Aggné Pirka Veronika [et al.]
Kora gyermekkori nevelés- és családtörténet
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
1. A kora gyermekkori nevelés tárgya, jellege, forrása és funkciói
2. Kora gyermekkori nevelés és családi élet a hagyományos társadalmak világában
3. A görög kultúra gyermekképe
4. Gyermeknevelés az ősi zsidó kultúrában
5. Róma és a kora gyermekkori nevelés
6. A középkor gyermekszemlélete
7. A humanizmus és a reneszánsz pedagógiai törekvései
8. Pedagógiai gondolatok a reformáció korából
9. Comenius, Johannes Amos és a kisdednevelés
10. A felvilágosodás gyermekképe, Rousseau nevelési elképzelése
11. Friedrich Fröbel és a kora gyermekkori nevelés
12. A magyar óvodáztatás és óvóképzés történetének alakulása
13. Bölcsődetörténet
14. A magyar nőnevelés történetéhez - a XIX. századtól napjainkig
15. A reformpedagógia fontosabb irányzatairól
16. A név mint történeti konstrukció
17. Család és családtörténet-írás
18. A kora gyermekkori tehetségfejlesztés megközelítési lehetőségei
19. Kreativitás a kora gyermekkori nevelésben
20. Egy speciális élettér: a gyermekszoba
21. Pedagógusok és gyermekek a posztmodern korban, a gyermek és a "fogyasztóvá nevelés"
Előszó
Az utóbbi időben a kora gyermekkori nevelés egyre inkább a társadalom figyelmének középpontjába került. Önálló monográfiák és tudományos szakcikkek sora foglalkozik ezzel a témával. Számos egyetemen, tanítókat és óvodapedagógusokat, valamint csecsemő- és kisgyermeknevelőket képző intézményben önálló tantárgyként jelenik meg ez a tudományterület.
A kora gyermekkori nevelés összetett jellegéből adódóan feltételezi a multidiszciplináris megközelítést: ilyen értelemben pedagógiai, pszichológiai, fejlődéslélektani, szociológiai, antropológiai és történeti szempontok felhasználására törekedtünk a kötet szerkesztése során.
A tárgyalásra került témák elrendezése során az áttekinthetőség és a fokozatosság elve miatt előnyben részesítettük a tananyag kronológiai elrendezését. Kiegészítésként alkalmaztuk még a tematikus bemutatást, különösen azokban az esetekben, ahol az időrendi szemlélet csak mellékesnek tekinthető.
Tartalmi szempontból - anyagi és terjedelmi kötöttségek miatt - az elméleti részek kifejtésénél nem törekedhettünk teljességre. Fő szempontunk a kora gyermekkori nevelés tényeinek bemutatása, ezért számos elmélet, illetve intézmény munkásságának ismertetése töredékes, mivel könyvünkben csupán a kiszemelt időszakra vonatkozó koncepciókat tárgyaljuk. Más szempontból viszont teljességre törekszünk, hiszen a másutt gyakran mellőzött témákat - természeti népek gyermekfelfogása vagy a zsidó gyermeknevelés szokásrendszere - is ismertetjük. További dilemmát jelentett a korhű dokumentumok, szemelvények megjelenítése, amennyiben erre lehetőség nyílt, éltünk ennek lehetőségével, így ez a kötet elméleti ismeretek és egyben szöveggyűjtemény kombinációja.
Minden fejezet végén közöltük a felhasznált irodalom jegyzékét, amely az érdeklődök számára további tájékozódásra, elmélyülésre lehetőséget nyújtó ajánlott irodalomként is szolgálhat.
Terjedelmi okokból nem egészítettük ki a kötetet összegző, áttekintő jellegű kérdésekkel, feladatokkal.
Anyagi okok nem tették lehetővé különféle ikonográfiai elemek megjelenítését, így a jövőben elképzelhető egy esetleges, képi és akusztikus elemeket tartalmazó DVD melléklet elkészítése, illetve egy esetleges elektronikus kiadásban ezen elemek beillesztése. A kötet alapvetően csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint óvodapedagógus alapszakos hallgatók képzését kívánja szolgálni, de érdeklődéssel olvashatják a szülők, nagyszülők és minden, a kora gyermekkori nevelés iránt érdeklődő személy.
Aggné Pirka Veronika
Mikonya György