Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Az újdonság megszakító erejével

Összefoglalók Clayton. M. Christensen munkásságából

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


ELŐSZÓ - Bakos Csaba Péter
RÖVIDEN CLAYTON M. CHRISTENSENRŐL - Buksa Miklós
MILYEN INNOVÁCIÓ? - Hoffmann Janka & Kiss-Dobronyi Bence

A CHRISTENSENI GONDOLAT MAGJA - A MEGSZAKÍTÓ INNOVÁCIÓ - Buksa Miklós
  Vásárlóerő, stratégiai befektetés és a vezető cégek bukása - Csik Dávid
  A növekedés alapjai: hogyan ismerjünk fel és építsünk új megszakító vállalatokat? - Mult Ákos
  Tanácsadás a megszakítás csúcsán - Csik Dávid

CHRISTENSEN A TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOKRÓL - Kövesdy Márton
  Megszakító innovációval a társadalmi változásért - Hoffmann Janka
  A nagy lépés - Patai Flóra
  Innovációval a szegénység ellen - Kövesdy Márton

CHRISTENSEN AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL - Thaler Balázs
  A megszakító innováció meggyógyítja az egészségügyet? - Nemes Ágnes
  Megszakító technológia és üzleti modell - megfizethető és elérhető szolgáltatások - Chronitzer Anna
  A megszakítást lehetővé tévő technológiák - Horváth János
  Hogyan tud az egészségügy jobbá, olcsóbbá és szélesebb körben elérhetőbbé válni? - Csoma Attila
  A gyógyszeripar jövője - Vida Máté Zsombor & Zelei Ágnes
  Megváltoztathatja a technológia a gyógyszeripart?: Interjú Meskó Bertalannal - készítette: Thaler Balázs
  Az egészségügy intézményrendszerei: Interjú Kiss Norberttel - készítette: Fekete Tamás & Thaler Balázs

AZ OKTATÁS MEGSZAKÍTÁSA - ÚJ TARTALOM ÉS FORMA Orehóczki Anna Pompónia
  Menedzsmentelmélet építése és oktatása esettanulmányok segítségével - Orehóczki Anna Pompónia
  A felsőoktatás megszakítása: hogyan tehető a felsőoktatás minőségi és széles körben elérhető oktatási formává a megszakító innováció által - Kövesdy Márton & Ujhidy Alina
  Egy újfajta egyetem
    Egy egyedülálló intézmény kialakítása - Hoffmann Janka
    A kezdet - Orehóczki Anna Pompónia
    A minőségnövelés - Vadász Ferenc
    Költségcsökkentés - Rajna Renáta
    Létszám és hatékonyságnövelés - Buksa Miklós
    Romboló innováció az oktatásban: Interjú Bodnár Viktóriával - készítette: Hoffmann Janka

AZ INNOVATÍV VÁLLALKOZÓ Kiss-Dobronyi Bence
  Vállalkozói viselkedés, lehetőségek felismerése és az innovatív vállalatok eredete - Matzner Dániel
  Az Innovátor DNS - Bakos Csaba Péter
  Az innovátor DNS gyakorlati megjelenése: emberek - Patai Flóra
  A formabontó ötletek forrása: Interjú Somody Imrével - készítette: Kiss-Dobronyi Bence & Rolek Tamás

A TŐKE VÁLTOZÓ TERMÉSZETE Kiss-Dobronyi Bence
  Az innováció gyilkosai: Hogyan akadályozzák meg a pénzügyi mérőszámok, hogy új dolgokba kezdjünk? - Vadász Ferenc
  A kapitalista dilemmája - Bakos Csaba Péter
  A nagy rendbomlás - Mult Ákos
  Beruházás a jövőbe - jó és rossz vállalati költségek: Interjú Takács Jánossal - készítette: Kiss-Dobronyi Bence & Vadász Ferenc



Előszó

A Rajk László Szakkollégium Clayton M. Christensent választotta meg 2014-ben a 10. Herbert Simon díjasává. A díjat olyan elméleti szakemberek kaphatják, "akik munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá üzleti problémák megoldásához, jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására". Ezáltal a díj egyedülálló a maga nemében, mivel diákok állítanak jelölteket, majd választják meg a díjazottat mélyre menő viták után.

A díjasok munkásságának legfontosabb cikkeiből, az elmúlt évtizedben kialakult szokás szerint, a kollégisták összeállítanak egy kereskedelmi forgalomban is megjelenő kötetet. Így a díjas látogatása nyomot hagy, valamint az angol szaknyelvet kevésbé ismerőkhöz, és a szerzők legmeghatározóbb cikkeire kíváncsi érdeklődőkhöz is eljuthatnak a díjas legjelentősebb gondolatai. Ezáltal a kötetek nem csak a rajkosok számára jelentenek kitűnő erőforrást a menedzsment tudományok strukturált tanulmányozásához, hanem a Budapesti Corvinus Egyetem tanárai is előszeretettel használják őket oktatási segédanyagként.

Ahogy prof. Christensen elméletei is az újításról és a fogyasztói igények egy újabb, teljesebb kielégítésétől szólnak, úgy idén mi is egy ilyen irányú kísérletezés mellett döntöttünk. Az új internetes terjesztési csatornával és a korábbi fordítások összefoglalókra való lecserélésével igyekeztünk olyan módon megújítani a kötetet, hogy minél több érdeklődőhöz, minél egyszerűbben juthassanak el Christensen (és szerzőtársainak) gondolatai.

A kötetet hat jelentősebb területre osztottuk fel, melyek mindegyikébe kiválogattuk és összefoglaltuk a Simon-díjas Clayton M. Christensen leginkább meghatározó írásait. Az egyes cikkeket a kollégisták a megjelenés körülményeit mérlegelve és közös gondolkodás, értelmezés után foglalták össze. Megfigyelhető, hogy általánosan jellemző Christensenre, hogy a megszakító innováció lehetséges formáit vizsgálja meg különböző szektorokban és piacokon. Ezen felül a megfogalmazott tanácsokból és bevált gyakorlatokból érződik tapasztalatainak sokszínűsége és erős tanári hivatástudata.

Az első terület az innováció elméletek területe, melyben prof. Christensen legfőbb kutatási területét, a megszakító innovációt és annak üzleti modell innovációkkal való összekapcsolódását ismerhetjük meg rengeteg szemléletes példával alátámasztva. Az összefoglalók írásakor felmerült bennünk, hogy a megszakító innováció definíciójának fejlődését figyelhetjük meg a cikkekben. A legértékesebbnek az elmélet egyszerű megfogalmazását, releváns piaci példákkal való illusztrálását és megannyi alkalmazási területen keresztül való bemutatását találtuk.

A második terület cikkei a megszakító innováció társadalmi változásokban lehetséges szerepét és erejét tárgyalják. Rendkívül érdekes jelenség, hogy mivel sok esetben a megszakító innováció kezdeti célcsoportját az alsóbb jövedelmi rétegek képzik, a piramis alján lévő szegényebb országok problémáira úgy nyújthat megoldást az innováló vállalati szektor, hogy közben új fogyasztókat ér el és profitábilis piacokat hoz lére.

A harmadik terület az egészségügy, ahol prof. Christensen saját tapasztalatait bevonva az amerikai kórházak és egészségügyi rendszer szempontjából vizsgálja a megszakító innovációban rejlő lehetőségeket. Ahelyett, hogy másokhoz hasonlóan azt próbálná meg eldönteni, hogy állami vagy magán egészségügyre van szükség, rendszerszintű változásokban gondolkodik, és így képes a megszakító innovációval bizonyos, a közgazdaságtudomány által vizsgált elméleti és gyakorlati kérdésekre egyszerre választ adni.

A negyedik terület az oktatás, mely habár az amerikai felsőoktatás vizsgálatán és jelentős egyszerűsítő feltételeken alapul, Magyarország számára is igen releváns kérdéseket és lehetőségeket tárgyal. Érdekes, hogy eddig nem volt rá lehetőség, ám a komoly információs technológiai fejlődésnek köszönhetően a megszakító innováció az oktatás területén is megindult. Christensen azonosítja ezeket a kezdeti folyamatokat és mintázatokat, melyek behatóbb vizsgálata akár a magyarországi oktatás megreformálásához is nagyban hozzájárulhat.

Az ötödik terület a kreatív vállalkozói tevékenység kutatása. Az itt összefoglalt cikkekre jellemző, hogy prof. Christensen és társai kérdőíves felmérések segítségével határozták meg, melyek azok a cselekedetek és szokások, amik egy vállalkozót kivételesen sikeres innovátorrá tesznek. Jellemző még, hogy bevált gyakorlatokat fogalmaz meg az olvasók számára arról, hogy hogyan lehetnek ők is sokkal innovatívabbak mindennapi életük, vagy munkájuk végzése, vállalatuk vezetése során.

A hatodik terület pedig néhány kiemelt makróbb nézőpontú cikkének összefoglalásait tartalmazza. Ezekben leginkább a demokrácia, kapitalizmus, befektetési pénzügyi rendszer és a jólét kapcsolatait, illetve az innovációkra és növekedésre való hatásukat taglalja. Tájékozottsága a pénzügyek és makroökonómia területén, illetve a Harvard Business School alumnijának kiszervezett kutatási munkák lehetővé tették, hogy egy távolabbi, ám releváns perspektívából tudjon vizsgálódni. E munkáiban fogalmazza meg a kapitalista dilemmáját is, mely szerint a hosszú távú jólét szempontjából jó döntések sokszor rossz döntések egy befektető szemszögéből a befektetés-értékelő eszközök alapján. Érdekes következtetése, hogy ezek az egyetemen oktatott pénzügyi eszközök érzéketlenek az új munkahelyek és piacok megteremtésének legjobb lehetőségeire, így pont a hosszú távú jólét az, ami leginkább sérül.

Magyarországról szemlélve könnyen merül fel a kérdés, hogy mennyire relevánsak számunkra az amerikai oktatási, egészségügyi vagy társadalmi rendszer alapján tett megállapításai. A mi meglátásunk az, hogy a Christensen által közvetített szemlélet, az üzleti világból vett meglátások szociális alapú rendszerekbe történő átültetése, vagy épp a modern kapitalizmusról való gondolatai Magyarországon és a régióban éppúgy szemléletformáló hatással lehetnek, mint az USA-ban.

Reméljük, hogy kötetünk eléri célját és sok termékeny gondolattal inspirálja az érdeklődőket, hozzásegítve őket, hogy a menedzsment tudományok egy újabb szeletét fedezzék fel és egy új gondolkozásmódot építhessenek életükbe Clayton M. Christensen megszakító innovációs szemüvegének segítségével.

Bakos Csaba Péter


×