---

Tartalom

I. BEVEZETÉS

II. A SZERZŐI JOG RENDELTETÉSE
1. A szerzői jog szerepe születése idején
1.1. A kezdetek
1.2. A modern szabályozás gyökerei Európában
1.2.1. A szerzői jogi védelem tárgya
1.2.2. Vagyoni és személyhez fűződő jogok
1.2.3. Eleve korlátozott kizárólagos jog
1.3. Kitekintés Európán kívülre
1.4. Magyarország
2. A szabályozás továbbfejlődése - az első kihívások
2.1. A nemzetközi és az európai uniós porond
2.2. Európai fejlődés
2.3. Néhány mozgatórugó Európán kívül
2.4. A magyar szerzői jog szerepének alakulása és a differenciálás fokozódása
3. Következtetések

III. A JELENLEG ALKALMAZOTT DIFFERENCIÁLÁS ÉS OKAI
1. A védelem tárgyában rejlő okok
1.1. A törvény által kiemelt sajátos műfajok
1.1.1. Szoftver
1.1.2. Adatbázis
1.1.3. Reklámozás céljára megrendelt művek
1.1.4. Audiovizuális művek (filmalkotások)
1.1.5. Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei
1.2. Egyéb sajátos alkotástípusok
1.3. Kapcsolódó jogi teljesítmények
1.3.1. Előadóművészek
1.3.2. Hangfelvétel-előállítók
1.3.3. Filmelőállítók
1.3.4. Rádió- és televízió-szervezetek
1.3.5. Adatbázisok előállítóinak védelme
2. A felhasználás fogalma kapcsán kialakult differenciálás
2.1. Mitől szabad a szabad mű?
2.1.1. Eredendő szabadság
2.1.2. Felszabadító időmúlás
2.1.3. Jogosulti felszabadítás
2.2. Tilos-e a nem szabad?
2.2.1. A műélvezet lehetővé tétele
2.2.2. Szabad is, meg nem is
2.2.3. A jogosítás módjai
2.2.3.1. A jogosult akarata
2.2.3.2. Egyedi jogosítás
2.2.3.3. Nem egyedi jogosítás - közös jogkezelés
3. Következtetések

IV. A SZERZŐI JOG ÚTKERESÉSE ÉS SZEREPE A XXI. SZÁZADBAN
1. Az örök egyensúlykeresés
1.1. Egyensúlykeresés és a jog
1.2. A felgyorsult vérkeringésű szerzői jog szerepe
1.2.1. Az alkotó elismerése, a befektetések védelme
1.2.1.1. Mennyiség - minőség - kulturális sokszínűség
1.2.1.2. Személyhez tartozás
1.2.1.3. Vagyoni jogok mint ösztönzők
1.2.2. A hozzáférés biztosítása
1.2.2.1. A szerzői jog hatásának átalakulása
1.2.2.2. A hozzáférés új jelentéstartalma
1.3. Egy egyre nyúló átmeneti időszak margójára
2. Hova tovább, szerzői jog?
2.1. Paradigmaváltás?
2.2. További differenciálás - bonyolítás vagy egyszerűsítés?
2.2.1. Janus analóg és digitális arca
2.2.2. Hangsúlyeltolódás a differenciáló tényezőkben
2.2.2.1. Alkotó és akarata
2.2.2.2. Mű- és teljesítménytípus
2.2.2.3. A felhasználás módja
2.2.2.4. A felhasználás célja
2.2.3. Változások a jogviszonyban
2.2.3.1. "Közkinccsé tétetik!"
2.2.3.2. Az egyre szabadabb felhasználás
2.2.3.3. Új sávok a jogosítás és jogérvényesítés útjain
3. Következtetések
3.1. A szerzői jog szerepe kapcsán tett megállapítások
3.2. Hatékonyság és differenciálás
3.3. Vissza a szerzőhöz? Eszmei és vagyoni elismerés a XXI. században

V. ZÁRSZÓ

HIVATKOZOTT FORRÁSOK JEGYZÉKE
Irodalomjegyzék
Jogforrások
Magyar jogforrások
Nemzetközi jogforrások
Uniós jogforrások
Jogesetek
SzJSzT szakvélemények

---

Bevezetés

1. A szerzői jog mára nemcsak hogy szinte mindannyiunkat közvetlenül érint, de egyre többeknek határozott véleménye is van szerepéről, működéséről. Ezek a vélemények más és más megközelítésben, más és más oldalát kidomborítva mutatnak képet a szerzői jogról, sokszor egy-egy terület működésének és működőképességének tanulságait általánosítva, az egész jogterület szerepére nézve irányadónak vélt kritikákat megfogalmazva. A szerzői jog jövőbeli feladatának tisztázásához szükségesnek látszik megvizsgálni, hogy a szerzői jog eredeti szerepe mennyiben változott mára, a jogterület folyamatos változása mellett maga is átalakult, avagy differenciálódott-e.

2. A szerzői jog számára a jogalkotó által megfogalmazott egyensúlyozó szerepnek nem csak a jogterület ernyője alá tartozó bonyolult jogviszonyok összetettsége, de az érintettek gyakran erősen széthúzó érdekei okán sem könnyű megfelelni. Az értekezés egyik fő kutatási iránya, hogy feltárja, hogy a látszólagos ellentétek mögött milyen valódi érdekösszeütközések fedezhetők fel, és valóban ellentétes irányba mutatnak-e a szerzői jog jövőjét vázoló különböző elképzelések, avagy valódi kompromisszum érhető el.

Míg a szerzői jog soha nem kívánta a 'tudás fáját őrizni', mára mégis a hozzáférés egyik közkeletű akadályaként gondol rá a társadalom jelentős hányada. A szerző érdekeinek védelme mellett sorakozó más érdekek figyelembe vétele számos korlátot, kivételt, határvonalat formált a szerzői jog rendszerében, a jogalkotó az egyensúlyra törekvés jegyében egyre több és több differenciálási pontot iktatott be a szabályozásba. Ezek feltérképezése a kutatás egyik fő célkitűzése, mégpedig annak érdekében, hogy látható legyen: megfelelő helyeken húzódnak-e - a szerzői jog 'tektonikai lemezeihez' képest - a jelenlegi töréspontok.

Ezzel összefüggésben alapvető kérdés, hogy a szerzői jog hatékonyságának fokozásához, a jogterület modernizálásához paradigmaváltásra van-e szükség, avagy a szerzői jogi paradigmát 'kiszolgáló' eszközrendszer állandó változása a paradigma lényegéből fakad, így a gazdasági és társadalmi trendek nyomán haladva bizonyos differenciálási tényezők megjelenésére, vagy legalábbis hangsúlyosabbá válására, más tényezők eltűnésére, háttérbe szorulására kell a szabályozásnak is reagálnia. Kérdés, hogy mindez megvalósítható-e a jogterületre vonatkozó szabályozás túlbonyolítása nélkül - pontosabban károsan hat-e a szabályozás bonyolultsága a jogterület hatékonyságára.

3. Mindezeken keresztül az értekezés további vizsgálati szempontja a szerző személyéhez való viszonyulás differenciáltsága, az eredeti jogosult és műve/ teljesítménye, valamint az eredeti jogosult és a közvetítők, a közönség viszonyának (viszonyrendszerének) szerepe, jelentősége. Ennek keretében - és a XXI. század digitális tömegtermelése által felvetett problémák tükrében - vizsgáljuk Boytha György azon meglátását, mely szerint "[a] szerzői jog hazafelé tendál, szívósan visszatörekszik a szerző személyéhez, hiszen kizárólagossága a szerzői alkotómunkában gyökerezik."

"Az anyagi haszon azonban, melyet az alkotás a szerzőnek biztosít és biztosítani hivatva van, nem egyedűli rugója tevékenységének; ahhoz ideális czélok is fűződnek, melyek megvalósítása, a legtöbb esetben, sokkal fontosabb az anyagiaknál. A szellemi munkás hírre, dicsőségre törekszik; nevének a tudomány, vagy a művészet történetében maradandó helyet és alkotásaiban emléket kíván biztosítani, mely nevét századokon át hirdeti és részére a késő utókor csodálatát és háláját fenntartja. E mellett az alkotó, legyen ez akár iró, akár művész, saját ideális érdekén túlmenő czélok megvalósítására is törekszik; egyúttal ő munkása nemzetének és munkása lehet az emberiségnek, melynek legjobb erejét és nem ritkán életét szenteli, midőn a nemzeti vagy az általános művelődés előmozdításán fáradozik."

A szerzői joggal érintett valamennyi területhez közel sem közelíthetünk ezzel a fennköltséggel, azonban Apáthy szavai mégis rávilágítanak arra, hogy a szerzői jog vagyoni oldala fontos ugyan, és foglalkoznunk is kell a kulturális és kreatív ágazatok gazdasági jelentőségével, sem a szerzői jog, sem az alkotófolyamatok lényege nem ragadható meg pusztán ezzel a megközelítéssel. Mire ösztönözhet tehát a szerzői jog? Egyáltalán szükség van-e még rá a közjó eléréséhez, vagy a 'kulturális termékeknek' a technológia által lehetővé tett, szinte automatizált áramlásában csupán felesleges akadály? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

---