---

Index

SECTIO PRIMA

I. Projectum Tractatus medio P. Dunod A. 1684 ab aula Caesarea Transsylvanis oblatum
II. Ex articulis Comitiorum, ad diem 24-m M. Octobris A. 1685 indictorum, atque Albae Juliae celebratorum
III. Tractatus super protectione Transsylvaniae initus, qui Viennensis sive Hallerianus vulgo audit
IV. Resolutiones Caesareae Causas frustrati Tractatus Viennensis repandentes
V. Tractatus cum Carolo Duce Lotharingiae initus
VI. Resolutio Caesarea in 26-0 praeinserti Tractatus articulo provocata
VII. Literae plenipotentiales Statuum et ordinum Transsylvaniae; Deputatis suis ad C. Antonium Caraffa expeditis, datae
VIII. Declaratio subjectionis ac fidelitatis Transsylvaniae, vigore praeinsertarum plenipotentialium facta
IX. Puncta C. Antonio Caraffa a parte Statuum et Ordinum Transsylvaniae porrecta in quorum sensu Diploma expediri petebatur
X. Rescriptum Caesareo Regium ad Status et Ordines super declaratione subjectionis sibi transmissa
Xi. Resolutiones et Rescripta Caesareo Regia intuitu interato exorati Diplomatis ad Transsylvaniae Status data

SECTIO SECUNDA
I. Diploma Leopoldinum prius
II. Ex articulis Comitiorum ad diem 10-m Jan. A. 1691. indictorum, atque in oppido Fogaras celebratorum
III. Instructio Gregorio de Bethlen, Ladislao Gyulaffi et Gregorio Klochner Statuum et Ordinum Transsylvaniae ablegatis, in negotis Diplomatis solemniori forma expediendi ad aulam Caesaream missis, data
IV. Puncta instantiae Statuum et Ordinum trium nationum Transsylvaniae, Augustissimae Imperatoriae Majestati demisse repraesentatae, per Gregorium de Bethlen, Ladislaum Gyulaffi et Gregorium Klochner, cum resolutionibus ad eadem emanatis
V. Alterum humillimum Memoriale
VI. Diploma Leopoldinum in forma solemni expeditum
VII. Articuli Comitiorum ad diem 15-um Mart. A. 1692. Cibinium indictorum ibidemque celebratorum

SECTIO TERTIA
I. Tractatus Dominorum Statuum trium, nempe Reformatae Augustanae et Unitariae religionum, cum Dominis Romano Catholicis ratione certorum quorundam punctorum religiosorum, modo et ordine infrascriptis agitatus, in Comitiis Cibiniensibus A. 1692 mense Mart. et Apr.
II. Accorda inter Saxonicam et alias duas nationes, super tollendis Saxonum gravaminibus inita
III. Accorda inter Saxonicam et alias duas Transsylvaniae nationes super numero portarum inita
IV. Assecuratio Regii Gubernii super portis Districtus Kővár, aequa ratione singulis Transsylvaniae nationibus, in sublevamen onerum publicorum cessuris
V. Testimonium Dominorum Saxonum super Conventione
VI. Ex articulis Comitiorum ad diem 25-m Sept. A. 1692. Thordam indictorum, ibidemque celebratorum

SECTIO QUARTA
I. Instructio Generosi Domini Petri Alvinczi, alterius Magistri Protonotarii, et nunc ad Sacram Caesaream Regiamque Majestatem Dominum Dominum nostrum Clementissimum, trium nationum Transsylvaniae et partium Hungariae eidem annexarum Statuum et Ordinum ablegati extra ordinarii
II. Instructio ejusdem particularis
III. Credentionales Petro Alvinczi a Statibus et Ordinibus ad Imperatorem datae
IV. Credentionales Petro Alvinczi a Regio Gubernio ad Imperatorem datae
V. Humillimum Augustissimae Imperatoriae Majestati, nomine Inclytorum Statuum et Ordinum trium nationum regni Transsylvaniae, devotissimo cum zelo et fiducia porrectum Memoriale, per Petrum Alvinczi SS. et OO. Transsylvaniae ablegatum, cjusque legationis socios. 3-a Sept. A. 1692
VI. Memoriale secundum, 3-a Januarii A. 1693 porrectum
VII. Memoriale tertium die 14-a Mart. A. 1693 repraesentatum
VIII. Memoriale vel succincta opinio Consiliariorum Transsylvaniae de Contraversia religiosa, Sacratissimae Caesareae Regiaeque Majestati bona fide scripta et humillime exhibenda
IX. Sincera fidelium Statuum et Ordinum Transsylvaniae super fiscalitatibus ibidem informatio

SECTIO QUINTA
I. Rescriptum. C. R. generale ad Regium in Transsylvania Gubernium
II. Resolutio C. R. quae vulgo Alvincziana dicitur
III. Diploma Supletorium de negotio religionis
IV. Confirmatio Aceordae inter Nationes Transsylvaniae super tollendis Saxonum gravaminibus initae
V. Confirmatio Aceordae super numero portarum inter nationes initae
VI. Contractus super locatione proventuum in Transsylvania fiscalium, inter Cameram aulicam et Statuum Transsylvaniae ablegatos initus, atque a Caesare Confirmatus (quem tamen Transsylvani postea deprecati sunt)
VII. Instructiones primariis in Transsylvania Magistratibus a Caesare praescriptae
VIII. Modus prosequendae in aula Caesarea apellationis, praxi aliarum provinciarum haereditarium usitatus
IX. Resolutio Caesareo Regia ratione gravaminum, per Romano Catholicos medio Gregorii Baranyai ipsorum deputati, exhibitorum
X. Resolutio C. R. Johanni Zabanio, nationis Saxonicae ablegato data
XI. Rescriptum C. Regium super articulis pro Confirmatione repraesentatis, ad regium in Transsylvania Gubernium
XII. Resolutiones Caesareae ad Gubernium super Collationibus nonnullorum officiorum
XIII. Caesar ad Status et Ordines

---

Előszó

Azon boldogító egybeköttetésnek, mely hazánkat felbomolhatatlan lánczokkal kaptsolja a' Felséges Austriai házhoz, kezdő ize azon alap oklevél, melyen polgári alkotmányunk törvényes rendszere nyugszik, melynek tizennyolcz pontjaiból mint megannyi constitutionalis axiómákból indúl-ki politicai létünk minden ágazatja, melynek külön levélben ismétlendő megerősítése első, még az alattvalók hódoló esküvését is megelőző köz-tette minden Erdélyi Fejedelemnek, egy szóval: Ditső I Leopold császár diplomája, közönségesen szólva hazánkfiai előtt el merem mondani, csak felületesen és töredékileg esméretes. Magát a' diplomát olvassuk ugyan az 1791-beli 2-dik törvény-czikkelybe iktatva, 's olvashattuk némely vele egybefüggő oklevelekkel együtt, még sokkal az előtt vagy az 1710-dik esztendőben kijött Historia Diplomatica de statu religionis Evangelicae in Hungaria czímü könyv toldalékjában vagy abból általírva több munkákban is; de meg kell vallani, hogy az ott kiadattak ezen legnevezetesebb oklevelünk kelésének környülállásairól, az azt megelőzött és követett tanácskozásokról, egyezésekről, 's királyi határozatokról inkább tudás szomját gerjeszteni mint ki elégitteni voltak alkalmasok. Reám nézve legalább ez volt munkálatjok, mely arra ösztönözött: hogy az engemet 's még eddig elé talán sok másokat is ily nemű szorgoskodásban hátráltató csoportos akadályokkal megvívni, 's részszerént közönséges részszerént magános levéltárokból 's gyűjteményekből mind azt, a' mi a' már említett diplomát és azt kiegészítő felséges határozatokat illeti, öszveszedni törekedjem. Munkát adó czél valóban, midőn látjuk hogy már 1697-ben, tehát csak néhány pár esztendő eltöltével, az ország rendei törvényczikkelyben panaszkodnak a' diploma 's azt követett "instructiok, resolutiok, 's decretumok in publico nem létéről" de még is nem háládatlan fáradozásim sikerét egész tellyességében hazám elejébe terjeszteni több okok tiltanak, melyeknek előszámlálásához csak azért sem kezdek, mert mindenik úgysem megemlíthető. Annyit legalább bizodalmason merek remélleni 's reményem telyesülése lesz egyetlen de gazdag jutalmam, hogy hazámfiai azt is a' mit adhatok 's adok, kedvezőleg veendik telyes és kimerítő munka helyett, mely erőmön felyül 's tehát ígéretemen alól van, elfogadván egy jövendőben általam vagy más erősebb kéztül dolgozandó Erdélyi Jus-publicum 's annak Historiája alkotmányához materialéul hordott ezen töredéket, mely bár sokkal több és teljesebb, mint eddig elé e' tárgyról világ elejébe jött; még is önkéntes vallomásom szerént csekély és koránt sem kimerítő, 's egy fő érdeme abban áll: hogy hihetőleg más beavattakat tökélletesebbek kiadására (szép és nem szép indító okokkal) de a' hazának minden esetben hasznára, buzdítani fog.

...

Végre még egy tiszta és egyenes vallástétel azon vezető okfőről, mely gyűjteményem kiadására inditott. A' politikai theoria csak levegő épületeket alkot, ha adatjait a' história és szerzett törvények mezejéről nem vészi. Ezért azoktól-is, kik az emberiség előhaladásának e' classicus századjában meleg érzéssel 's önnérdekeik áldozatival szentelik munkásságokat nemzeti alkotmányunk ditsőbbitésére, azt ohajtanám, hogy polgári létünk históriai alapját fenékig és minden oldalról átesmérve induljanak-ki szebb czéljaik létesitésére; Janusi ábrázattal a' múltnak megadott formájit a' jövendő szebb kivánatival egyaránt felfogva; 's midőn nekem-is (sértés nélkül legyen mondva) elégszer volt módom, másokon-is magamon-is tapasztalni, polgári alkotványunk legkiegészítőbb részeit alkotó rendelkezéseinek eredete és környülményei körül némelykori vastag tudatlanságunkat, magam világositására indultam-ki ezen gyűjtemény öszvealkotásában, mások iránt hasonló czéllal annak közlésében, 's azon reménnyel, hogy e' csekély példa talán másokra hatólag elnyeri az első kezdet dicsőségét azon felvilágosítások sorában, melyek jobbra haladásunk múlhatatlan feltételei. Írtam N. Enyeden october 10-kén 1833.

Szász Károly

---