Tartalom

Bevezetés

1. Vörösmarty még csak az első előfizetőket gyűjtögette a Zalán futására, a nagy eposz nyomtatását még el sem kezdték, amikor - 1825 júniusában - alig pár héten belül két újabb költői elbeszélőművet írt meg. Az egyiknek Csaba utazása volt a címe; ez a mesei elemekkel teleszőtt, Zrinyi-versekben készült kis eposza utóbb a Tündérvölgy nevet kapta és két költőfejedelem-társát, Petőfit (János vitéz) és Aranyt (Buda halála) ihlette. A másik a Cserhalom volt, amely Kisfaludy Károlynak 1826-ra szóló Aurorájában, de már 1825. augusztus végén, valamivel a Zalán futása előtt jelent meg.

Tárgyát Vörösmarty Thuróczi János Mátyás-korabeli krónikájából vette. Ez a krónika - mióta megösmerte - kedves olvasmánya volt. Ebből buzdult először, már 1820-ban, Salamon király c. drámájának írására (a drámát kétszer is megírta s 1827-ben adta ki), itt találta a "harminc nemesnek", Hédervári Kont Istvánnak és társainak történetét, amelyből 1824-ben a Kont (utóbb A bujdosók) címmel írt drámát. (Megjelent 1829-ben.) A Thuróczi-krónika egy másik részletének, a cserhalmi ütközetnek költői földolgozására Kisfaludy Károly bíztatta költőnket, s Vörösmarty kitűnő elgondolással formálta meg a tárgyat.

2. Az elbeszélés a Thuróczi-krónikába a legszebb magyar krónikából, Kálti Márk ferencrendi szerzetesnek Nagy Lajos-korabeli Képes Krónikájából került. (Ezt a krónikát régebben Bécsi Képes Krónikának szoktuk nevezni, most már Budapesten van, a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.)

...