Zágorec-Csuka Judit
A szív akkumulátora
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
A bóra és Biljana
A csók
A szív akkumulátora
Az ajtócsapódás
Március 15.
Jézus menyasszonya
A kukás fiú
Az út
Csilla csillámló szeme
A munkanélküli álma
Endre távozása
A feleslegesség alagútjában
Kálvária, kereszthalál és feltámadás
Az életet nem lehet megúszni
Péter Édenkertje
A pincér
Ki fog megvédeni?
A gazdag szegények, a szegény gazdagok
Faust doktor
Menni vagy maradni
Az öreg halász és a lány
A zrínyifalvi erdő titka
Az utolsó vacsora
A konferencia
Száz év boldogság
Gondolatok Zágorec-Csuka Judit: A szív akkumulátora című novelláskötetéről
A szerzőről
Előszó
Azt mondják, minden könyv valamilyen szándékkal készül, és azt is mondják, hogy akik a könyveket írják, javítani akarnak a világon, ezer éve, vagy ötezer éve és még régebb óta, a történetek arról példálóznak a kezdetek kezdetétől, hogy legyünk jók, becsületesek, ne ártsunk másoknak, segítsünk a bajba jutottakon, ne éljünk vissza a hatalmunkkal - erre tanítanak a könyvek. (Szilvási Lajos)
Hiszem, hogy Zágorec-Csuka Judit legújabb kötete is a fent említett nemes küldetéssel indul diadalútjára.
A szív akkumulátora - a kötetcím, amely a harmadik elbeszélés címe is egyben. Benne az írónő keringési rendszerünk központi szervét, az izmos falú tömlőt helyezi novelláskötete középpontjába, amely nem csupán "egy bolondos kedvű húsdarab", hanem az az izompumpa, amely percenként hatvanszor-nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést, és szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását.
S mi van akkor, ha ez az érzékeny műszer hirtelen leáll? - eszmél fel Mariann a Kaposvári Egyetem parkolójában: "Csak úgy, mindenféle ok-okozat nélkül, s már nem hívhatná fel azokat, akiket szeret. S kiket kellene felhívnia? Kik azok, akikkel érdemes volt találkoznia az életében, kik azok, akik valamit is jelenthettek számára?" Amíg szívünk akkumulátora működik, addig minden rendjén van. Addig semmi sincs elveszve, addig még minden lehetséges, még minden jóvátehető. Addig újrakezdhetünk minden kapcsolatot, minden ölelést, csókot, barátságot, szerelmet...
Kérjük a Teremtőt, hogy ezen érzékeny műszer hibátlanul működjön testünkben még nagyon sokáig! Bízzuk rá életünket és sorsunkat a mennyei Gondviselésre, akárcsak Meta, az USA-ban élő harminckét éves lány, aki a hit, remény és szeretet erején felbátorodva indul el az alpokaljai klarisszák kolostorába, hogy Jézus menyasszonya, szeretetének hírvivője legyen.
Derűs szívvel induljunk el mi is az Általa javasolt boldogságok útján, s megtapasztaljuk, hogy "Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk - ahogy Wass Albert írja. - Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban, s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."
Igyekezzünk tehát úgy színezni lelkünket és életünket, hogy értelmet kapjon benne minden, ami igazán fontos nekünk: az anyaság, a család, a munka és a szeretet, az otthon és a haza, az anyanyelv és szülőföld egyaránt.
S milyen érzések és hangulatok színezik Zágorec- Csuka Judit hőseinek lelkét?
Megtudhatjuk, ha az írónő jóvoltából kezünkbe bocsátott jelképes látcsőn át figyelemmel kísérjük valamennyi hőse életét. Azokat az élethelyzeteket, színtereket és ok-okozati viszonyokat, amelyekben e hősök mozognak, s amelyek bennünket, olvasókat is készek a közöny és teljes érdektelenség mocsaras vidékéről a cselekvő ember tisztására repíteni.
Biljana, Mariann, Patrícia, Meta, Júlia, Péter, István, Zsolt, Lajos, Miklós és sokan mások mind-mind hétköznapi hősök, a szeretet emberei, akik kisebb-nagyobb sikerrel vívják szélmalomharcukat globalizált, elaljasodott 21. századi világunk minden szennyével: a hatalomvágygyal, a pénzhajszával, a korrupcióval, a kiszolgáltatottsággal, a munkanélküliséggel stb.
Az írónő, mint valami jóságos őrangyal, szeretettel hajol föléjük, és a tiszta erkölcs, a szép és nemes dolgok iránti elkötelezettségre buzdítja őket. Majd hősein át bennünket is: tegyünk meg mindent, hogy a nekünk szánt életösvény a gyom helyett szellemi kincsekben bővelkedjen!
Talán ebben a zűrzavaros világunkban akaratlanul is ilyen kincseket, kapaszkodókat, biztos értékeket keresünk, amelyekhez vissza-vissza lehet térni, amelyek eligazítanak bennünket.
Hiszem, hogy a magával ragadó, sodró lendületű prózai írások is ilyen értékekkel halmozzák el az olvasót.
...
Zadravec Szekeres Ilona