Nagy Ádám, Trencsényi László
Szocializációs közegek a változó társadalomban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. ELŐSZÓ
II. ELMÉLETI BEVEZETŐSZOCIALIZÁCIÓS KÖZEGEK
II. 1. A szocializáció és színterei
II. 2. A szocializációs színterek elméletei
II. 3. Szocializációs közegek és elemek
II. 4. A szocializációs közegek
II. 5. Egy kis kitérő
III. A VÁLTOZÁSOK SODRÁBAN - A CSALÁD
III. 1. Család a történelemben
III. 2. Mi is a család?
III. 3. Változatok a családra - a korábbi fogalmi keretek feszegetése
III. 4. Családi funkciók
III. 5. A családi élet konfliktusai
III. 6. Leválás a családról
III. 7. Szocializációs közeg-e a család?
IV. A VÁLTOZÁSOK SZÜKSÉGESSÉGE - AZ ISKOLA
IV. 1. Kis iskolatörténet
IV. 2. Az iskola meghatározása
IV. 3. Az iskola funkciói
IV. 4. Az iskola alapkérdései
IV. 5. Változatok az iskolára - iskolatipológiák
IV. 6. A magyar iskolarendszer
IV. 7. Fejlett társadalom fejlett iskolája
IV. 8. Szocializációs közeg-e az iskola?
IV. 9. Merre tovább, iskola? - Egy lehetséges jövőkép
V. A VÁLTOZÁSOK NYERTESE - A SZABADIDŐS TÉR MINT HARMADLAGOS SZOCIALIZÁCIÓS KÖZEG
V. 1. A szabadidő gyökerei
V. 2. A szabadidő meghatározása
V. 3. A szabadidő funkciói
V. 4. Szabadidő-tipológiák
V. 5. Szabadidős szocializációs elemek: intézményes és nem intézményes formák.
V. 6. A szabadidős tér és a fiatalok: az ifjúságügy
V. 7. Szocializációs közeg-e a szabadidős tér? - a harmadlagos szocializációs közeg értelmezése
VI. A VÁLTOZÁSOK SZINTÉZISE? - A MÉDIATÉR
VI. 1. Médiatörténeti szilánkok
VI. 2. A médiatér és az információs társadalom meghatározása
VI. 3. A média, médiatér funkciói
VI. 4. A médiatér tipológiája
VI. 5. Virtualitás és közösségek
VI. 6. A befogadó helyzete az új médiatérben: információs írástudás és kritikai gondolkodás
VI. 7. Kérdésfelvetések a negyedleges szocializációs közeggel kapcsolatban
VII. Átjárók - a szocializációs közegek közti határok
VII. 1. A család és iskola kapcsolódása
VII. 2. A család és a szabadidős tér kapcsolódása
VII. 3. Az iskola és a médiatér kapcsolódása
VII. 4. A család és a médiatér kapcsolódása
VII. 5. Az iskola és a szabadidős tér kapcsolódása
VII. 6. A szabadidős és a médiatér kapcsolódása
VIII. ZÁRSZÓ HELYETT
VIII. 1. A szocializációs közegek rendszere
VIII. 2. További szocializációs közegek?
VIII. 3. Berekesztés
IX. IRODALOMJEGYZÉK
X. Mellékletek
X. 1. Melléklet: Szocializációs rendszerváltás - trendek és események az ezredfordulón
X. 2. Melléklet: Közösségi részvétel - a szervezett szülő
X. 3. Melléklet: A nyelvi szocializáció nyomában
X. 4. Melléklet: Az ifjúságügy területei
X. 5. Melléklet: Kritikusan diszfunkiconális szocializációs elemek
XI. Függelék
XI. 1. Függelék: A fontosabb idézett szerzők rövid bemutatása
XI. 2. Függelék: Segítő kérdések, feladatok
Előszó
Napjaink társadalmi változásainak forgatagában az egyén (és a kisközösségek) időháztartása átalakul, tevékenységének terepei alapvetően újrastrukturálódnak. Megváltoznak az őt, őket körülvevő, a rá, rájuk ható közegek, újak nyílnak, régiek szűnnek meg, másoknak csak a burokként szolgáló neve marad meg, tartalmuk alapvetően átalakul. Azon terepek, amelyek elsődlegesek az egyén szocializációjában, nevelésében, folyamatos változáson mennek keresztül. Mára már a család, az iskola (tanulás) fogalma, jelentése alapvetően más, mint volt pár évtizede, még inkább, mint korokkal ezelőtt. Eközben új szocializációs terek nyílnak, gondoljunk csak a sokak számára megnövekedett szabadidőre, vagy a médiatérre: a tömegkommunikáció és az internet átalakulására, megjelenésére.
Ezen újrastrukturálódott, más jelentéstartalmat hordozó szocializációs- pedagógiai univerzumban szükséges újra-, illetve végiggondolni ezen közegek és elemek szerepét, jelentőségét, sőt hasznosnak tűnik ezek átfogó elméletének megalkotása is.
* * *
A jelenségek s az általunk kínált értelmezés megértéshez szükséges a szocializációs terek elméletével való megismerkedés. Ezen belül különbséget kell tennünk szocializációs közegek és elemek között, valamint meg kell határoznunk, hogy milyen feltételek esetén tekintünk egy-egy ágenst szocializációs közegnek, illetve mikor ennek pusztán egy elemének. Ez a szocializációs közegekről szóló fejezet nemcsak címében, de jellegében is elméletibb az azt követőknél, ugyanakkor úgy ítéltük meg, hogy e kicsit szigorúbb szerkezeti alap nélkül nem igazán lenne megépíthető maga az "épület".
Foglalkozunk a családdal mint elsődleges szocializációs közeggel: beszélünk a családfogalom történelmi alakváltásairól, a család funkcionális megközelítéséről, a mai családfogalmakról, valamint a családi konfliktusokról és a család diszfunkcionalitásáról.
Szólunk az iskoláról (érintve az óvodát is), ezúttal elsősorban mint másodlagos szocializációs közegről (munkánk alapvetően a gyerekek, serdülők, fiatal felnőttek - együtt: fiatalok, lásd: később - szocializációját tárgyalja, így bár a jellegzetességbeli hasonlóság okán másodlagos szocializációs közegnek sorolhatnánk a munkahelyi szocializációt is, ennek elemzése könyvünkön túlmutat. Bemutatjuk az iskola jelentőségét, meghatározásait, funkcióit, igyekszünk képet adni az iskolaelméletekről és iskolatipológiáról, külön bemutatva a mértékadó magyarországi elemzéseket.
Rendszerünk harmadik elemeként, igyekszünk beláttatni, hogy az ún. szabadidős szféra értelmezhető harmadlagos szocializációs közegként. Ennek kapcsán körbejárjuk a tárgyalt generációkra jellemző szabadidő-szerkezetet, illetve az intézményesült, nem intézményesült és félig intézményesült szabadidő-eltöltési formákat, bemutatva a harmadlagos szocializációs közeg és a fiatalokkal való foglalatosság metszetében létrejött ifjúságügy paradigmáját, illetve az ezzel foglalkozó szakmákat.
Kötetünket azon kétségeinkkel, kérdésfeltevésünkkel zárjuk, hogy vajon a médiatér: a tömegkommunikációs, illetve az internet-világ értelmezhető-e már-már autonóm negyedleges szocializációs közegként. Ennek kapcsán kitérünk az információs társadalom elméleteire, a fiatalok (szóhasználatunkban fiatalon több generációt értünk, lásd: később) információs társadalombéli jelenlétére, illetve a médiamanipuláció és a kritikai gondolkodás jelentőségére. Új helyzet az is, hogy a valóságos közösségi élményt gyakran váltja ki a virtuális jelenlét. A virtuális közösség azonban ma egyáltalán nem egy "ál" vagy pszeudo jellegzetesség, hanem erőteljes valóság.
S bár nem lépünk túl ilyen értelemben a létező valóság határain, de ha kicsit szabadon engednénk a fantáziánkat (nem engedjük), s nem csupán a netre gondolnánk, ágensként értelmezhetnénk akár a vágyakozások terét is (József Attilával szólva "magad vagy, mondták, holott én köztük lettem volna boldogan").
Kötetünk mellékleteként igyekszünk az elmúlt negyedszázad társadalmi-gazdasági trendjeit, illetve ennek a magyarországi társadalomra, fiatalokra, az általuk "használt" szervezetekre, szolgáltatásokra, normákra gyakorolt hatásait csokorba szedni. S végül bemutatjuk - tárgyunk prizmáján át, az elemzett trendekhez kapcsolódóan - az elmúlt negyedszázad társadalmi-gazdasági-technológiai-politikai szempontból nagyjelentőségű, az új nemzedékek szocializációjára vélhetően hatást gyakorló eseményeit.
* * *
Úgy hisszük, hogy a szocializációs közegek ezen értelmezése nemcsak teoretikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír mind a leendő pedagógusok, mind az ezen területekkel foglalkozó igazgatási szakemberek, mind magánemberi mivoltunk számára, legyen ez akár a szabadidős közeg egységesíthető pályázati rendszereinek szükségessége, vagy a családalapítás mikéntje, vagy akár a tanári mivolt munkavállaló és munkáltató közötti szinergiájának lehetőségei.
Könyvünk A család és iskola a változó társadalomban című, tanárjelölteknek hirdetett kurzushoz készült egyetemi tankönyv (felhasználtuk a kurzus többszöri tanítása során szerzett tapasztalatainkat, s igyekezve támogatni a feldolgozást, a Függelékben segítő kérdéseket, feladatokat is megfogalmaztunk), de a téma iránt érdeklődők számára - reményeink szerint - önállóan is használható.
A kötetben keretes szövegként elsősorban az illusztrációnak szánt anyagok találhatók; lábjegyzetben a nyomatékosítani kívánt részek vannak; a mellékletekbe az önálló, de a főszöveg keretein túlnyúló témákat tettük; a függelékekben pedig a kötet közvetlen tartalmán túlmutató anyagok kerültek.
Munkánk alapvetően elméleti jellegű, desk researchre épülő anyag, abból igyekeztünk a statisztikákat - ügyünk szempontjából jelentőségük korlátozott volta és relatív gyors változásuk okán - száműzni. Csak ott jelenítettük meg az adatokat, ahol azoknak elméleti jelentőségük vagy szemléletformáló szerepük van. A könnyedebb, példajellegű, illusztrációt szolgáló információkat, képeket, idézeteket keretben közöljük. Ahol az Olvasó internetes hivatkozást talál az irodalomjegyzékben, ott a szövegbeli évszám a letöltés idejére utal.
A kéziratot 2012. első félévében zártuk le, s bár bizonyára vannak fejezetek, amelyek hol egyikünk, hol másikunk nézetrendszerét, stílusát jobban tükrözi, minden mondatért, gondolatért együtt vállalunk felelősséget.
Kötetünket olyan első verziónak tekintjük, amit csak egy hallgatói-szerzői kooperációban lehet majd véglegesíteni. Így szándékaink szerint a leginkább érdeklődő hallgatókkal közösen vizsgáljuk felül az anyagot - úgyis mint első verziót - s azt újragondolva, javított kiadásban tárjuk a szakmai és hallgatói nyilvánosság elé.
Köszönet illeti az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Alkalmazott Neveléstudományi Tanszékének munkatársait a könyv szerkezetét, tartalmát illető hasznos tanácsaikat illetően, Alföldi Istvánt, Dénes Sándort és Székely Leventét hasznos javításaikért, Somlai Pétert támogató javaslataiért, Czető Krisztinát A Szocializációs rendszerváltás - trendek és események az ezredfordulón fejezet kiegészítéséért, valamint a szöveg gondozásáért, Lénárd Sándort és Rapos Nórát pedagógiai lényeglátásukért, Dian Ábelt és Tomalin Leo Andrást (kíséretükben szüleiket, illetve megannyi pesterzsébeti Tátra téri családot és gyereket), hogy közvetlenül megfigyelt családi, óvodai, iskolai s szabadidős életük megannyi kihívását - nemzedékük reprezentációjaként - megpróbálhattuk megérteni, valamint Nagy-Márton Nórit a 10 méhecskéért, Nagy Áron Andrist és Dobbyt, hogy hagyott bennünket dolgozni és Bozsó Csillát előbbi háromért.
Nos Kedves Olvasó: kalandra fel!