---

Tartalom

1. BEVEZETŐ
1.1. A kutatás célja és fogalmi kerete
1.2. A szociális kompetencia kutatásának fontossága, időszerűsége
1.3. A szociális kompetencia óvodáskori kutatásának és fejlesztésének helyzete Romániában

2. A SZOCIÁLIS KOMPETENCIA KUTATÁSÁNAK SZAKIRODALMI MEGALAPOZÁSA
2.1. A szociális kompetencia meghatározása
2.2. A szociális kompetencia összetevői a különböző elméleti megközelítések tükrében
2.2.1. A megfigyelhető viselkedésre irányuló megközelítés
2.2.2. A kognitív megközelítés
2.2.3. Az affektív megközelítés
2.2.4. Integratív megközelítés
2.2.5. A szociális kompetencia operacionalizálása: a kutatásban használt indikátorok
2.3. A szociális kompetencia mutatóinak óvodáskori jellemzői
2.3.1. A szociális kompetencia fejlettsége óvodáskorban
2.3.2. Az interperszonális megküzdési mechanizmusok óvodáskorban
2.3.3. A kortárscsoport szociometriai értékelésének sajátosságai óvodáskorban
2.4. A gyermekkori társas viselkedés nemi eltérései

3. A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ
3.1. A család, mint az elsődleges szocializáció színtere és kapcsolata más szocializációs közegekkel
3.2. A szocializáció szociológiai elméletei
3.2.1. Funkcionalista megközelítés
3.2.2. Interakcionalista megközelítés
3.2.3. A tőkeelméletek
3.2.4. A rétegspecifikus szocializáció elméletei
3.2.5. A késő modernitás és a posztmodern
3.2.6. Összefoglaló, a kutatás elméleti kerete
3.3. A társas fejlődést befolyásoló védőfaktorok és rizikótényezők

4. A KUTATÁS MÓDSZERTANA
4.1. A kutatás célja, célcsoportja és a kutatás fő kérdései
4.2. A kutatás hipotézisei
4.3. A kutatás folyamatábrája
4.4. A kutatási minta bemutatása
4.5. A kutatás módszerei, eljárásai
4.5.1. Az interperszonális megküzdési mechanizmusok vizsgálatának módszere
4.5.2. A szociális kompetencia fejlettségét vizsgáló módszer
4.5.3. Szociometria
4.5.4. A családi háttértényezők vizsgálatának módszere
4.5.5. Az adatgyűjtés feltételei és a válaszadási arány
4.5.6. A kutatásban alkalmazott statisztikai módszerek

5. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA
5.1. A szociális kompetencia mutatóira vonatkozó eredmények
5.1.1. Az interperszonális megküzdési mechanizmusokra vonatkozó eredmények
5.1.2. A szociális kompetencia fejlettségére vonatkozó eredmények
5.1.3. A szociometria eredményei a kortárscsoportban elért népszerűségről
5.2. A szociális kompetencia mutatói közötti kapcsolatok
5.2.1. A megküzdési mechanizmusok és a szociális kompetencia fejlettsége közötti kapcsolat
5.2.2. A szociális kompetencia fejlettsége és a kortársak szociometriai értékelése közötti kapcsolat
5.2.3. A csoporttársak szociometriai értékelése és a megküzdési mechanizmusok közötti kapcsolat
5.2.4. A szociális kompetencia mutatói közötti kapcsolatokra vonatkozó eredmények összegzése és következtetések
5.3. Az óvodások szociális kompetenciájának korcsoportok szerinti eltérései
5.3.1. A megküzdési mechanizmusok alkalmazásának eltérései óvodai korcsoportok szerint
5.3.2. A szociális kompetencia korcsoportok szerinti eltéréseire vonatkozó eredmények összegzése és következtetések
5.4. Az óvodások szociális kompetenciájának nemek közötti különbségei
5.4.1. A megküzdési mechanizmusok alkalmazásának eltérései a gyermekek neme szerint
5.4.2. Nemek közötti különbségek a szociális kompetencia fejlettségében
5.4.3. Nemek közötti különbségek a kortársaktól kapott szociometriai értékelésben
5.4.4. A szociális kompetencia nemek szerinti különbségeire vonatkozó eredmények összegzése és következtetések
5.5. Az óvodások családi hátterének jellemzői a szülői kérdőív alapján
5.5.1. A szülők demográfiai adatai
5.5.2. Szocioökonómiai mutatók
5.5.3. Családszerkezet/háztartás-struktúra
5.5.4. Családi időgazdálkodás
5.5.5. Családi stressztényezők
5.5.6. Szociális és vallási-spirituális erőforrások
5.5.7. Nevelési értékek
5.5.8. A gyermek képességeinek és a körülményeknek a szubjektív megítélése
5.5.9. A családi háttértényezők sajátosságainak összefoglalása
5.6. A szociális kompetencia mutatói és a családi háttértényezők közötti összefüggések
5.6.1. Az interperszonális megküzdési mechanizmusok és a családi háttértényezők közötti összefüggések
5.6.2. A szociális kompetencia fejlettsége és a családi háttértényezők közötti összefüggések
5.6.3. A szociometriai értékelés és a családi háttértényezők közötti összefüggések
5.6.4. A szociális kompetencia és családi háttértényezők összefüggéseire vonatkozó eredmények összegzése és következtetések

6. KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEGZÉSE ÉS JAVASLATOK

7. A KUTATÁS EREDETISÉGE ÉS KORLÁTAI

8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

9. IRODALOMJEGYZÉK

10. MELLÉKLETEK

---

Bevezető

...

Jelen kutatásunk középpontjában az óvodás gyermek szociális kompetenciája és társas fejlődésének családi háttere áll, melyet szociológiai hangsúllyal, de tudományközi jelleggel vizsgálunk két nagy kérdéskörbe csoportosítva:

- Az általunk vizsgált szociális kompetencia mutatók és a köztük levő kapcsolatok igazolják-e az óvodáskori társas viselkedésnek az empirikus kutatások alapján feltételezett sajátosságait?

- Milyen strukturális - demográfiai, szociális és gazdasági-kulturális tényezők járulnak hozzá a gyermekek szociális kompetenciájának fejlettségéhez?

Kutatásunkkal arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük a marosvásárhelyi óvodások szociális kompetenciájának sajátosságait, és megvizsgáljuk ezek kapcsolatát a demográfiai és a családi háttértényezőkkel. A szociális kompetenciát a következő indikátorok mentén elemezzük: (1) az óvodai társas konfliktusokban alkalmazott interperszonális megküzdések, (2) az óvodában és az otthoni körülmények között megfigyelhető társas képességek és készségek fejlettsége, és (3) a kortárscsoportban szerzett közkedveltség. A család, mint elsődleges szocializációs környezet, sokrétűen járul hozzá a gyermek társas fejlődéséhez, elsősorban gondozási funkcióján, modellnyújtásán, nevelési eszközein keresztül, de ezekben érvényre jut a szülők társadalmi-gazdasági helyzete, életminősége is.

Dolgozatunkban az óvodások szociális kompetenciájának a társadalmi meghatározottságára vagyunk kíváncsiak. Kutatjuk ezt egy olyan korban, amikor a társadalomtudományokban a hagyományos szerepek megbomlásáról, a társadalmi rétegek életstílusa közötti éles vonalak elmosódásáról, sőt - a multimédia hatásának következtében -, a gyermekkor és a felnőttkor határának eltűnéséről írnak a kutatók. A társadalmi folyamatok ma sokrétű szocializációra, a megfelelés állandó keresésére, folyamatos alkalmazkodásra késztetik az egyént, és mivel az óvodáskor a társas készségek elsajátításának egy érzékeny szakasza, ezért már e korai életciklusban kiemelt fontosságú a szociális kompetencia vizsgálata. A vizsgált társadalmi tényezők magyarázatához elméleti keretet a funkcionalista, interakcionalista, valamint a tőke- és rétegspecifikus szocializációelméletek nyújtottak.

A doktori tézis részben feltáró, részben magyarázó kutatásra vállalkozik. Magyarázó, mert a szociális kompetencia és a demográfiai, családi háttértényezők kapcsolatának magyarázatát tűzi ki célul, de mivel kevés előzményre alapozhat, ezért elsődleges célja azoknak az összefüggéseknek a feltárása, amelyek mentén további mélyreható vizsgálatokat érdemes végezni. Feltáró abban az értelemben is, hogy több mérőmódszert alkalmazunk - ezek együttes használatának hatékonyságát szintén célunk megismerni, és erre vonatkozóan tanulságokat megfogalmazni. A kutatás módszertanilag is felel a posztmodern kihívásokra. A felmérésben törekszünk a többszempontú megközelítésre: az óvodásról információt gyűjtünk a szülőktől, a pedagógustól, a csoporttársaitól és a vizsgált gyermeket is megkérdezzük. A gyermekek a saját életkori szintjükön rendelkeznek a legjobb képesség- és készségrendszerrel (Buckingham, 2002), ezért mérőeszközeink korspecifikusan vizsgálják a szociális kompetenciát.

"What gets measured, gets treasured" - mondja az angol szójárás. Az óvodások szociális kompetenciájának és mikroszociális feltételeinek módszeres mérésével szeretnénk hozzájárulni az óvodáskori társas jellemzők és szocializációs folyamatok interdiszciplináris kutatásához, valamint a differenciált, környezeti kontextusba ágyazott megelőzés és fejlesztés megalapozásához. A gyermekkor azért is speciális szakasza az életnek, mert a gyermek nem maga választja meg az életkörülményeit, fejlődése pedig nem várhat a feltételek javulására, állítja Darvas Ágnes és Tausz Katalin (2005). A gyermekkori társas viselkedés előrejelzi a felnőttkori magatartásproblémákat (Diener és Kim, 2003; Eisenberg és mtsai, 1996; Ladd és Price, 1987), ezért a szociális kompetencia és befolyásoló tényezőinek kutatása egy korai befektetés és hosszú távú felelősség.

---