1848dik évi magyar országgyülésen alkotott törvényczikkelyek
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előbeszéd.
1848. TÖRVÉNYCZIKKELYEK.
1. TÖRVÉNYCZIKKELY. Dicsőült József Nádor' emléke törvénybe iktattatik.
2. TÖRVÉNYCZIKKELY. Fenséges cs. kir. ausztriai Főherczeg ISTVÁN Magyarország Nádorává választatik.
3. TÖRVÉNYCZIKKELY. Független magyar felelős Ministerium alakitásáról.
4. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az országgyülés évenkénti üléseiről.
5. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról.
6. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az 1836: 21. t. cz. foganatosításáról.
7. TÖRVÉNYCZIKKELY. Magyarország és Erdély egyesítéséről.
8. TÖRVÉNYCZIKKELY. A közös teherviselésről.
9. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot) dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről.
10. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az összesítésről, legelő elkülönözésről és faizásról
11. TÖRVÉNYCZIKKELY. Azon ügyekről, mellyek eddig a földesuri hatóságok által intéztettek.
12. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak status adóssággá leendő átváltoztatásáról.
13. TÖRVÉNYCZIKKELY. A papi tized megszüntetéséről.
14. TÖRVÉNYCZIKKELY. A hitel-intézetről.
15. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az ősiség eltörléséről.
16. TÖRVÉNYCZIKKELY. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról.
17. TÖRVÉNYCZIKKELY. A megyei tisztválasztásokról.
18. TÖRVÉNYCZIKKELY. Sajtó-törvény.
19. TÖRVÉNYCZIKKELY. A Magyar Egyetemről.
20. TÖRVÉNYCZIKKELY. A vallás dolgában.
21. TÖRVÉNYCZIKKELY. A nemzeti szinről és ország czimeréről.
22. TÖRVÉNYCZIKKELY. A nemzeti őrseregről.
23. TÖRVÉNYCZIKKELY. Szabad királyi városokról.
24. TÖRVÉNYCZIKKELY. A községi választásokra nézve.
25. TÖRVÉNYCZIKKELY. A Jász-kún-Kerületekről.
26. TÖRVÉNYCZIKKELY. A Hajdú-Kerületről.
27. TÖRVÉNYCZIKKELY. Fiumei és Buccari szabad tenger kerületekről.
28. TÖRVÉNYCZIKKELY. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról.
29. TÖRVÉNYCZIKKELY. Az ország közhivatalnokairól.
30. TÖRVÉNYCZIKKELY. A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről.
31. TÖRVÉNYCZIKKELY. A szinházakról.
Befejezés.
Tárgymutató
FÜGGELÉK
I. Határozata a' Karok és rendeknek - az 1848. országgyűlési Követek szavazatáról.
II. Határozata a' Karok és Rendeknek az országgyülési szállások iránt
III. Kegyelmes királyi levél. A ministerek kinevezéséről.
Előszó
Néhai dicső emlékezetü fenséges cs. kir. örökös főherczeg József, Magyarország nádora, a hon javára folytatott földi pályájáról az isteni gondviselés változhatlan végzése által elszólittatván, Felséges I-ső Ferdinand ausztriai császár, s Magyarország e néven V-ik apostoli királya, az Ország s ahoz csatolt részek Karait s Rendeit, az 1608-dik évi koronázás előtti 3-dik törvény czikk értelmében eszközlendő nádorválasztásra, s különben is a törvény rendelete szerint a végett: hogy velük az ország boldogságának nevelésére, s a közjó gyarapitására kivánt többféle nagy fontosságu törvényes intézkedésekről atyai szivének ohajtása szerint tanácskozhassék, az 1847. esztendei sz. András hó 7-dik napjára eső pünkösd utáni huszonnegyedik vasárnapra sz. kir. Pozson városába Országgyülésre egybehívta, s ezt a nemzet örömének legélénkebb kitörései között magyar nyelven nyitván meg, saját felséges személyében vezérlette.
Ennek következtében az ország és ahoz kapcsolt részek Karai és Rendei a Nádornak törvényes megválasztásán kivül nem késtek ő felsége iránti tántorithatlan hűségük, s a haza iránti szent kötelességüknek érzetétől vezéreltetve, figyelmüket azokra forditani, miket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesitése - az ország törvényes önállása, - s függetlensége; a pragmatica sanctio által vele válhatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai; - a nemzet alkotmányos életének, a kor igényei, s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése; s a szellemi erők és anyagi tehetség azon lelkesült összehangzásának ez alapokoni élénkítése halaszthatlanul megkivánt; mellyben a felséges uralkodó ház s az ahoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jövőnek minden eseményei között, rendíthetlen támaszukat találandják fel; s az eképen alkotott törvényczikkeket ő felségének alázatosan elibe terjesztették, esedezvén: hogy azokat elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni, s mind Maga megtartani, mind pedig minden Mások által is sértetlenül megtartatni méltóztassék.