---

Tartalom

BEVEZETÉS

ÁLLANDÓ DÁTUMÚ JELES NAPOK ELOSZLÁSA

A HÉT NAPJAI ÉS ELŐÍRÁSAIK
  Hétfő
  Kedd
  Szerda
  Csütörtök
  Péntek
  Szombat
  Vasárnap

HOLDFÁZISOK AJÁNLÁSAI
  Újhold idején
  Növekvő Hold idején
  Telihold idején
  Fogyó Hold idején

SZÖKŐNAP BEILLESZTÉSE
  Szökőnap
  Toldaléknap

NAGYFARSANGI ÜNNEPKÖR
  Nagyfarsang kezdete
  Nagyfarsangi hétköznapok
  Regelő hétfő
  Menyegzős vasárnapok
  Kövérvasárnap

NAGYFARSANG FARKA
  Torkos csütörtök
  Sovány péntek
  Farsangszombat
  Farsangvasárnap
  Farsanghétfő
  Húshagyókedd

NAGYFARSANG-NAGYBÖJT ÁTMENET
  Hamvazószerda
  Zabáló csütörtök

NAGYBÖJT IDEJE
  Csonka péntek
  Csonka szombat
  Csonka vasárnap
  Guzsalyvasárnap
  Nevetlenvasárnap
  Csíkvasárnap
  Feketevasárnap
  Virágvasárnap
  Nagyhétfő
  Nagykedd
  Nagyszerda
  Nagycsütörtök
  Nagypéntek
  Nagyszombat

HÚSVÉT ÜNNEPE
  Húsvétvasárnap
  Húsvéthétfő
  Húsvétkedd
  Száraz szerda
  Fehérvasárnap
  Fehérhétfő
  Bújóvasárnapok

PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR
  Pünkösd
  Pünkösdhétfő
  Pünkösdkedd
  Kispünkösd
  Úrnapja

ÁDVENTI ÜNNEPKÖR
  Első vasárnap
  Másod vasárnap
  Harmad vasárnap
  Negyed vasárnap

ÉVKÖZI MOZGÓ JELES NAPOK
  Regrutavasárnap
  Kishúsvét
  Marasztaló vasárnap
  Sétavasárnap
  Boldogvasárnap
  Kalákavasárnap
  Boldogasszony vasárnapja
  Szólító vasárnap
  Temetős vasárnap

KÁNTORBÖJTÖK
  Első kántorböjt
  Második kántorböjt
  Harmadik kántorböjt
  Negyedik kántorböjt

ÉVSZAKVÁLTÓK BEJEGYZÉSE
  Nap-éj egyenlőségek
  Napfordulók

VÁLTOZÓ DÁTUMÚ JELES NAPOK ELOSZLÁSA
KORABELI JELES NAPOK ÉVES ELOSZLÁSA

BEFEJEZÉS

---

Bevezetés

E kötet egy előbbi, vagyis a "Régies magyar kalendárium" könyvsorozat, "Állandó, mindennapos kalendárium" című V. kötetének folytatása. Amelyben a napok: a naptári állandó helyük alapján (vagyis tényleges dátumuk) szerint sorolódtak. E kötet, pedig azokat a napokat gyűjtögette egy csokorba, amelyek naptári dátumaik nem állandóak. Hanem, évenként változhatnak. Vagyis amely napok a "változó, mindennapos kalendáriumot" alkotják.

Így, e két kalendárium együttesen adja ki az éves ünnepkört. Hogy melyik az elsődleges és a fontosabb, azt nehéz fekete-fehér módon eldönteni. Ugyanis egykor és egyidejűleg, több feltétel is meghatározta a napok szokásait és munkálatait. Ezek közül, talán legmeghatározóbb volt, a nap "hétbeli helyzete". Mert a hét minden napjához kapcsolódott valamilyen sajátos tiltás vagy ajánlás, javaslat vagy figyelmeztetés. Az, hogy ez a nap - naptár szerint - éppen melyik "dátumra esett", további feltételekkel vagy engedményekkel árnyalta a heti. Ezen kívül, a napi feladatokat vagy éppenséggel a közösségi elvárásokat még az is befolyásolhatta, hogy az adott nap, az év melyik időszakához vagy ünnepköréhez tartozott. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyházak is előírtak bizonyos elvárásokat, akkor még összetettebb a kép. És, akkor még szóba sem kerültek az állami és helyi jeles napok, vagy a sajátos helyzetek előidézte változtatások. Vagy a névnapok (pontosabban a védőszentek napjai), esetleg jeles események (eljegyzés, házasság, szülés, vásár, búcsú, temetés stb.) sajátos szokásai sem. Amelyek, szintén "beleszóltak az adott nap életébe", erősítették vagy éppen felülírták az eredeti szabályokat.

Az eddigiek alapján belátható, hogy a korabeli szigorúbb (szabályoktól és elvárásoktól terhesebb) idők igencsak meghatározták bárki életét. Ezért, ha valaki egy közösségen belül akart érvényesülni (vagy legalább nyugalomban élni), akkor "igencsak meg kellett találnia a módját". Annak, hogy helyi a szabály- és ajánlás-rengetegben - egyidejűleg - minél több elvárásnak megfelelhessen. Nem csoda, hogy a gyermekeket már korán bevonták a napi életbe, okításokkal és példamutatással igyekezve elsajátíttatni a szokásokat, viselkedési szabályokat.

Mindezek tudatában érdemes olvasgatni e kötetet. Ennyi bevezető után lássuk a lényeget!

---