai webarchiválás alapjainak kidolgozására, de hosszú évekkel ezelőtt már foglalkoztak a szükségével a hazai szakemberek.

Ez a szakdolgozat nem általánosságban a webarchiválásról szól (bár több rövid fejezet is foglalkozik az elméleti és gyakorlati alapokkal), mert a kérdéskör fontossága már nem kérdés itthon sem. A szakdolgozatomban néhány külföldi, sikeresen működő webarchívum jogi, politikai, kormányzati weboldal-gyűjteményeit vizsgáltam, és a külföldi példák alapján próbáltam a hazai weblapok fajtái szerint meghatározni azt, hogy miért is fontos e tudományterületek, témák weblapjainak megőrzése az utókor számára.

Az alapfeltevés az, hogy egy adott weblap, az internet egészéhez hasonlóan lényegében csak egy pillanatban állandó, változatlan. Egy weboldalon megjelenő tartalom nem olyan, mint a nyomtatott sajtó, vagy a nyomtatásban megjelenő tudományos munka, amit egyszer leírnak, kinyomtatnak, és onnantól kezdve változatlan. Egy weboldal tartalma idővel változik, a korábbi tartalom eltűnik vagy áthelyeződik, és az új veszi át a helyét. Viszont a mai világban nem csak historikus értéke van annak, ha az internet korábbi pillanatfelvételeit láthatjuk, hanem tudományos is. Ellenben a hivatkozás egy weblapra már nehezebb kérdés, mégha feltételezzük is azt, hogy a hivatkozott tartalom, információ a hivatkozott helyen marad egy ideig.

Erre a problémára adhat megoldást egy webarchívum, hiszen az internetnek pont ezt a változékonyságát küszöböli ki. Egy webarchívumban szereplő weboldal egy állandó pillanatfelvétel, és ezáltal változatlan. Ennek a hivatkozása garantálja azt, hogy a forrás megtekinthető marad.

A jogi, politikai, kormányzati kérdéskörben is legalább olyan fontos felvetések ezek, mint bármilyen más témában vagy tudományban. A jogi környezet változik, a politika úgyszintén, és a kormányzati weblapok tartalma is legalább négy évente, ciklusváltásonként cserélődhet. A kérdéskör mentésre szánt weblapjairól, tartalmaikról pillanatfelvételeket készítve látható lesz az időbeni előrehaladásuk, és még fontosabb, hogy statikussá tehetőek a weblapokon megjelenő tartalmak, így garantálva egy olyan weblap tudományos értékét, amelyet a szakemberek megőrzendőnek javasolnak. A vizsgált külföldi webarchívumok példáján látható, hogy máshol már évtizedekkel ezelőtt mentettek jogi, politikai, kormányzati weblapokat, mert ez a történelmi, társadalmi, tudományos értéket ott is felismerték.

---