---

Tartalom

ELŐSZÓ ÉS AJÁNLÁS

RÖVID TÖRTÉNETEK
A két Jóska bácsi
Dara Zoli történetei a rendőrökkel
Hogyan lettem Dezsőkém
Magnófelvétel a szalagos magnetofonnal áramszünetkor
Lecsóevés
Tojássütés borfejtéskor
Ibolyánál
A szegény ember
Kisasszonka
Liszka néni és Pandur
Sándor szomszéd, a csendőr
Jenci papa
Hegyi bácsi
Theofil Degendorfer
Látogatás a pékségben
Tihamér és Berci esete az Orkánnal
A palacsintafa története
Kínai dal
Az első ifjúsági találkozó életem egy korábbi színhelyén
Kiss Feri emlékére
Újabb esemény, amiben ismét Berci volt a főkolompos
Eligazítás a tsz-ben
Határövezetben
Édesapám saját kezű feljegyzései fiatal korából
A földi
Nőnapi köszöntő
Úrnapján
A dohányzásról
Palacsintasütés éjjel
Emlékezünk
A hegyi szomszédék kapálnak
Dödölle
Fogadás
Testamentum

SZÓLÁSOK, MONDÁSOK

ANEKDOTÁK
Szegény német
Reggel
Pákán lakodalom volt
Traktoros jelentés az 1950-es évekből
A két mester
Vakbélgyulladás
A kerkakutasi anyadisznó esete
Ebédidő
A pákai lakodalomban
A szilvágyi kalapszortírozókról
A csesztregi farsang, valamikor 1974-ben és 2018-ban
A kerkakutasi maskurák
Maskurák Lentikápolnán
Pista bácsi és Kati néni esete Szentgyörgyvölgyön
Suszterműhelyben
Harckocsi Kerkakutason
Lakodalom Pákán
Lakodalom Lendvajakabfán
Búcsújáró asszonyok esete Reziben
Horgászok
Telefonálás
Telefonálás a kerkakutasi tsz-ből
A zsidi paraszt a keszthelyi vásárban
A zsidi paraszt a suszterműhelyben
A szövetkezet elnöke
A cement
Az egyszeri emberről, aki hazament a hegyről, és mégis a hegyen aludt
2017. március tizenötödike
Határőrtörténet
Nőnapi tisztelgés

Kardos Ferenc: Rövid történetek, anekdoták, szólások - sok-sok tanulsággal és humorral

---

Előszó

A Történeteim, amint A városi fiú című könyvem is, a körülöttem, a velem megtörtént eseteket szedi egy csokorba. Egy részük - rövidebb változatban vagy akár teljes terjedelemben is - megjelent már A városi fiúban. Élettereim, Keszthely és Lenti környéke nagyon sok érdekességgel szolgál a környezetét figyelmesen szemlélő, kíváncsi embernek. Én ilyen érdeklődő ember lévén, aktívan benn voltam a körülöttem zajló eseményekben, de nemcsak benn voltam, hanem sokat tettem ennek a környezetnek az alakításáért is. A Kerka patak völgyében eltöltött több mint félszáz esztendő mély barázdákat szántott belém. A mai idős emberek, akik között élek, fiatalkorom társai voltak. Az akkori idős barátok már csak az emlékekben élnek.

Amíg a barátság csak a még élők emlékezete, addig tulajdonképpen nem is létezik, de ha valaki veszi a bátorságot, és az emlékeit valamilyen módon rögzíti, netalán közre is adja, újra életre kelnek az események, és velük együtt a régi emberek is.

Az én történeteim is ezt a célt hivatottak szolgálni. Lehet, hogy ma még sokan tudják Theofil, Jenci papa, Illés Kálmán bácsi, dara Zoli, Pista bácsi és Kati néni történeteit, ismerik a maskarázást, a disznóölést, a tsz-es világot és így tovább a teljesség igénye nélkül, de a mai fiatalok közül keveseket érint meg ez a korszak. Nem kell nekik a régi életforma, nem a régi szokások szerint élnek, és igazából nem is érdekli őket a múlt. Sokan mondják, hogy ez így van rendjén, pedig ami kikerül a köztudatból, az előbb- utóbb eltűnik. Írásaimat nemcsak az érdekes történetek leírásának a szándéka, hanem ezeknek a történéseknek, az utókor számára való átmentése is motiválta. Úgy érzem, hogy ennyi idősen már megszereztem a jogot arra, hogy elkészítsem a helyi társadalom számára a tükröt, és ezt a képzeletbeli tükröt feléjük fordítva bemutassam őket, önmaguknak.

Ha valaki a könyv olvasása közben ismerősökre, rokonokra, netalán a saját felmenőire bukkan, kérem, olvassa szeretettel az írást, amit egy kívülálló vetett papírra a saját és sajátos szemszögéből látva.

A valamikori, az 1966-ban a kerkafalvai autóbuszjáraton érkező fiatalember, akit az utasok a nagy cucctáskáról gondolva csak "gyüttment"-ként regisztráltak, ma már megszerezte magának a "gyüttmaradt" státust, és büszkén vallja magát zalai, ezen belül is kerkamenti embernek. Kérem, olvassák a könyvemet szeretettel!

Berkes József

---