Többen vannak hitfeleim között, kik mindazokat, miket ez iratocska magában foglal, jobban elmondhaták vala mint én; de tán alkalom-hiány, tán helyzet, tán viszonyok' hatalma gátolandják vala nálok a' tollat; 's így mindezeket nekem, önveszélyemre kelle elmondanom. Elméleti és bölcseleti mélységek, vagy fölfedezések könyvecskémben nincsenek; legfölebb tapasztalati jegyzetek, gyakorlati észrevételek, és javaslatok, miket életből és körülményeinkből meríték, 's némileg rendszeres formában adék elő. Némelly eszmék, mik ez iratban feszegettetnek, nem újak immár azok előtt, kik a' protestáns világnak, különösen németországnak egyházi és oskolai újabb reform-mozgalmait figyelemmel kísérék; de a' feljövő napnak nem elég csak a' hegy-ormokat szegni be arannyával, szükség lelövelnie jótékony sugarait a' vőlgyekre is, és mindenhova hol tenyészet él; mert legkisebb plánta is ó mint sovárog az éltető nap után! Én a' prot. oskolai és egyházi reformnak ezen új és nem új eszméit, némi rendszerben igyekvém következtetni; mert untalan elmém előtt forgott a' m**i Levitának egykori posta-csézája. Ennek agyai kimozdúltak, tengelyei kikoptak, bőr és posztó meglyukadoztak, az egész alkotmány döczögött és rázott, 's a' szegény agg Levita, ki olly formán hányaték csézájában jobbról balra és ismét vissza, miként búza-szemek a' rostában, a' kocsist kurholta, hogy nem jár a' kerek-vágásban, ez a' nem egyformán húzó, hanem rángató lovakat szidta, majd az úti-biztost, ki botrányosan rosszúl tartja fenn az útakat, és végre vármegyét, melly biztosára nem ügyel. Sokan menének el a' megviselt cséza mellett, ki egyik, ki másik baját róvá meg annak, és a' jó Levita haza térve, miként hallá és időben erszényben reá ére, fóltozgatá, tóldozgatá fuvar-alkotmányát, de melly tovább is csak döczögött, rázott; mert a' cséza - avit és korhodó vala! Egész holtáig a' Levitának tartott mind a' fóltozgatás, mind döczögés és rázás, mert a' cséza, évről évre mégis csak eldöczögött a' szomszéd faluig, 's a' Levita szűk jövedelme nem bira meg új csézát, vagy czélszerű rendszeres kijavítást. Igy vagyunk mi sokban oskoláinkkal és egyházi igazgatásunkkal, ámbár hála az égnek, még nem épen olly agg-viselten, mint a' jó Levita a' maga csézájával; de a' felettei panaszokkal és észrevételekkel, 's ezekhez képest tett fóltozgatásinkkal, mindenben úgy. Teszünk, teszünk egyszer-másszor valamit, de olly keveset, és legtöbbnyire olly lényegtelent, kor' és haladás' kivánatihoz képest, hogy szót is alig érdemel. Mi ennek az oka? Kétségen kívül az, hogy rendszeresen nem ismerjük bajainkat, 's rendszertelenül ott kezdjük kijavitásinkat, hol alkalmak és visszaélések egyes esetei vezetnek azokra bennünket, 's ezekben is rendszerint a' legközelebb fekvő okokat ragadván meg csak, a' külszínleg mutatkozó symptomákat veszszük, tős nyavalya helyett, orvoslás alá.

Iránya tehát könyvemnek egyedül az, hogy a' prot. különösen ref. oskolai és egyházi kormányzásnak hiányait, egész forrásokig nyomozván fel, azokat ezen forrásokkal, és orvoslási kimutatásokkal együtt, némi rendszerben tüntessem elő hitfeleimnek; nem mintha vélném, hogy én fuvandom meg azon trombitát, mellyre Jeriko falai leomlanak, hanem hogy nálam lelkesebbeket, bele-fuvásra és munkálásra serkentsek. Sokat feszegetek én itt, mikbe kis rendszerecském vona be; de elég józan vagyok nem követelni némellyekben egy hamar teljes orvoslást, szívemből megelégedvén kevesebb, de rendszeresebb haladással. Legtöbbje a' czélszerü reformoknak, kétségen kívül a' jövő ivadéknak lesz feladata, épen azon okból, mellyből Móses 40 évi pusztai vándorlás után, új ivadékot kivánt bevinni az igért földre. De minden lelkesnek kötelessége elvetni a' jó magot, hogy legyen minek kikelni. Azzal gondolnunk nem kell, hogy azonnali aratásnak sikere nem mosolyg fáradalmaink elébe. Vet a' gazda, nem ügyelve, hogy vetéskor zordon az idő; mert járhat keléskor és érleléskor kedvező, és tudja: hogy ha nem vet, nem arat.

...

Költ Pesten, Márt. 28. 1842.