---

Tartalom

A) Bevezető
A1) Előszó
A2) Használati útmutató
A3) Tartalomjegyzék
A4) Közreműködők
B) Én az Ifjúságsegítő

IFJÚSÁGI MUNKA
C) Nem-formális, informális tanulás
D) Személyes ifjúságsegítés - Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és tanácsadás
E) Közösségfejlesztés
F) Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok - a helyi ifjúsági munka
G) Érdekérvényesítés - konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi
H) Mobilitás és interkulturális tanulás
I) Önkéntesség és segítése - Civil ifjúsági munka
J) Ifjúsági projektmenedzsment
K) Kreativitás és önkifejezés
L) Megelőzés és egészségfejlesztés
M) Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák - a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok)
N) Virtuális ifjúsági munka

IFJÚSÁGI SZAKMA
O) Ifjúságszakmai rendszerek - feladat, humán és pénzügyi rendszerek
P) Ifjúság és jog
Q) Az ifjúsági munka tervezése és értékelése - stratégia, cselekvési terv, monitoring
R) Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése - kutatás, felmérés, elemzés
S) Nemzetközi ifjúsági világ - Európai és nemzetközi rendszerek ismerete
T) A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai

---

Előszó

Az Ifjúságügy, ifjúsági munka, ifjúsági szakma című módszertani kézikönyvet tartja kezében az Olvasó. A könyv folytatása és gyakorlati kiegészítője a hasonló nevű elméletalkotó könyvnek, amelyet szándékaink szerint egy szöveggyűjtemény tesz majd teljessé.

Olyan módszertani gyűjteményt szerettünk volna létrehozni, amely a "tankönyv" elméletalkotó jellegét kiegészítve gyakorlati-módszertani támogatást ad az ifjúságsegítőknek, ifjúsági szakértőknek, hallgatóknak, "terepen dolgozóknak", szakembereknek, ifjúsági szervezeti tagoknak, vezetőknek, önkénteseknek, az ifjúsági korosztályokkal is foglalkozó civil fejlesztőknek, kutatóknak, elméletalkotó szakembereknek, azaz mindenkinek, aki az ifjúságügy érintettje. Könyvünk elsősorban nekik szól.

Az ifjúsági tevékenységeknek három halmazát ismerjük. A modell középpontjában maga az egyén (illetőleg közössége) áll, akiről az ifjúsági tevékenység tulajdonképpen szól. Az első hagymahéjon belül azon tevékenységek találhatók, amelyek közvetlen szereplője az egyén (közösség). E megközelítés a vertikális ifjúsági munka. A középső hagymahéjon az ifjúsági szakmába tartozik minden olyan tevékenység, amely csak közvetett módon kerül kapcsolatba magával az egyénnel (közösséggel), "pusztán" szervezi azt, kereteit adja meg, megalkotja szintetizáló elméleteit. A külső hagymahéj, az ifjúságügy, a horizontális ifjúsági megközelítés terepe, az ifjúsági tevékenységek határterületei, a más szakmához történő kapcsolódások találhatók itt.

a) Ifjúsági munkának nevezzük tehát azt a tevékenységet, amely az ifjúsági korosztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szakmai szereplők a korosztályokkal kapcsolatos valamennyi interakcióját foglalja egybe.

b) Az ifjúsági szakmába tartozik mindazon tevékenység, amely tartalmában, módszertanában segítséget adhat a közvetlen ifjúsági munkának.

c) Ifjúságügy: bármi, aminek ifjúsági vonatkozása van, így ifjúságügy a tandíjhitel, a Gyes, a gyermekétkeztetés, az ifjúsági kultúra, az ifjúsági média stb. (horizontális megközelítés).

Ebből mi a horizontális megközelítéssel kevésbé, az ifjúsági szakmával és ifjúsági munkával behatóan foglalkozunk.

---