Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Radványi Kálmán

Nyugat országain keresztül

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


I. A spielbergi börtön titkai
II. "Praha caput regni"
III. A beuroni templomfestők
IV. Léghajón a sziklaországon keresztül (Sachsische Sweiz)
V. Drezda bemutatkozik
VI. A loschwítzi kirándulás és Hanzi tudományos előadása
VII. Ahol az ördög is lakomázott (Lipcse)
VIII. A hallgatag hódítók (Lipcse)
IX. A lipcsei népcsata színhelyén
X. Ahonnét Luther útnak indult (Wittenberg)
XI. A dohányfüstös parlament (Berlin)
XII. Kilátás a győzelmek oszlopáról (Berlin)
XIII. A berlini aquarium
XIV. A Hanzi mint állatkerti kalauz (Hamburg)
XV. Indiánok között (Hamburg)
XVI. Egy kis séta Hamburgban
XVII. Pusztuló világok fölött (Cuxhaven)
XVIII. Mikor a tenger kigyullad (Cuxhaven)
XIX. Zongora harangokból (Amsterdam)
XX. A Rijksmuseum első emelete (Amsterdam)
XXI. Egy "rejtelmes sziget" a Zuider-see-n (Marken)
XXII. A kétszakállú angol úr (Brüsszel)
XXIII. A vérnélküli népcsata (Brüsszeli világkiállítás)
XXIV. "A fekete ország" titánjai (Brüsszel-Borinage)
XXV. Hanzi veszedelme (Brüsszel)
XXVI. Mégis csak jó az uraknak! (Ostende)
XXVII. A boy-scoutok (Dover)
XXVIII. Föld fölött és föld alatt (London)
XXIX. Bellamy úr kocsmája az angol parlamentben
XXX. Fekete lelkek tanyáján (Londoni Tower)
XXXI. Ahol a diák a legnagyobb úr (Eton-kollégium)
XXXII. A legfönségesebb angol család (Windsor)
XXXIII. Hullámzó lélekoceán (London)
XXXIV. Mister Gilman automobilja (London)
XXXV. Ötezer éves titkok kulcsa (London, British Museum)
XXXVI. Utazás a múltba Wells időgépjén (British Museum)
XXXVII. "A világ szíve" (London: Bank of England)
XXXVIII. Vak vezet világtalant (Oxford)
XXXIX. Hanzi a homlokára üt (Oxford)
XL. A brit óriás hazájában (Stratford on Avon)
XLI. Hangverseny az utcán (Stratford on Avon)
XLII. Bepillantás a világ tükrébe (Stratford on Avon)
XLIII. A jövőbe látó szem (Dover)
XLIV. "Miszter Hanzi" levelet kap (Dover)
XLV. Hanzi meg az ideges néni (Calais)
XLVI. Az Eiffel-torony tetején (Páris)
XLVII. Egy kövér patkány másfél frank! (Páris)
XLVIII. Diogenes a hordóban (Páris)
XLIX. A pokolból egy szikra kipattant (Páris)
L. Hanzi pályát változtat (Páris - Louvre)
LI. A Napkirály tündérkertje (Versailles)
LII. "Nincsenek halottak..." (Páris - Pere Lachaise-temető)
LIII. A kölni dóm kőrózsája (Köln)
LIV. Rajna apó útja (Köln és Mainz közt)
LV. A müncheni ércleány feje
LVI. II. Lajos hattyús tava (München)
LVII. Négy liter sör - fundamentum (München)
LVIII. A Starnbergi tó halottja
LIX. A föld szíve dobog (Oberammergau)
LX. "Nem tudtatok velem virrasztani?..." (Oberammergau)
LXI. A csontvégű tollszár (Dévény)



Előszó

Amikor ezt az utinaplót írtam 1910-ben, még teljesebb volt a világ. Adria vizén magyar hajók jártak, Fiume mólóin magyar matrózok daloltak, a Kárpátok falán magyar szó csengett és Erdély a mi testünk volt. Németország Európa legerősebb hadseregét masíroztatta gyakorlóterein, Franciaország remegve várta a jövő eshetőségeit s Anglia még Európa felé fordította arcát. A gyűlölet aludt, a nap egyformán sütött mindenkire. Kilencvenhat magyar fillérért adtak egy lírát, egy francia frankot, öt koronáért egy dollárt, huszonnégy koronáért egy angol fontot. Az olasz facchinók alázatosan hajlongtak előttünk. 1910-ben a hadsereget még parádéra használtuk, a negyvenkettes az idők méhében várta a megvalósulást. Érzéseink finomak voltak, jók voltunk, becsületesek voltunk, tudtunk hinni az emberiségben, mosolygó udvariassággal nyújtottunk kezet mindenkinek, akivel találkoztunk. Ez a világ elsűlyedt. Könyvemnek ezt a címet is adhattam volna: Egy elsűlyedt világrész. Egy modern Atlantisz, mely ott fekszik az idők hallgató mélységeiben. Mégis úgy érzem, hogy soha nem volt olyan aktuális ez a könyv, mint most. A nemzetek életének a törvényei nem azonosak a geológia törvényeivel. Az elsűlyedt világrészt kiemelni és rekonstruálni: ez a jövő generáció föladata. Kell ismernünk a multat, hogy megépíthessük a jövőt.

Budapest, 1923. október hó.
R. K.


×