Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

A Magyar Kir. Földtani Intézet minta kőzet-gyüjteménye magyarországi kőzetekből

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Előszó

KRISTÁLYOS KŐZETEK
I. Egyszerű kristályos kőzetek
II. Összetett kristályos kőzetek

TÖRMELÉK KŐZETEK
A) Vulkáni törmelék kőzetek
B) Neptuni törmelék kőzetek



Előszó

A magy. kir. földtani intézet már évek óta ajándékozott egyes hazai tanintézeteknek, nevezetesen középiskoláknak kőzetgyűjteményeket a rendelkezésre álló fölös példányokból, kettős czél lebegvén az igazgatóság szeme előtt, először, hogy jól meghatározott és biztos lelőhelyekről származó példányokkal, és másodszor, hogy honi kőzetekkel láthassa el a hozzá forduló intézeteket. Évek során azonban kifogyván eme duplumokból, elhatározta az intézet igazgatósága, illetőleg ennek felterjesztésére a nm. Földmivelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi m. kir. Minisztérium, hogy az 1884. év nyarának első felében a geologusok egyike kizárólag csak iskolai czélokra szolgáló kőzetanyagok egybegyűjtésével foglalkozzék.

E feladat kivitelével az intézet igazgatósága alulirottat bízta meg. Tervben volt, hogy az ország több vidékéről nagyobb számban 90-100 kőzetpéldányból álló gyűjtemények hozassanak össze; - kiküldött azonban utazásai alatt oly sok szép anyagra bukkant, hogy sokszor inkább lemondott a példányok csinos alakításáról, csakhogy a rendelkezésére álló rövid idő alatt minél többféle anyagot hozhasson össze, azon feltevésből indulván ki, hogy ez által nagyobb hasznára lehet ugy a szaktársaknak, mint pedig a vezetésük alatt álló tanintézeteknek. Gyűjtéseit ezenkívül még collegái is voltak szívesek országos geologiai felvételeik alkalmával néhány kőzetfajjal kiegészíteni.

Mindegyik gyűjtemény áll vagy 160-170 darabból, mégpedig azokból, melyek a következő jegyzékben nagyobb betükkel vannak kiszedve, a ritkább anyagokból, vagy olyanokból, a melyekből kevés állott rendelkezésünkre, csak néhány gyűjteménybe adhattunk példányokat; - ezek az anyagok "petit" szedés által tünnek fel.

Ezeken a nagyobb gyűjteményeken kivül, melyek magasabb tanintézeteknek és középtanodáknak vannak szánva, az alsóbb iskolák részére is állítottunk össze nehány csekélyebb számú kőzetfajból álló kisebb gyűjteményt.

A gyűjtemények felszerelése a következő: Az egyes kőzetpéldányokra vékony papir-szalagok lettek ráragasztva, a melyekre a lelőhelyek vannak rányomatva. Erre a darab előbb egy gyengébb papirba lett becsomagolva, s ezután mellékeltetett hozzá egy nyomtatott kis carton lap, a melyen a kőzet megnevezése, esetleg rövid leírása és a lelőhelye foglaltatnak, és végre becsavartatott az egész egy újabb, erősebb papirba, hogy ez által úgy a kőzetpéldány, mint pedig a hozzá tartozó lapocska a ládákba való pakkolásnál a megrongálástól lehetőleg megóvassanak.

Mellékeltük továbbá minden gyűjteményhez a csoport felirásokat és a czímlapot (zöld rajzpapiron nyomatva), a melyek legczélszerűbben hasonló alakú, feketére festett faparallelepipedekre erősíthetők négy kis sárgaréz szöggel.

A kipakkolásnál mindenek előtt ezen csoportfeliratoknak a rendbehozása ajánlható. Ha ez meg van, akkor hozzáfoghatunk az egyes daraboknak a kicsomagolásához, és legjobban járunk el, ha a darabokat a hozzá tartozó czédulákkal együtt azonnal iskátulyába helyezzük el. A legdivatosabb iskátulya alakok, a melyek a földtani intézet gyűjteményeiben is használtatnak, a következő méretekkel bírnak: középalak: középalak: 11 1/2 ctm. hosszú, 9 ctm. széles, 2 1/2 ctm. magas; kisebb alak: 9 ctm. hosszú, 6 1/2 ctm. széles, 2 1/2 ctm. magas; nagyobb alak: 18 ctm. hosszú, 11 1/2 ctm. széles, 2 1/2 ctm. magas. Belül fehér, kivül pedig fényes fekete papírral vannak bevonva. Legtöbb kell a közép és a kisebb alakból, legkevesebb a nagy mintából.

Ha ilyen módon kiraktuk a kőzetpéldányokat, akkor a rendezés igen egyszerű, és legkönnyebben történik oly módon, hogy összekeressük előbb az egy csoportba tartozókat; összehasonlítva végre a czédulák feliratait is a mellékelt jegyzékkel, teljesen megállapíthatjuk a sorrendet még a részletekben is.

A darabok számozása minden csoporton belül újra kezdődik 1-től fölfelé, de a legtöbb gyűjteményben a számozottakon kívül vannak még számnélküli darabok is, a melyeknek folytatólagos számozását az illetőkre kell bíznunk, minthogy e tekintetben az egyes gyűjtemények közt már van némi eltérés. Ajánlható végre, hogy a lelőhely czéduláján lévő szám még a kőzetre is ráirassék, egy erre a czélra ráragasztandó kis papirlapocskára, hogy ez által elejét vegyük a különben könnyen megtörténhető felcseréléseknek.

A következő jegyzékben átnézetesen össze vannak foglalva a gyűjteményekben lévő darabok. Az egyszerű kristályos kőzetek Credner H. rendszere szerint, az összetettek pedig Rosenbusch H. szerint vannak csoportosítva, csekély eltérésekkel, s végre következnek a törmelékkőzetek vulkáni vagy neptuni eredésük szerint két csoportba foglalva.

Midőn ezen rövid tájékoztató sorok után e gyűjteményt szaktársainknak átadjuk, nem titkolhatjuk el, hogy fáradságunk gazdagon van jutalmazva nem csak azon tudat által, hogy a hazai tanügynek némi szolgálatot tettünk, hanem még azon remény által is, hogy sikerül talán e gyűjtemények által a geologiának újabb barátokat szerezni.

Budapest, 1885. október havában
Dr. Schafarzik Ferencz


×