---

Tartalom

BEVEZETÉS

A LÁPOKRÓL ÁLTALÁBAN
A láp fogalma. A lápképződés feltételei
A tőzeglápok
  Rétláp képződése és fejlődési menete
  Mohláp képződése és fejlődési menete
  Vegyeslápok
A tőzeglápok növekedési és hőmérséki viszonyai
A tőzeglápok növényzete
A tőzeglápok állatvilága és emberi maradványai
A tőzeglápok szerkezete, kora és földrajzi elterjedése
A tőzegesedés. A tőzegek vegyi és fizikai sajátságai általában
A tőzegekben található ásványi kiválások
A magyarországi tőzegek főbb vegyi és fizikai sajátságai

MAGYARORSZÁG TŐZEGLÁPJAI
Abauj-Torna vármegye
Alsó-Fehér vármegye
Arad vármegye
Árva vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Baranya vármegye
Bars vármegye
Békés vármegye
Bereg vármegye
Besztercze-Naszód vármegye
Bihar vármegye
Borsod vármegye
Brassó vármegye
Csanád vármegye
Csik vármegye
Csongrád vármegye
Esztergom vármegye
Fejér vármegye
Fogaras vármegye
Gömör vármegye
Győr vármegye
Hajdú vármegye
Háromszék vármegye
Heves vármegye
Hont vármegye
Hunyad vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kisküküllő vármegye
Kolozs vármegye
Komárom vármegye
Krassó-Szörény vármegye
Liptó vármegye
Máramaros vármegye
Maros-Torda vármegye
Moson vármegye
Nagyküküllő vármegye
Nógrád vármegye
Nyitra vármegye
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Pozsony vármegye
Sáros vármegye
Somogy vármegye
Sopron vármegye
Szabolcs vármegye
Szatmár vármegye
Szeben vármegye
Szepes vármegye
Szilágy vármegye
Szolnok-Doboka vármegye
Temes vármegye
Tolna vármegye
Torda-Aranyos vármegye
Torontál vármegye
Trencsén vármegye
Turóc vármegye
Udvarhely vármegye
Ugocsa vármegye
Ung vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye
Zemplén vármegye
Zólyom vármegye

---

Bevezetés

...

Mind több és mind alaposabb ismereteink gyűlnek össze a hazai lápokról és ennek következtében nem tekintjük őket már mint valami titokzatos tüneményeket, amelyek az emberiség kárát okozzák, hanem mint olyan természetes jelenségeket, amelyeknek hasznosításával foglalkozni épen annyira indokolt, mint akár a homokkötéssel, az erdősítéssel vagy a vízszabályozással. Ez utóbbi művelet különben is első és főfeltétele lévén minden néven nevezendő lápértékesítésnek, az országszerte foganatosított vízszabályozási munkálatoknak a tőzeglápok ismerete is nagy hasznát látta. Ezzel a vonatkozással párhuzamosan azt tapasztaljuk, hogy a lápkutatás mindinkább a geologiai irányba terelődik. Amíg ez be nem következett, a lápkérdéssel majdnem kizárólag a botanikusok foglalkoztak, a geologiai kutatások pedig szinte tüntetőleg mellőzték a lápok tanulmányozását. Primics Gy. fönnebb idézett művét kivéve Magyarországon 1902-ig egyetlen geologiai alapon végzett önálló lápkutatás sem történt; mert nem nevezhetők ennek az olyan értékes, de a lápismeret nézőpontjából hiányos adatok, amelyek a földtani leírásokban hellyel-közzel mellékesen előfordulnak ugyan, de a láp vagy tőzeg állapotának, szerkezetének, minőségének és tömegének a megemlítését elmulasztják. Ritka kivételt képeznek e tekintetben Szabó J. és Koch A. említett művei, továbbá Horusitzky H. azon felvételi jelentése [M. kir. földtani int. évi jelent. 1905-ről, 1906.], amelyben a munkaterületére eső pusztafödémesi (Pozsony vm.) tőzegláp szerkezetét és faunáját behatóbban ismerteti.

Új fejezetet jelent a hazai lápkutatás történetében az a felvételi munka, amelyet 1902-ben Güll V., Liffa A. és Timkó I. geologusok a m. kir. földtani intézet megbízásából az Ecsedi lápon végeztek. "Az Ecsedi láp agrogeologiai viszonyai" (M. kir. földt. int. évk. X. köt. 1906] cím alatt megjelent tanulmány célja - miként az a bevezetésből is kitűnik - az volt, hogy a lecsapolási műveletek révén kiszáradt lápterület akkori és jövőbeni talajviszonyait kiderítse, ami mellett természetesen a kitűzött cél összes geologiai vonatkozásai előtérbe léptek. E tanulmány sikere és a mind sűrűbben érkező szakkérdések arra késztették a m. kir. földtani intézet igazgatóságát, hogy hazai lápjaink részletesebb tanulmányozását megindítsa. A feladat az volt, hogy vizsgáltassanak meg Magyarország lápjai a gyakorlati tőzegértékesítés nézőpontjából, ami természetszerűen kétféle munkát igényelt, ú. m. külső felvételi és belső laboratóriumi munkát. Előbbivel alulírott, utóbbival Emszt Kálmán dr. m. kir. vegyész bízatott meg, amely munkamegosztás mellett lehetővé vált az 1905-től 1910-ig terjedő 6 év leforgása alatt Magyarország összes ismert vagy gyanított tőzeglápjait nemcsak bejárni és felvenni, de anyagukat beható vizsgálat tárgyává is tenni. A felvételi munka folyamán a tőzeglápok az 1:75.000 méretű katonai térképlapokra bejegyeztettek azon 2600-nál több megfigyelési ponttal együtt, hol nagyobbára csak fúrások segítségével lehetett a tőzegtelepek mélységéről és minőségéről meggyőződni. Ezzel kapcsolatban minden gyakorlatilag nevesebb tőzegtelepből legalább egy (de többnyire nagyobb számú) minta vétetett vizsgálat céljából vagy az összehasonlító gyűjtemény részére. A lápgeologiai megfigyeléseken kívül a botanikai megfigyelések is nagyjában a helyszínén megtörténtek, továbbá ahol lehetséges volt, a lápértékesítés módozatai is figyelembe vétettek. Legtöbb akadályba ütközött a lápfenék megismerése, mert hazai tőzeglápjaink kiaknázása csak a kezdet kezdetén lévőnek, a tőzegfúró pedig alig, vagy egyáltalában nem hatol az ásványi üledékekbe.

Emszt K. vizsgálatainak sorozata szinte páratlan a lápkutatás terén, mert 172 egyöntetű és teljes vegyi, valamint fizikai tőzegvizsgálat egy akkora munka, amilyennel eleddig egy rendszeres lápkutatás sem dicsekedhetik, tehát képviseli azt a súlypontot, amelyet a jelen munka e vizsgálatuk által nyert. Ilyen együttműködésünkről évről-évre beszámoltunk [A. m. kir. földt. int. évi jelentése 1905-1910-ről], azonkívül összefoglaló ismertetést közölt róla Emszt "Magyarország nagyobb tőzegtelepei" címmel [M. mérn. és építészegylet közl. XLV. köt. 1911.], miután "A tőzegek fűtőképességéről" [Földt. Közl. XXXVIII. köt. 1908.] már előzetesen értekezett. Kifejezetten eme legújabb adatok a lapján készült Vajda Ö. "Magyarország tőzeglápjainak hasznosítása" című és pályadíjat nyert kiváló tanulmánya (1912), amelyben a hazai tőzegek ipari értékesítését nagy szakismerettel és világos okfejtéssel tárgyalja. E munkánál szebb méltánylását soha sem várhatjuk kutatásainknak.

Jelen sorok a tőzeggel általában és annak magyarországi előfordulásával foglalkoznak és a m. kir. földmivelésügyi minisztériumnak, mint a m. kir. földtani intézet fölöttes hatóságának rendeletére készültek olyan kikötéssel, hogy lehetőleg túlnyomóan a gyakorlati lápértékesítés céljait szolgálják. Ezért a láp- és tőzegismeret elméleti fejezetei rövidre voltak szabandók és egyáltalában az összes fejtegetések a közérthetőség szemmeltartásával korlátozandók. Hogy ezt mennyire sikerült betartanom, a tapasztalat lesz a megmondhatója.

Budapesten, 1914. október havában
A szerző

---