---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

Előszó
II. Rákóczi Ferencz fejedelem hadi- és politikai levéltárának lajstromai
II. Rákóczi Ferencz első hadjáratait illető levelek és levélkivonatok, 1703-1704. (I-X.)
II. Rákóczi Ferencz fejedelem had- és belügyi leveleskönyvei 1705-1700. (I-V.)

MÁSODIK KÖTET

VI. Prothocolon Expeditionum Secretiorum. Második rész, 1707
VII. Prothocolon Privatarum Expeditionum Anni 1708., usque finem
VIII. Török- és Lengyelországi Levelezések és Számadások Prothocollumi, 1708-1709
IX. Prothocolon Secretiorum Expeditionum Anni 1709
X. Uradalmi Leveleskönyv, 1707-1710

HARMADIK KÖTET

Előszó
I. Prothocollon Suae Serenitatis Principalis Expeditionum Secretiorum, Anno 1710
II. Prothocollon Suae Serenitatis Principalis Expeditionum Variarum, Anno 1710
III. Expeditiones ad Prothocollon Bellicum Spectantes, per Stephanum Kántor. Anno 1710
IV. Prothocollon Expeditionum Privatarum. 1710, a die 15. Augusti
V. Prothocollon-töredék, 1710. január 20 - február 22.
VI. Prothocollon Suae Serenitatis Principalis et Ducalis Expeditionum Secretiorum, Anno 1711
VII. Prothocollon Expeditionum Privatarum, Anno 1711
VIII. Prothocollon Privatarum Suae Serenitatis Principalis Expeditionum, Anno 1712

---

Előszó

A magyar tudományos Akadémia történelmi bizottsága II. Rákóczi Ferencz fejedelem hadi és politikai levéltárát megismervén, és annak a hazai, sőt európai történelem szempontjából is kiváló fontosságáról meggyőződvén, - teljesmérvű lemásoltatását, s annakutána világ elé bocsátását határozá el, a Rákóczi-Aspremont-Erdődy-örökösök ez idő szerinti seniorának, gróf Erdődy István úr ő mlgának hazafias készséggel megadott engedélye folytán.

Az első szállítmányt e levéltár okmányaiból még boldogult Szalay László hozta volt Pestre, 1864. tavaszán; de alighogy rendezését megkezdette volna: a hazai tudomány pótolhatlan veszteségére, néhány hó múlva sírba szállt. A két láda irományt ekkor Csengery Antal r. tag, jelenlegi másodelnök úr vette át, és saját felügyelete alatt másoltatta: azonban a történelmi bizottság e czélra fordítható akkori csekélyebb pénzereje mellett, hat év kellett, míg e nagy tömegű s mindenfele nyelvű régi irat lemásoltatott. 1870-ben az eredeti irományok visszaszolgáltatásával s a másoltatások folytatásával az Akadémia alólirottat bízta meg, ki is még négy láda okmányt válogatott össze és hozott Pestre, s a most már nagyobb mérvű javadalmazás segélyével ezeknek, és velök a föntnevezett egész levéltárnak lemásoltatását 1872. május haváig befejezheté.

A bizottság e közben elhatározá, hogy e nagyfontosságú történelmi források kiadását mielébb megindítja, egy önálló Rákóczi Tár-ban, melynek első osztálya a had- és belügyi, s második osztálya a diplomatiai actákat foglalandja magában, - a mennyire szükségesnek mutatkozik, más levéltárakból is bővítve. Az első osztály szerkesztésével és közrebocsátásával a t. bizottság által alólírott tiszteltetett meg.

...

A mi már a jelen kiadvány első osztályának: a had- és belügyi résznek reám bízott szerkesztését illeti, - erre nézve azon elvet vélém követendőnek, hogy a rendelkezésemre álló roppant anyagot, könnyebb áttekinthetés végett, íróik- vagy tárgyaiknál fogva egymással szorosabban összefüggő csoportozatonként, és ezek körén belől időrendben szerkesztve teendem közzé.

És pedig, először is közlendem, mintegy bevezetésül, Rákóczi Ferencz mind belkormányzati és közigazgatási, mind pedig politico-diplomatiai titkos levéltárának egykorú, 1706 és 1710-iki eredeti lajstromait, úgy, mint azok a Rákóczi-Aspremont-Erdődy-levéltárban Vörösvártt, s illetőleg a Rákóczi-fiscale archívumban Budán fennmaradtak. Mert habár ezen lajstromok - az első, mely csak töredék, s a második, az 1710. utó-feléből való és az 1711-12-iki emigrationalis actákra nézve - hiányosok is: mindazáltal nemcsak hogy önmagokban véve igen becsesek, de az egésznek is meglehetős képét nyújtják, úgy tartalmi, mint beosztási tekintetben.

Ezek után az első nagyobb csoportozatot maga a fejedelem had- és belügyi levelezési könyvei képezik, részint a vörösvári, részint a budai archivumból. Ezek közlésében évek szerint haladva: miután az 1703 és 1704-ik évekről való leveleskönyvek hiányzanak - sőt ilyeneknek a háború e két első évéből a lajstromokban sem lelek nyomára - e hiányon a Szatmár vára 1704 végén történt capitulatiója alkalmával a fejedelem titkos levéltárába került szatmári leveles- és levélkivonatos-könyvek közlésével véltem segíteni, - és pedig annálinkább, minthogy e könyvek nagyobbára maga Rákóczinak tábornokaihoz intézett utasításait, avagy ezeknek, név szerint különösen Sennyey Istvánnak, Károlyi Sándornak és Buday Istvánnak correspondentiáit tartalmazzák. E levelek ugyanis a szatmári helyőrségnek egyszer Sennyey, s másodszor Buday táborára való győzelmes kiütéseikor felfogatván, gr. Csáky István felügyelete alatt könyvekbe írattak, sőt a nevezetesebbek Glöckelsperg és Löwenburg cs. tábornokok kedvéért latinra is lefordíttattak. Én, természetesen, a magyar szöveget közlöm, csak itt-ott, a hol ez hiányos, használva kiegészítőül a latint. E szatmári leveleskönyvek igen alkalmasok az 1703. és 1704-iki Rákóczi-féle levelezési prothocollonok hiányát pótolni.

A következő 1705-ik évtől kezdve már úgy szólván mind megvannak a fejedelem saját leveleskönyvei, egész 1712-ig, bezárólag. E könyvek nagy gonddal vitettek,a fejedelem legmeghittebb titkárai: Ráday Pál, Jánoky Zsigmond, Beniczky Gáspár, Aszalay Ferencz, Pongrácz György, Kántor s Krucsay István által, sőt olykor Rákóczi maga kezével irta be azokba Bercsényi, Károlyi, Forgách, Eszterházy Antal és Dániel, Bottyán, Barkóczy, Pekry, Orosz Pál, Mikes Mihály, Andrássy István és más tábornokaihoz s legfőbb híveihez szóló, - eredetiben igen sokszor, Bercsényinek s Károlyinak, Forgáchnak, Eszterházy Antalnak majdnem mindig sajátkezűleg írt - bizalmas leveleit, tudósításait, terveit és rendeleteit.

...

---