---

Tartalom

A' jó-akaró olvasóhoz
Az elmének indulatiról
II. Az Agyvelőnek meg-erőssödéséről és a' Szem világnak meg ujjulásáról
III. Nappali, és déli álomról
IV. Az hasban meg tartoztatott Szélről
V. A' Vacsoráról
VI. Az étel előtt való maga alkalmaztatásáról és ételnek s' italnak modgyáról
VII. Az elmét megháborító, és meg-bámitó étkeknek el-változtatásáról. S' a' Sajtról
VIII. A' jó vért szerző Eledelek
IX. A vastagon éltető, és hizlaló Eledelek
X. A' jó Bornak tulajdonsági
XI. Az édes, és fejér Bor
XII. Piros Bor
XIII. Az halálos mérget el-űző Orvasságok
XIV. A bé-szivando és ki-bocsátandó hig ég
XV. A felettéb való Bor-ital
XVI. A' jobb Bor
XVII. A' Serről
XVIII. Serrel való élés
XIX. Az esztendőnek mellyik részében mitsoda Eledel hasznosabb
XX. Az ártalmas Italok ellen való Orvosságok
XXI. A' Tenger vizétől való Csömör, és nehésség ellen
XXII. Közönséges Trágyázások
XXIII. A' kezek meg-mosásának hasznai
XXIV. Kenyérről
XXV. Diszno húss
XXVI. A' Mustról
XXVII. A' Bor, és Viz italról
XXVIII. Bornyu husról
XXIX. A meg-ételre alkalmatossabb Madarak
XXX. Az egésségessebb Halak
XXXI. Ingolna. Sajt
XXXII. Étkednek, Borodnak ebéd, és vacsorakor való meg-elégitése, és meg-változtatása
XXXIII. A' Borsóról
XXXIV. A' Tej, erőtlen és száraz betegséges emberek eledele
XXXV. A' vajról
XXXVI. A' Savóról
XXXVII. A' Sajtról
XXXVIII. Az Étel s' ital vételnek módgyáról
XXXIX. A' Körtvélyről
XL. Cseresnyéről
XLI. Szilváról
XLII. Baraczkról
XLIII. Fügéről
XLIV. Náspolyról
XLV. Mustról
XLVI. Ser, és Etzet
XLVII. Répa
XLVIII. Az élő állatoknak belső részek
XLIX. Kömény mag
L. Anis
LI. Nád gyökér hamva tulajdonképpen avagy éget korom
LII. Sóról
LIII. Izek, és azoknak minémüségek
LIV. Boros kenyér
LV. Étel idejének tartása
LVI. Az ételbéli rend-tartásnak modgya
LVII. Sós Káposzta
LVIII. Mályva
LIX. Mentha
LX. Sállya
LXI. Rútha
LXII. Veres-hagyma
LXIII. Mustár-mag
LXIV. Bársony szinű Viola
LXV. Csallyán
LXVI. Isóp
LXVII. Turbolya
LXVIII. Mezei örvény-gyökér
LXIX. Csombord
LXX. Torma
LXXI. Vérehulló fű
LXXII. Fűz fa
LXXIII. Sáfrány
LXXIV. Pár hagyma
LXXV. Bors
LXXVI. A' nehezen Hallásról
LXXVII. A' fül csengésről
LXXVIII. A Látásnak ártalmi
LXXIX. A' Látást meg-erőssítők
LXXX. A' Fog-fájásnak enyhitése
LXXXI. A' szónak rekedéséről
LXXXII. Az ember Torkának meg-orvoslása
LXXXIII. Gége orvoslás: Szappan
LXXXIV. Fő fájásról és Has menésről
LXXXV. Az Esztendőnek négy iszei: Hányás
LXXXVI. A' Csontok, az emberi testben, szám szerint, 219 vagy 248. Fogok, 32. Erek, 365
LXXXVII. Az emberi testnek négy rend-béli Nedvességiről
LXXXVIII. A' Tiszta vérből állo természetnek mérsékletiről
LXXXIX. A' Sárga vérűekről
XC. A' Nyálas, és Taknyos vérűekről
XCI. A' Fekete vérűekről
XCII. A' Szinekről. Mind a' négy féle Vér bőségének jelei
XCIII. Menyi időshöz illik az ér-vágás
XCIV. Mellyik Hólnapban illik eret vágatni s' mellyikben ártson
XCV. Az ér-vágásnak akadályi
XCVI. Mik tartassanak meg az ér vágás körül
XCVII. Az ér vágásnak némelly hasznairól
XCVIII. Menyi nyilást kell az ér-vágással csinálni
XCIX. Miket kellyen meg-tartani az ér-vágásban
C. Az ér vágás után miket kell el-távoztatni
CI. Minémű nyavalyákról való légyen az ér vágás, menyi idejűnek s' menyi vér ki bocsátással?
CII. Mellyik tagok micsoda időben vágattassanak
CIII. A' közép és gyűrűs új között, vagy azok alatt való ér vágás használ

---