---

Tartalom

I. FÜZET. A' NEMZETI ŐRSEREG' KÖTELESSÉGEI ÉS SZOLGÁLAT-SZABÁLYAI.

Bevezetés.
1. FEJEZET. A' nemzeti őrsereg' czélja és hivatása általánosan.
2. FEJEZET. A' hadi fegyelem.
3. FEJEZET. A' nemzeti őrsereg' különkülön fegyvernemében minden fokozatu tiszteinek kötelességei.
  Gyalog őrvitéz.
  Lovas őrvitéz.
  A' dobos.
  Tizedes.
  Őrmester.
  Lovas őrmester.
  Az al- és főhadnagy.
  A' százados.
  A' sebész.
  Lovas századoknál a' baromorvos.
  Az őrnagy vagy más törzstiszt.
  A' gyalog és lovas segédtiszt.
  A' fegyverügyelő.
  A' zászlós.
  Fődobos.
  Főtrombitás.
4. FEJEZET. Az őrszolgálat szabályai.
5. FEJEZET. Vegyes tartalmu szabályok.

TOLDALÉK. Kötelességi, szolgálati és fegyelmi szabályok.
I. A fegyelleni vétségek mutató táblája.
II. A' fenyítési módok 's fokozatok mutató táblája.
  Bevezetés.
  A' fegyhatalomról, 's a' fegyben eljárási módról.
  Fegyszabályok.

II. FÜZET. A GYALOG NEMZET ŐRSEREG OKTATÁS-SZABÁLYAI

I. RÉSZ. Oktató szabályzat. A gyalog nemzeti őrsereg kiképezése sor és rendbeni alkalmazására.

I. FEJEZET. Sor- s fegyverbeni oktatás.
  1. §. Az állás.
  2. §. Fejvetések.
  3. §. Testfordulatok.
  4. § Az elő- és hátramenetről.
  5. §. Huzódás, vagy is rézsút iránybani menet.
  6. §. Helybőli s menet közbeni kanyarodások.
  7. §. Tisztelgések s fegyverfogások.
  8. §. Tűzfogások.
  9. §. Tüzelés.
  10. §. Közön- és futó tűz.
  11. §. A fegyvernek belső vizsgálata.
  12. §. A fegyvernek külső vizsgálata.

II. FEJEZET. Szakaszbani oktatás.
  13. §. A szakasz állása.
  14. §. A sorok nyitódása és zárkózása.
  15. §. Szakaszszali fordulatok.
  16. §. Előre és hátra igazodások.
  17. §. Arczmenet előre és hátra.
  18. §. Egyszerü és kettős rendcsapat alakítása.
  19. §. Töltés és tűzfogások, továbbá előgyakorlat a négyszög- és tömegbeni védelmezéshez.
  20. §. Puskagúlák alakitása.

III. FEJEZET. A czélzás- és találásról.
  21. §. Általános észrevételek.
         A gyalogsági lőfegyver lőszabályai.
  22. §. A távolságok meghatározása.
  23. §. A tárcsalövésről.
  24. §. A lövéspálya.
  25. §. Az állásczövek.
  26. §. A tárcsász.
  27. §. Tárcsalövés.

IV. FEJEZET. Az altisztek, valamint törzs-, fő- és segédtisztek állása és gyakorlata.
Az altisztek állása és gyakorlata.
  28. §. A fegyveres altiszteké.
  29. §. A zászlós.
  30. §. A fődobos és más dobosok.
         A dobos.
  31. §. Az ács állása fejszével.
  32. §. A törzstisztek állása és gyakorlata lovon, karddal kézben.
  33. §. A zászlóalji segéd.
  34. §. A főtisztek gyalog.

II. RÉSZ. A nemzeti őrségnek oszlott csatarendbeni (csatárharczrai) alkalmazására való kiképezése.

I. FEJEZET.
  35. §. Általánosan.
  36. §. Egyes lánczszemek oktatása.
         Felállítása.
         Puskahordás.
  37. §. A különféle mozdulatoknak és a tüzelésnek dobjel utáni gyakorlata.

II. FEJEZET. A kötött rendbeni osztagok csatárlánczbai feloszlatása, és azoknak mozdulatai
  38. §. A láncznak helybeni alakítása.
  39. §. A láncznak elé alakítása.
  40. §. A láncz elé, hátra és oldalti mozgása, azután tüzelése.
  41. §. Szorosoni átkelés haladva és hátrálva.
  42. §. Szuronynyali támadás.
  43. §. Csoportok alakítása a lovasság elleni védelemkor.
  44. §. Csatárok gyülekezete, kötött rendben.
  45. §. Térnyitás az arcz előtt.
  46. §. Láncz felváltása.
  47. §. A láncz erősítése.
  48. §. Kettős csatárlánczczali hátrálás és a közbeni felváltás.

III. FÜZET. A GYALOG NEMZETŐRSEREG GYAKORLAT-SZABÁLYAI.

I. RÉSZ.

I. FEJEZET.
Első czikkely.
  1. §. Kifejlett arczvonalbani sorzás- és állásról.
Második czikkely.
  2. §. Az igazodásokról általánosan.
  3. §. Egyenközü igazodások.
  4. §. Rézsútos igazodások.
Harmadik czikkely.
  5. §. A sorok nyitódása- és zárkozásáról.
Negyedik czikkely.
  6. §. Az arcz megfordítása- és visszakozatáról.
Ötödik czikkely.
  7. §. Az arczmenetről.

II. FEJEZET. Jobbra és balra alakított csapatok-, tömegek-, négyszögek-, s ezeknek mozgalmairól.
Első czikkely.
  8. §. Rendcsapatok alakítása-, menete-, huzódása-, irányváltoztatása- és arczvisszakozatáról.
Második czikkely.
  9. §. Nyitott osztagcsapat jobbra vagy balra alakítása.
  10. §. Nyitott osztagcsapattali menet.
  11. §. Nyitott osztagcsapattali menet oldalt.
  12. §. Nyitott osztagcsapattali huzódás.
  13. §. Nyitott osztagcsapattali kanyarodás.
  14. §. Nyitott oszlagcsapat irányváltozása.
  15. §. Nyitott osztagcsapat osztagainak hátfordított kanyarodása.
Harmadik czikkely.
  16. §. A zárkózott csapatokról általánosan.
  17. §. Zárkózott csapat alakítása jobbra vagy balra.
  18. §. Zárkózott csapattali mozgalom.
  19. §. Zárkózott csapat nyitása és zárása.
Negyedik czikkely.
  20. §. A tömegről általánosan.
  21. §. Tömeg alakítás jobbra vagy balra.
  22. §. Tömeggeli mozgalmak.
  23. §. Tömeg nyitás és zárás.
Ötödik czikkely.
  24. §. A négyszögről általánosan.
  25. §. Középre alakított négyszögről.
  26. §. Négyszöggeli mozgalmak.
  27. §. Négyszög oldalékainak törése a csapatalakításba való átmenetelhez.

III. FEJEZET.
Első czikkely.
  28. §. A fejlődésekről általánosan
Második czikkely.
  29. §. Egyes vagy kettős rendcsapatbóli fejlődés a csapatirányzat oldalára.
  30. §. Egyes és kettős rendből élre fejlődés arczczal a menetirány felé.
  31. §. Arczczal a csapatirányzat ellenkező oldalárai fejlődés csupán egyes rendből.
Harmadik czikkely.
  32. §. Nyitott osztagcsapatnak a csapatirányzat oldaláira fejlődése.
  33. §. Nyitott osztagcsapatnak a csapatirányzat ellenkező oldaláira fejlődése.
  34. §. Nyitott osztagcsapatnak arczczal élre a menetirány felé való fejlődése, bontakozással.
Negyedik czikkely.
  35. §. Zárkózott csapat élfelé fejlődéséről.
Ötödik czikkely.
  36. §. Jobbra vagy balra alakított tömeg fejlődése.
Hatodik czikkely.
  37. §. Középre alakított négyszög (vagy tömeg) fejlődése.

IV. FEJEZET.
Első czikkely.
  38. §. Egész távközre nyitott csapat kisebbítéséről.
  39. §. Osztagokból kettős rendcsapatbai szakadozás.
  40. §. Osztagokból egyszerű rendcsapatbai szakadozás.
Második czikkely.
  41. §. Osztagok nagyobbításáról.
Harmadik czikkely.
  42. §. Arczváltoztatás jobbra vagy balra előre.
  43. §. Arczváltoztatás jobbra vagy balra hátra felé.
  44. §. Arczváltoztatás rézsut vonalban előre vagy hátra.

V. FEJEZET.
Első czikkely.
  45. §. A tüzelésekről általánosan.
  46. §. Zászlóalji tüzelés arczból.
  47. §. Zászlóaljbóli sor- és egyes tüzelés.
  48. §. Tüzelés előnyomulás és hátrálás közben.
  49. §. Tüzelés nyitott csapatbóli fejlődéseknél.
  50. §. Tüzelés zárkózott csapatok- és tömegekből, fejlődéseknél.
  51. §. Négyszöggeli tüzelés.
  52. §. Tömeggeli tüzelés.
Második czikkely.
  53. §. Szuronynyali támadás és helyregyülés.

VI. FEJEZET.
Első czikkely.
  54. §. A különféle lépésnemek alkalmazása zászlóaljbani gyakorlatoknál.
Második czikkely.
  55. §. A különféle fegyverhordás módjainak alkalmazása.
Harmadik czikkely.
  56. §. Felebbvalónak elfogadása (mint ez ünnepélyes eseteknél előfordul.)
Negyedik czikkely.
  57. §. Elléptetés (felebbvaló előtti fejlődés.)
  58. §. Felebbvalóvali találkozás menetközben.
Ötödik czikkely.
  59. §. Közön- és futótűz.

II. RÉSZ.
I. FEJEZET.
Első czikkely. A csatárharcz alkalmazásáról nyitott csatarendben.
  60. §. A csatárok rendeltetése
Második czikkely. Század vagy osztály felállítása és alkalmazása.
  61. §. A század
  62. §. Az osztály
  63. §. A zászlóalj
Harmadik czikkely.
  64. §. A kötetlen rendben alakult hadnak előnyomulása, oldalmenete és hátrálása.
  65. §. A lánczfelváltás.
  66. §. Hátrálat a kettős lánczczal.
  67. §. Láncz erősítés.
Negyedik czikkely.
  68. §. Hidon átkelés.
Ötödik czikkely.
  69. §. Szuronynyali támadás.
Hatodik czikkely.
  70. §. Lovasság elleni védelem.
Hetedik czikkely.
  71. §. A csatároknak gyülekezése, és a hátul felállított had arcza előtti térnyitás.
Nyolczadik czikkely.
  72. §. Általános szabályok a hadseregnek csatárharczbani kiképezésére.

IV. FÜZET. A LOVAS NEMZETŐRSEREG OKTATÁS-SZABÁLYAI

Előszó.
  1. §. Az állásról.
  2. §. A fejvetések s fordulások.
  3. §. A járatról.
  4. §. A lovas felfegyverezése.
  5. §. Kardfogások.
  6. §. A pisztolytöltés gyalog s lóháton.
  7. §. A kardvágások.
Gyakorlás soronként gyalog.
  1. §. A járathoz vezényeltetik.
  2. §. A kardvágásokhoz előbb sor nyittatik.
  3. §. A kanyarodásról.
Kanyarodás járatban, mozgó sarkkal.
  4. §. Igazodás.
A gyalog szakaszgyakorlatok.

LOVAGDAI TANÍTÁS.
Előszó.
A ló bevezetése a lovagdába.
A felülés.
Leszállás.
Az ülés.
A vezetés.
Indulás.
Fordulatok.
Ügetés.
A vágtatás.
Gyakorlás lóháton soronként.
  1. §. Felosztás, felülés, leszállás.
  2. §. Sornyílás és zárkózások.
  3. §. Fordulások.
  4. §. Négyes átfordulás.
  5. §. Az oldalagozás.
  6. §. A kardfogások, pisztollyali lövöldözés és kardvágások.
Az imához lóháton.
  7. §. Arczjárat.
  8. §. Jobbra 's balra tartás és huzódás.
  9. §. Kanyarodások.
A lovasszakasz-gyakorlatok.
  1. §. Felállás elosztás.
  2. §. Ellejtés.
  3. §. Fogások karddal, s pisztolylyali lövöldözés.
  4. §. A négyes jobbra átfordulás.
  5. §. Egyes megfordulás.
Visszakozás.
  6. §. Arczjárat.
  7. §. Tartás és huzódás.
  8. §. Kanyarodások.
  9. §. Arczjáratban két sorból egynek képezése.
Visszakozás.
  10. §. Elő- vagy oldaltjárások, kettőnként vagy négyenként.
  11. §. Visszakozások.
  12. §. Elszakadások járatban.
  13. §. Fejlődések járatban.
  14. §. Átmenetek a másodnemü oldaljáratból az első nemübe s viszont.
  15. §. Leszállás, felülés.

V. FÜZET. A LOVAS NEMZETŐRSEREG GYAKORLAT-SZABÁLYAI.

A lovas nemzetőrség gyakorlati szabályai. Figyelmeztetés.

ELSŐ RÉSZ. Lovasi mozdulatok.
ELSŐ SZAKASZ. Az állás és beosztásról.
  1. §. Egy lovasosztály beosztása.
  2. §. Az állás és beosztás.
  3. §. A fő- és altiszteknek a sorokbai beosztása.
  4. §. Egyes század, félszázad vagy szakasz állása.
  5. §. A hiányzó tisztek pótlása.

MÁSODIK SZAKASZ. Fegyverreli gyakorlat.
  1. §. A főtisztek állása karddal.
  2. §. A fejedelemnek s ezeknek család tagjai, továbbá a szentség előtti üdvözlés.
  4. §. Az elnök-, had- és belügyministerek és országos kormányzó vezérek előtti üdvözlet.
  5. §. Közönséges üdvözlet.
  6. §. Imáhozi állás.
  7. §. Az eskühöz.
  8. §. A zászló üdvözlése, a legfőbb uraságok, elnök-, had-belügyministerek, és országos kormányzó vezérek előtt, - továbbá az imáhozi állásnál.
  9. §. Az eskünél.
  10. §. A karddali kézfogások.

HARMADIK SZAKASZ. Előljárók, vagy más fenséges személyek fogadása.
  1. §. Jövetelökkori fogadás.
  2. §. Egyenkénti lejtés.
  3. §. Osztagokkali lejtés.

NEGYEDIK SZAKASZ. Arczforditás.
  1. §. Négyesével jobbra át.
  2. §. Az arcz hátra alakitása.
  3. §. Az arcz és szárny-változtatás.

ÖTÖDIK SZAKASZ. Az igazodás.
  1. §. Az igazodásról átalában.
  2. §. Osztagokkali igazodás.

HATODIK SZAKASZ. Arczjárat.
  1. §. Észrevételek az arczjáratnál.
  2. §. Arczjárat közben az akadályok elkerülése.
  3. §. Arczjáratközbeni tartás és húzódás.

HETEDIK SZAKASZ. Csapat.
  1. §. A csapat eredete és származása.
  2. §. Csapattali járat.
  3. §. Csapattali kanyarodás és irányváltoztatás.
  4. §. A csapattal négyesével jobbra át.

NYOLCZADIK SZAKASZ. A tömegről.
  1. §. A tömeg származása.
  2. §. Tömeg alakitása
  3. §. A tömeg-távköz.
  4. §. A tömeg-járat.
  5. §. Tömeggeli kanyarodás és irányváltoztatás.
  6. §. Tömegben négyesével jobbra át!

KILENCZEDIK SZAKASZ.
  1. §. Fejlődés. (Deploiren).
  2. §. A tömegbőli fejlődés.

TIZEDIK SZAKASZ. Rendekkeli elvonulás és felfejlődés.
  1. §. Kettesével vagy négyeséveli elvonulás.
  2. §. Az arcz visszakozása a rendekkeli járat irányzatában.
  3. §. Fölfutás általi fejlődés az él irányzatában.
  4. §. Fölfutás általi felfejlődés hátulról.
  5. §. A szakadozás négyesével vagy kettesével, és négyesben vagy szakaszban járatközbeni felfejlődés.
  6. §. A szárnyról négyeséveli 2-ik nemü elvonulás.
  7. §. Átmenet a négyeséveli 2-ik nemü elvonulásból az első nemübe és viszont.

TIZENEGYEDIK SZAKASZ. Osztagokkali elvonulás.
  1. §. Szakaszok fél- és egész századokkali elvonulás oldalt.
  2. §. Ha pedig sürgetős perczben...

TIZENKETTEDIK SZAKASZ. Szakaszok fél- és egész századokkali elvonulás előre.
  1. §. Szakaszokkali elvonulás, és a csapatnak az egyik szárny-szakasz előtti alakítása.
  2. §. Járatközben.
  3. §. Fejlődés általi csapat alakitása.

TIZENHARMADIK SZAKASZ. Szakaszok fél- és egész századokkali elvonulás hátra.
  1. §. Szakaszokkali elvonulás, és a csapatnak egyik szárnyszakasz megetti alakitása.

TIZENNEGYEDIK SZAKASZ. A csapatból osztagokkali felfejlődés.
  1. §. A csapat irányzatábani felkanyarodás.
  2. §. A csapatél irányzatábani fejlődés.
  3. §. Osztagokkal arcz megetti felkanyarodás.

TIZENÖTÖDIK SZAKASZ. Osztagokkali felfejlődés rendkivüli esetekben.
  1. §. Elfordított szárnyakkali felkanyarodás és fejlődés.
  2. §. Fejlődés a csapat élére, arcczal hátra felé.

TIZENHATODIK SZAKASZ. Ferde arcz (oblique) alakitás.

TIZENHETEDIK SZAKASZ. Összesereglés (Reallirung).

TIZENNYOLCZADIK SZAKASZ. A roham (Attaque).

TIZENKILENCZEDIK SZAKASZ. Az elő-véd. (Avantgarde)
A lovas csatározásról.

HUSZADIK SZAKASZ. Négyszög-alakítás, esküre vagy más alkalmakra.

---

Bevezetés

Az 1848. XII. törvényczikk' értelmében rendezett nemzeti őrsereg' jelen szabályai magokban foglalják az őrsereg' alkotásának, szerkezetének rendszerét, a' tisztségek' 's hivatalok' kötelességeit, és a' szolgálat' minden nemeire vonatkozó utasitásokat. - Ezen szabályok a' fenemlített, legfelsőbb helyen szentesített törvényczikk' tartalmán alapulnak, azért mind az egész nemzetőrségre, mint törvényesen felfegyverzett testületre, mind annak egyes tagjaira nézve, - legyenek bár azok törvényszerinti kötelezettek, vagy önkénytesek - kötelező erővel bírnak,'s azoknak áthágóit vagy megsértőit a' külön fegyelmi szabályokban meghatározott fenyitékek sujtandják.

---