Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Előszó

Anyanyelv-elsajátítás: kutatási irányok, módszerek, lehetőségek - Gósy Mária
GABI: Gyermeknyelvi beszédadatbázis a kutatásban - Bóna Judit
Gyermeknyelvi hangfelvételek rögzítésének és lejegyzésének tapasztalatai a GABI alapján - Vakula Tímea, Váradi Viola
A gyermeki artikuláció vizsgálata - Új lehetőségek a hazai kutatásban - Markó Alexandra, Csapó Tamás Gábor, Deme Andrea, Gráczi Tekla Etelka, Varjasi Gergely
Megakadásjelenségek és időzítési sajátosságaik 6-9 éves gyermekek spontán narratíváiban - Horváth Viktória
A szókincs alakulása a beszédfejlődésben - Neuberger Tilda
Morfémaidőzítési sajátosságok az anyanyelv-elsajátításban - Krepsz Valéria, Gósy Mária
A szó eleji elöl képzett zárhangok zöngésségi tulajdonságai beszédhanghiba tüneteit mutató gyermekek beszédprodukciójában - Tar Éva
Gyermekek magánhangzói 7 és 13 éves kor között - Auszmann Anita
Magyar anyanyelvű gyermekek fonológiai tudatosságának fejlődése 4 és 10 éves kor között - Jordanidisz Ágnes
Életkori sajátosságok történetmeséléskor - Zsák Éva Indira

Abstracts
Szerzők



Az anyanyelv-elsajátítás folyamata a 20. században került a nyelvészek tudományos vizsgálatainak a fókuszába, habár már az ókorban is történtek megfigyelések a gyermekek szótanulásának kapcsán. A tudományos megközelítés is a szókincsre irányult kezdetben, ám azóta a nyelvelsajátítás minden aspektusáról vannak ismereteink. A kutatási módszerek is sokat változtak az elmúlt évszázadban: az egy-egy gyermekről készült nyelvfejlődési naplók elemzésétől eljutottunk a gyermeknyelvi beszédadatbázisok létrehozásáig, és ezek segítségével nagy mennyiségű hanganyagok elemzéséig. A kutatókat elsősorban az anyanyelv-elsajátítás kezdeti szakasza és az iskolai tanuláshoz szükséges nyelvi készségek kialakulása foglalkoztatja, az anyanyelv-elsajátítás kései szakaszairól, illetve a kamaszok beszédéről nemcsak a hazai, de a nemzetközi szakirodalomban is lényegesen kevesebbet olvashatunk.

A jelen tanulmánykötetben a gyermeknyelvi kutatások új útjaira kalauzoljuk el az olvasót. Bemutatjuk, hogy milyen kérdésekkel foglalkoztak korábban, és mivel foglalkoznak ma a gyermeknyelvet kutatók. A tanulmányok egy része a gyermeknyelvi adatbázisokról, azok fejlesztéséről, a kutatásban való használhatóságukról szól. Egy tanulmány egy hazánkban teljesen új módszertant mutat be, amellyel a gyermeki artikuláció vizsgálható. Több tanulmány új kérdésfelvetésekkel foglalkozik, illetve abban újító, hogy korábban nem, vagy csak alig vizsgált életkori csoportok beszédét elemzi.

A tanulmánykötet munkálatainak kezdetekor egy négyéves kutatási pályázat elején voltunk, és az volt a célunk, hogy - a teljesség igénye nélkül - feltérképezzük, hol tartanak, milyen aktuális kérdéseik vannak a magyar gyermekek anyanyelv- elsajátításával foglalkozó fonetikai és pszicholingvisztikai kutatásoknak, különös tekintettel az anyanyelv- elsajátítás későbbi szakaszaira fókuszáló vizsgálódásokra. A kötetben szereplő tanulmányok kérdésfeltevései kijelölik az irányt a további vizsgálatokhoz is.

A szerkesztő