Bereczki Máté és Dörgő Dániel levelezése
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. KÖTET
1871. június 9. – 1878. augusztus 4.
BEVEZETÉS TOLNAY GÁBOR
BERECZKI MÁTÉ GYÜMÖLCSFAJTÁI DR. SURÁNYI DEZSŐ
A TANULMÁNYBAN HASZNÁLT IDEGEN SZAVAK, SZAKKIFEJEZÉSEK
LEVELEK
IRODALOM
MÉRTÉKEK
KÉPEK
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
II. KÖTET
1878. augusztus 19. – 1881. december 25.
BEVEZETÉS A LEVELEZÉS II. KÖTETÉHEZ – DR. TOLNAY GÁBOR
RÉGI GYÜMÖLCSFAJTÁK SZEREPE A MODERN GYÜMÖLCSÉSZETBEN – DR. TÓTH MAGDOLNA
LEVELEK
Bereczki Máté levélpapírja és kézírása
Dörgő Dániel kézírása
A Pomologische Monatshefte című német nyelvű szaklap oldalai, amelyben dr. Lucas bemutatta Bereczki Mátét
IRODALOM
MÉRTÉKEK
KÉPEK
A Wiener Illustrirten Gartenzeitung mellékleteként megjelent reklám, a Deutsche Pomologie számaira való előfizetési felhívással – Gäsdonker Reinette (1-4.)
A Der Obstgarten mellékleteként megjelent reklám, a Deutsche Pomologie számaira való előfizetési felhívással – Harberts Reinette (1-4.)
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
III. KÖTET
1882. január 7. - 1883. december 27.
BEVEZETÉS – DR. NAGY-TÓTH FERENC
A TUDOMÁNYOS GYÜMÖLCSFAJTA-NÉVADÁS ÉS BERECZKI MÁTÉ NÉVALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE – DR. PELCZÉDER KATALIN
LEVELEK
BERECZKI MÁTÉ ÉS DÖRGŐ DÁNIEL ÁLTAL KÉSZÍTETT GYÜMÖLCS "SZÉLRAJZOK"
IRODALOM
MÉRTÉKEK
KÉPEK
Dörgő Dániel dicsérő oklevele a Mezőtúron, 1879. szeptember 7-én megtartott gazdasági kiállításon bemutatott gyümölcseiért
A Wilhelm Frick bécsi cs. és kir. udvari könyvkereskedőnél megjelent reklám (Lauche, W.: Deutsche pomologie), 1883. (Reklámanyag 1.)
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
IV. KÖTET
1884. január 15. - 1884. december 25.
A MAGYAR LUCAS – AMBRUS LAJOS
LEVELEK
GYÜMÖLCSJEGYZÉKEK A MEZŐKOVÁCSHÁZI KÍSÉRLETI GYÜMÖLCSTELEP GYÜMÖLCSFAJTÁIRÓL 1874 – 1884
Bereczki Máté mezőkovácsházi gyümölcstelepének katalógusa (1875) 1.
Bereczki Máté mezőkovácsházi gyümölcstelepének katalógusa (1878) 1.
Bereczki Máté mezőkovácsházi gyümölcstelepének katalógusa (1882) 1.
A Gyümölcsészeti vázlatok 3. kötetében szereplő betűrendes tárgymutató az 1-3. kötet gyümölcseihez, Dörgő Dániel kézírásos megjegyzéseivel (1884)
IRODALOM
MÉRTÉKEK
KÉPEK
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
V. KÖTET
1884. november 20.; 1885. január 5. - 1885. december 22.
BEVEZETŐ TANULMÁNYOK
A HAGYOMÁNYOS NÉPI GYÜMÖLCSÉSZET EMLÉKEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN – ANDRÁSFALVY BERTALAN
A KERT (VIRÁGOS-, GYÓGYNÖVÉNYES-, FÜVÉSZ-, ZÖLDSÉGES-, GYÜMÖLCSÖS- ÉS ISKOLAKERT A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETBEN ÉS A JÖVŐBEN) – ANDRÁSFALVY BERTALAN
DÖRGŐ DÁNIEL SZEMÉLYE ÉS SZEREPE A BERECZKI MÁTÉVAL FOLYTATOTT LEVELEZÉSE TÜKRÉBEN. NÉPRAJZI ADALÉKOK A LEVELEKBEN – KÁRPÁTI ELEMÉRNÉ
DÖRGŐ-HÁZ MEZŐTÚR VÁROS TERÜLETÉN – TOLNAY GÁBOR ÉS PUSZTAI ZSOLT
(TÖRTÉNETI-)ETNOPOMOLÓGIAI VIZSGÁLATOKRA KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK BERECZKI MÁTÉ ÉS DÖRGŐ DÁNIEL LEVELEZÉSE ALAPJÁN – NAGY ZSOLT
LEVELEK
FÜGGELÉK (A kötet végére bekötött nyomtatványok és listák)
IRODALOM
MÉRTÉKEK
KÉPEK
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
VI. KÖTET
1886. január 3. - 1887. december 30.
BEVEZETŐ TANULMÁNYOK
BERECZKI MÁTÉ JELENTŐSÉGE – GEDAY GUSZTÁV
A MEGGY AREÁJA, MINT ESETLEGES GEOGRÁFIAI LEHETŐSÉG A MAGYAR ŐSHAZA MEGHATÁROZÁSÁBAN – SURÁNYI DEZSŐ
KÉT EMBER BARÁTSÁGA A 19. SZÁZADI MEZŐTÚRON – TOLNAY GÁBOR
LEVELEK
IRODALOM
MÉRTÉKEK
KÉPEK
A KÖTET VÉGÉRE BEKÖTÖTT SZÉLRAJZOK
DÖRGŐ DÁNIEL LEVELEZÉSI KRONOLÓGIÁJA
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
VII. KÖTET
1888. január 7. - 1889. december 31.
BEVEZETŐ TANULMÁNYOK
GOMBÁS ISTVÁN: A MEZŐTÚRI ÚRI KASZINÓ A 19. SZÁZADBAN
TOLNAY GÁBOR: TÁJÉKOZTATÓ A KÖTETEK CÍMÉTŐL ELTÉRŐ LEVELEKRŐL
LEVELEK
FÜGGELÉK
KÍSÉRLET BERECZKI KERTJÉNEK MEGMENTÉSÉRE
BERECZKI MÁTÉ ÉS GYÜMÖLCSTELEPE (SZERKESZTŐSÉGI CIKK)
A VILÁGHÍRŰ BERECZKI-FÉLE GYÜMÖLCSFATELEP A GAZDASÁGI MÉRNÖK EREDETI TUDÓSÍTÁSA
BUDAI JÓZSEF: MEGSEMMISÍTETT GYÜMÖLCSTELEP
KÉPEK
A SZENT ISTVÁN EGYETEM ENTZ FERENC KÖNYVTÁR- ÉS LEVÉLTÁRBAN ŐRZÖTT, BERECZKI MÁTÉVAL KAPCSOLATOS LEVELEK ÉS IRATOK
BEVEZETÉS – DR. SURÁNYI DEZSŐ
"POMONA CSÓKJÁT NEM LEHET FELEDNI" (BERECZKI MÁTÉ SZIKLAY EDÉHEZ ÉS MÁS ÜGYEKBEN ÍROTT LEVELEI)
SZIKLAY EDÉHEZ KÜLDÖTT LEVELEK
BERECZKI MÁTÉ VEGYES IRATAI
1./ Levél egy lapszerkesztőhöz
2./ Egy ismeretlen levele a "Szerkesztő Úr"-hoz
3./ A Természettudományi Társulat levele
4./ Bereczki Máté küldte Villási Pálnak
5./ Bereczki Máté küldte egy ismeretlen barátjának
6./ Bereczki Máté küldte egy ismeretlen barátjának
7./ A Szécsény vidéki Gazdasági Egylet levele Bereczkihez
8./ Az 1885. évi Budapesti Általános Kiállítás Országos Bizottságának levele Bereczki Mátéhoz.
9./ Bereczki levele az 1885. évi "Budapesti Általános Kiállítás Országos Bizottságának"
10./ Trefort Ágoston levele Bereczki Mátéhoz
11./ A Debreceni Kertészeti Egylet levele Bereczki Mátéhoz
12./ A battonyai M. kir. Adóhivatal nyugtája
13./ Országos Magyar Gazdasági Egyesület levele Bereczki Mátéhoz
14./ Bereczki Máté levele egy "honfitársához" (?)
15./ Bereczki Máté levele egy "honfitársához" (?)
16./ Levelezőlap, amelyet Bereczki kapott "G" (?) nevű ismerősétől (Keltezés nélkül.)
BERECZKI MÁTÉ EMLÉKEZETÉNEK ŐRZÉSE
BERECZKI MÁTÉ VONZÁSÁBAN – DR. SZABÓ PÁL
KÉPEK
UTÓSZÓ
IRODALOM
TÁRGY-, HELY- ÉS NÉVMUTATÓ
MELLÉKLET
A levelezésben szereplő gyümölcsfajták
BEVEZETÉS
A LEVELEZÉSBEN ELŐFORDULÓ GYÜMÖLCSFAJTÁK LISTÁJA
A GYÜMÖLCSLISTÁBAN HIVATKOZOTT POMOLÓGIAI IRODALMAK, FORRÁSOK
KÉPEK
Bevezetés
Ajánlom ezt a levélgyűjteményt
– azoknak a pomológusoknak, akik Bereczki Máté munkásságával foglalkoznak;
– azoknak a történészeknek, akik levéltári kutatásaikat élettel teli adatokkal akarják kiegészíteni mind Jász-Nagykun-Szolnok, mind Békés megyében;
– azoknak a filológusoknak, akik a kiegyezés utáni magyar nyelv állapotát kívánják megismerni;
– azoknak az agrártörténészeknek, akik a kamarai (kincstári) birtokok bérbeadását, hasznosítását választották kutatásuk tárgyául;
– azoknak az etnográfusoknak, akik Körös–Maros vidéke gazdálkodásának néprajzával foglalkoznak.
Magyar gyümölcstermesztés
A gyümölcs nem más, mint a fák, cserjék vagy évelő dudvás növények közvetlen táplálékul szolgáló termése, amely ősidők óta szerepel az ember élelmezésében. A különböző gyümölcsök kalóriatartalma általában alacsony, jelentős vitamintartalmuk azonban nagymértékben hozzájárul az emberi szervezet vitaminellátásának biztosításához.
A Magyarországon fogyasztott gyümölcsök legnagyobb része korunkban is hazai termesztésű. Bár az import egyre nagyobb részesedést szerez a hazai piacon. A gyümölcstermesztés a kertészet egyik legfontosabb ága, amelynek fejlődése, fejlesztése nem volt mindig általános. A vasúthálózat kiépítése előtt a szállítási nehézségek miatt árutermelő gyümölcsösöket még nemigen létesítettek, a gyümölcstermesztés kiskertekben zajlott. A gyümölcsök termesztése a 19. század második felében hazánkban is szélesebb körben fejlődésnek indult.
A tudományosan megalapozott gyümölcstermesztés a 19. század közepén bontakozott ki jelentősebben Magyarországon. Az Alföldön a szegedi Vedres István és a szarvasi Tessedik Sámuel és mások is szorgalmazták. A kibontakozás a fajták pontos leírásával (a pomológiával) indult, amellyel mind több gyümölcsész – Villási Pál, Budai József, Ritter Gusztáv stb. – kezdett foglalkozni. A gyümölcsök fajtagyűjteményei részben oktatási, részben tanulmányozási céllal, és nem utolsósorban a szaporítóanyag biztosítása érdekében jöttek létre. Magyarországon a 19. század elején még főként német nyelvű kiadványokban foglalkoztak pomológiával (pl. Leibitzer János szepességi gyümölcsész, Urbanek Ferenc pozsonyi kanonok). Magyarul közölt fajtaleírást Marc Ferenc (1857), Entz Ferenc (1857), Girókuti P. Ferenc (1862) és Nagy Ferenc. Entz Ferenc és más jeles tudósok műveikben a fajtakérdést elméleti és gyakorlati alapon rendezték. Felmérték a hazai termőhelyi adottságokat, leírták és értékelték a fajtákat, és ezzel elősegítették a korszerű termelés megindítását. A 18. században elterjedt igen nagyszámú gyümölcsfajta okozta zűrzavarból Entz Ferenc kísérelte meg a gyümölcstermesztést helyes irányba vinni azáltal, hogy kevés, de értékes fajok, illetve fajták művelését ajánlotta. Entz Ferenc halála után (1877) az élvonalba négy szakember lépett: Villási Pál, Tamássy Károly, Katona Zsigmond és Bereczki Máté.
...