Kaszab Imre
Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszínközeli üledékeiben
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI
A KUTATÁS CÉLJA, TERÜLETE ÉS MÓDSZERE
SZEGED ÉPÍTÉSFÖLDTANI TÉRKÉPEZÉSE
A város kialakulásának rövid története
Az építésföldtani térképezés szükségessége
A kutatási téma, ill. feladat körülhatárolása
A KUTATÁS LEÍRÁSA
Földtani felépítés és fejlődéstörténet
A Duna-Tisza köze felszínközeli üledékei
A Tisza-völgy és a Maros-torkolat környékének felszínközeli üledékei
A Tisza jobb parti képződményei Szegednél
A Tisza bal parti képződményei Szegednél
Szeged térségének felszínmorfológiája
A kutatás alapjául szolgáló vizsgálatok és mérések
A KUTATÁS EREDMÉNYEIBŐL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK
Felszínközeli földtani képződmények
Pleisztocén-holocén határ
Az üledékkőzettani vizsgálatok eredményei
A geotechnikai vizsgálatok eredményei
A szemcseeloszlási jellemzők értékelése
A konzisztencia határok elemzése
A tömeg- és térfogatarányok vizsgálata
A szilárdsági adatok értelmezése
A dinamikus jellemzők elemzése
A talajvízzel kapcsolatos megfigyelések
A talajvíz jellemző helyzetei
A talajvíz kémiai összetevői
A talajvíz áramlási és a kémiai összetétel változási irányának kijelölése
Számítógépes térképszerkesztés
ÖSSZEFOGLALÁS
IRODALOM
Előszó
A mérnökgeológia nem korunk találmánya. Az ókori kultúrák ismertebb és szerencsésebb területein olyan, a természeti környezetbe beleülő épületekkel, műtárgyakkal - várak, városok, akvadukt és viadukt, vagy éppen műút - maradványokkal találkozunk, melyek láttán jogosan csodálkozhatunk, milyen földtani és műszaki ismeretekre alapozva építették fel ezeket így, hogy még ma - több száz év, esetleg évezred után - is állnak, sőt, vannak építmények, melyeket ma is használnak.
Természetesen mai építményeink karcsúbbak, anyagtakarékosabb szerkezeti elemekből épülnek és térségükben a kőzetekről pontosabb fizikai-mechanikai és szilárdságtani ismereteink vannak. Építményeink gazdaságos és biztonságos tervezéséhez, kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges a földtani-környezeti tényezők részletes átfogó ismerete, melyet a mérnökgeológiai, építésföldtani vizsgálatok biztosítanak. A mérnöki létesítmények tervezési és beruházási rendjében többlépcsős tervezés vált gyakorlattá. A mérnökgeológiai vizsgálatoknak és így a térképezésnek is - méretarány tekintetében - célszerű az egyes tervezési fázisokhoz alkalmazkodnia.
A hazai rendszeres mérnökgeológiai térképezés alig két évtizedes múltra tekinthet vissza.
A kezdeti igényeknek és helyzetnek megfelelően városainkban az 1:10 000 méretarányú építésföldtani térképezés terjedt el. A térképek tematikus csoportosításban atlaszba kerülnek. A térképváltozatok számát és tartalmát elsősorban a földtani felépítés, az építésföldtani viszonyok, a feltárások mennyisége és minősége, valamint a tervezett (vagy ismert) területfelhasználási követelmények határozzák meg. Szeged építésföldtani térképezésekor ezeket az információkat 40 térképváltozaton foglalták össze.
A jelen kiadvány formai kiállítása, terjedelme, rutinosan szerkesztett és igényesen kivitelezett ábra és melléklet anyaga - összességében megjelenése - hatalmas munkát tükröz. A tanulmány elérte kitűzött célját, vagyis az elvégzett építésföldtani térképezés során rendszerezett óriási adatmennyiségből feltárni a felszínközeli képződményekre és a talajvízre vonatkozó összefüggéseket és törvényszerűségeket. Helyesnek és jelentősnek tartom azt a törekvést, hogy a komplex vizsgálat eredményeit a gyakorlati igényekhez kívánja igazítani.
A korábbi, hazai építésföldtani térképezések mindegyike változatos domborzati és földtani környezetben folyt. Szeged térsége az első, ahol kizárólag síkvidékre, pleisztocén és holocén laza üledékes kőzetekre, a vele összefüggő regionális talajvíz problémára kellett felvételi módszert kidolgozni.
A tanulmány 120 km2-re kiterjedő számtalan helyszíni megfigyelés, mérés, valamint a hozzá kapcsolódó igen széles körű laboratóriumi vizsgálat eredményeit, súlyuknak megfelelő arányban, három fejezetre tagolva foglalja össze, és az eredményeket térképeken megfogalmazott szintézisben tárja a szakmai nyilvánosság elé.
Bízom benne, hogy a gyakorlati felhasználás terén is megállja helyét e tanulmány, és sokoldalú hasznos segítséget tud nyújtani a városrendező, településfejlesztő, környezet- és városvédő, beruházó, tervező és kivitelező feladatok megoldásán fáradozó szakembereknek.
Dr. Fodor Tamásné
KFH tanácsos