---

Tartalom

ELŐSZÓ.

I. BEVEZETÉS.
A 14. számu Leel, vagyis jász-kun huszár ezred alakitása
Az ezred első törzs- és fő tisztei
A nők csapatos költözködése a táborba
A Leel huszár ezred Arad alá indul
Orosházán való késedelem
Az ezred dec. 14-én Arad alá késő este érkezik, midőn már a csata elveszett
A székely harczosnak a csata folyamáról előadása

II. ARAD OSTROMA.
Az aradi nemzetőrség kiutasittatik a várból
Ó-Arad oct. 3-án két oldalról megtámadtatik
A magyar kormánybiztos a várba hadi szereket szállitni enged
Berger János cs. tábornok Ó-Aradot a császár iránti engedelmességre szólitja fel
A város védelmi állapotba helyezése
Ó-Arad első lődöztetése
Siliák és b. Blomberg cs. ezredesek harczias szelleme
Török Gábor ó-aradi polgármester, Hadzsics Lázár képviselő és az uj-aradi biró elfogatása
Az Ó-Arad és Zsigmondháza közötti katonai laktanya felgyujtása
Aradvár rögtönzött élelmezése
Az Ó-Arad s a vár közötti hid fölégetése
Oláh lázadás Arad környékén és Asztalos Sándor első hőstettei
Arad ostromának ártatlan áldozatai
Arad lődöztetésének statistikai kimutatása
1848. octob. 21-ki angyalkúti (Engelsbrunn) csata
1848. novemb. 12-ki lippai csata
Az első magyar bombának a várba röpitése
1848. dec. 8-án Aradvár megrohanási kisérlete
1848. dec. 14-ki csata Uj-Aradnál
Gaál Miklós ezredes átveszi a vezérletet Máriássy Jánostól
Az uj-aradi alsóbb osztályu lakosságnak a magyarok iránti ellenszenve
1849. jan. 25-én Aradvár általános lődöztetése
1849. febr. 8-ki ó-aradi vérengző csata
Asztalos Sándor mint a nap hőse
Boczkó Dániel kormánybiztosnak a csatában közreműködése
Villám, Szentiványi Kázmér és Földváry Ferencz hős elszántsága
Febr. 9-én a csata az uj-aradi oldalon megujúl
Febr. 13-kán általános rémület, az öszves lakosság futása Ó-Aradról
Ugyanakkor csatározás Uj-Aradon
A császáriak Arad várába élelmi szállitmányt bevinni megkisérlik
Kiss Pál alezredesnek az aradi tábor feletti rövid parancsnoksága
Gr. Vécsey Károly tábornok az aradi hadtest vezényletét átveszi
Bem altábornagy Temesvár felé való nyomulása s Vécseynek adott parancsa
Aradvár feladása

III. TEMESVÁR VIVÁSA.
Temesvár bezárolásának előkészületei
A freidorfi csata, Józsefváros bevétele
Dézsi Zsigmond Leel huszár százados mint csata-győző
Gyárvárost Asztalos Sándor alezredes 29. számu zászlóaljával rohammal beveszi
A császáriak a Gyárvárost visszafoglalni megkisérlik
Temesvárból mintegy 2000 polgár a várparancsnokságtól kiköltözködési engedélyt nyer, de a magyaroktól visszaűzetik
Temesvár körüli magyar táborok felállitása s azoknak ellátása
A vár első ágyuztatása
Potemkin Ödön mint parlamentaire a császáriakhoz a várba küldetik
Temesvárott a császári tisztekkel különösen Sztankovich ezredessel való beszélgetés
4-5000 polgári egyénnek Temesvárból kibocsátása
Moncskó Ferencz százados hős elszántsága, és Schwarzmann cs. kapitány hősvédelme
A nőnem elszaporodása a temesvári táborban
Guyon tábornoknak a temesvári hadtesthez parancsnokul küldetése s rögtöni távozása
Kossuth Lajosnak a temesvári táborban megjelenése
Perczel Mór tábornok, Csernovics Péter s több országgyülési képviselőnek a temesvári táborba érkezése
Temesvárnak roham által megkisérlett meghóditása
Az ostrom megszüntetése

IV. AUG. 9-KI TEMESVÁR ALATTI CSATA.
Bem altábornagynak Erdélyből Temesvár alá érkezése
A mehálai tábor feldulása
A dzsidásoknak a várból kitörése
A csatatér
A csata kimenetele
A csata általános jellemzése
Az általános hátrálás
A magyar hadseregnek Lugos felé vonulása

V. TEMESVÁRTÓL BOROS-JENŐIG. AUG. 10-19-IG.
A csapataiktól elmaradozott honvédek kihágásai
Kiszetó alatti táborozás
A seregnek görcsmirigy s éhhalál általi pusztitása
Kiszetótól Lugos felé vonulás
A honvédek nyilt rablásai többé nem fékezhetők
Gr. Vécsey Károlynak Bem ellen első nyilt föllépése
Első hir a Görgey világosi fegyverletételéről. A glogováczi mészáros csaplár ámitó hirekkel jő Vécsey táborába
Bem végső kisérlete a magyar főhadsereg összetartására. Szentiványi Kázmér alezredes Bem elleni föllépése
A magyar főhadsereg bomlásnak indul
Gyászmenet az orosz tábor felé
Veszélyes átkelés a Maros folyamon Soborsinnál
A hadi depót-oknak s az ezrekre menő szekereknek a csász. chevaux-légers-ek általi megrohanása s elfogatása
Mészöly Farkas Leel huszár ezred parancsnokának erélyes föllépte a huszárok kihágásai ellen
A honvédek engedetlenségéből eredt veszély; a móczok vandalismusa
Huszárjaink zablátlan szilajsága
A huszárok elszéledése, a leittasodás s honvágy következtében
Dallos (Voloscsek) János főhadnagy egy ezred huszár vezérévé lesz

VI. BOROS-JENŐTŐL ARADIG. AUG. 20-TÓL 30-IG.
Ratischielow ezredes a borosjenői orosz dandár parancsnoka s hadsegédje gr. Makowszky kapitány
A borosjenői fegyverlerakás
A magyar tisztek kardjait egy orosz ezredes átveszi
Kaufmann (lieflandi születésű német) orosz tábornok
Az improvizált megyei tisztviselőknek a lefegyverzett magyarok iránti viselete
Az orosz tábornok demonstratiója
Az oroszok a lefegyverzett magyar sereget a császári katonai fedezetnek átadják
Bohus-Szögyény Antónia urhölgynek a magyar tisztek iránt tanusitott nagylelküsége
A magyar hadi fogolyoknak Arad városába vonulása, s Haynau csász. vezér elébe való vezetése
A magyar tisztek hadi fogsága s elszéledése

VII. ARADTÓL HAZÁIG
Egy orosz dandárparancsnok szigoru itélete
Egy orosz főhadnagy a hazafelé utazó magyar tiszteken elkövetett sértést megboszúlja
Az orosz tisztek s hadapródok szives készsége
Az orosz kancsuka mint a hadi fegyelem főtényezője
A szabolcsmegyei földbirtokosoknak a haza felé vonuló volt honvédtisztek iránt tanusitott szives vendégszeretete

VIII. NÉVJEGYZÉKE
azon vezérek, törzs- és főtiszteknek, kik az 1848/9-ki aradi és temesvári táborozásban résztvettek

IX. AZ ARADI S TEMESVÁRI TÁBOR LEGKITŰNŐBBJEI
Kitűnő dandárparancsnokaink s törzstiszteink, névszerént: Villám (Blitzner), Szentiványi Kázmér, Nagy Jenő, Mészöly Farkas, Dobay József, Boros Jenő, Tóth Endre, Kölgen József, Berqmann Antal, Zikó János, Zurics és Gaál László
Kitünőbb századosok, fő és alhadnagyok: Dézsi Zsigmond, Földváry Ferencz, Moncskó Ferencz, Andrásffi Károly, Máriássy Tiborcz, Bombiák János, Szabó Kálmán, Dallos (Voloscsek) János, Rózsa Ede, Szombathi János, Sikor József és Góth Vilmos
Tűzér tisztek: Kún, Jubál és Virág
Jánosi Péter, a 38. zászlóalj őrmestere
Zórád János önkéntes, a Leel huszár ezrednél őrmester (15 éves)

---

Előszó

Czélom, nem az 1848/9-ki magyar forradalom történetét előadni, mely már több iró által közzé van téve, azt megkisérteni, különösen hazánk nagy történésze Horváth Mihály "Magyarország függetlenségi harczának története" czimű nagyszerű művének megjelenése után, vakmerő vállalat volna. Egyedűl azon eseményeket ohajtom elsorolni, melyeknek szemmellátó tanuja voltam, vagy a melyek közvetlenül közelemben történtek.

Jelen munkámat még 1862. évben sajtó alá bocsátám, de az akkori korlátolt sajtóviszonyok folytán, munkám, mely 1000 példányban már ki volt nyomva, a csász. kir. rendőrség által megsemmisittetett, magam pedig börtönre itéltettem.

Előbbeni kiadásomban a temesvári táborozástól kezdve a catastropha befejeztéig történteket adám elő, jelen munkámban Arad ostromát is, melynél jelen voltam, beleszőttem, a mennyire lehet körülményesen eléadva.

Nagy megnyugvásomra szolgál azon édes öntudat, hogy ezen leirásom egykor az utókornak tanuságos adatokkal fog szolgálhatni, mert az általam előadottakat részrehajlatlanul leirni törekedtem. Mindazokra, kiknek neveik 18 éven át emlékezetemben maradtak, hivatkozni fogok névszerint.

A hány mű az 1848/9-ki honi eseményeinkről megjelent, azt átolvastam, s majd minden egyes csatát s mozzanatot felleltem azokban, de azon események záradékának kimeritő előadását, mely tán leglényegesb ezen nagy multunkban, még a Horváth Mihály fentemlitett nagyszerü történelmi művében is csak futólagósan s röviden tárgyalva találtam; mit a kellő adatok hiánya s azoknak távol a hazától nehéz megszerezhetése okozott.

Én Arad-, valamint Temesvár vivásában, következésképen a végzetteljes 1849. évi aug. 9-ki Temesvár alatti csatában is részt vettem, s attól fogva a borosjenői fegyverlerakásig s az aradi hadi fogságból való kiszabadulásig jelen voltam, s minden érdekes mozzanatot ifju éber figyelemmel kisértem, melyet reménylem elég hűn előadni képes leszek.

POTEMKIN ÖDÖN.

---