---

Tartalom

Bevezetés
A nganaszanokra vonatkozó nemzetközi és magyarországi kutatások
  A nganaszanok kultúrájával foglalkozó első kutatók: Borisz O. Dolgih és Andrej A. Popov
  A nganaszan kultúra kutatása a XX. sz. második felétől napjainkig
  A nganaszan nyelv és nép kutatása hazánkban
A nganaszan nép hagyományos életmódja
A nganaszan folklór és műfajai
  Teremtésmítoszok
  Eredetmondák
  Hősi epika
  Trickster-történetek
  Sámántörténetek
  Élménytörténetek, visszaemlékezések
  Énekes epikai műfajok
  Imaszövegek
  Állatmesék
  Találós kérdés és kejngersa
  Játékszövegek, mondókák
A nganaszan folklórszövegek világképe
  A környezet értelmezésének hagyományos módja
  Légköri jelenségek, égitestek megjelenése a nganaszan folklórban
  Égbolt, Nagy istenség
  Égitestek - nap, hold, csillagok
Különböző természeti elemek
  Tűz (tuj)
  Víz (bü")
  Betegségek értelmezése
A kultúra kialakítója: Gyojba nguo és Gyajku - Kultúrhős és trickster
  Árva istenség (Gyojba nguo) a folklórban
  Gyajku, a trickster
  Gyajku és Gyojba nguo
A nganaszan ember teste és lelke
  Testméret, testsúly
  A fej részei
  A test részei
  Viselet és lélek kapcsolata
Rituális év, áldozat és ima - a hétköznapi emberek közösségének kommunikációs formái a természetfelettivel
  A rituális év rendje
  Áldozat és ajándék
  Istenségeknek felajánlott rénszarvasok
Áldozat alkalmai, módja
  Rendszeres áldozati alkalmak
  Egyéni vagy egyedi áldozati alkalmak
  Emberáldozat a folklórszövegekben
  Az ajándék és a kötelezően adott rész
Sámánizmus és sámán (nge)
  Sámánná válás, beavató látomások
  A sámán szerepe a közösségben
  A nganaszan sámánok tárgykészlete
  A sámánszertartás résztvevői és menete
  Sámáncsaládok
  A sámánság mitikus eredete, sámáncsaládok a folklórban
  Sámánok egymás között
Halál és túlvilág
  A halál előjelei
  A halál oka
  A halál és az akörüli teendők
  Temetés és gyász
  Halott megzavarása
  Halottak világa
  Emlékezés a holtakra, reinkarnáció
Kojkák, bálványok, segítőszellemek
  Fa-kojka
  Kő-kojka
  Föld-kojka
  Nap-kojka (Gyali-kojka)
  Hétköznapi tárgyak kojka szerepben
Mitikus népek: idegenek, emberevők, félemberek
  Emberi népek keletkezése
  Mitikus népek
Állati és növényi népek, állatfajok a nganaszan folklórban
  Növények
Rénszarvas (bahi - vadrén és ta - házirén)
  A rénszarvas a mindennapi életben
  Vadrén (Bahi)
  Házirén (ta)
  Mamut
  Rénszarvas és ember
Kutya (Bang)
Ragadozók
  Medve (ngarka)
  Farkas (Ngulaze)
  Sarki róka és vörös róka (szatere, tuntü)
  Egyéb emlős állatok: hermelin, nyúl, rozsomák, jávorszarvas
  Egér - lemming (Tamunku)
Madár (Gyamaku)
Általánosan vett madár a folklórban
  Lúd, liba (Gyaptu)
  Kacsa (ngangogya) és búvármadár (nyuonu)
  Fogoly (kehi) és sirály (szona)
  Varjú (kula) és hattyú (gyenkujka)
  Ragadozómadár, mitikus óriásmadár, sasmadár (nyegi)
  Egyéb madarak (bagoly, daru, hósármány)
Hal (kola)
Rovarok a Tajmir-félszigeten
  Férgek, lárvák
  Gyötrő rovarok: szúnyogok, muslicák, legyek és böglyök
Összefoglalás - világszférák rendszere
Bibliográfia - Irodalomjegyzék

---

Bevezetés

E kötetben az északi szamojéd népek közé tartozó, Szibériában élő nganaszan (önelnevezésük szerint nya, régebbi tudományos nevükön: tavgi szamojéd) népcsoport folklórszövegekben megjelenő világképét vizsgáljuk. A kitüntetett jelentőséggel bíró, gyakran felelevenített és tovább mesélt történetek normát jelentettek az azokat éltető közösség számára. Nem a mindennapok sokszínű, egyedi esetekből összeálló mozaikjába nyújtanak betekintést, hanem egy kikristályosodott belső szerkezet elemeiként értelmezhetők. Viszonyítási alapul szolgálnak, a világmindenség működésébe engednek bepillantást az emberek számára. Jelentős részük szakrális tartalmat hordoz, istenségekről és hősökről szól, mások elmúlt idők nagy sámánjairól regélnek, vagy titokzatos találkozásokról, természetfeletti lényekről, rendkívüli eseményekről szólnak. A szövegekben bemutatott élethelyzetek részben az átlagosnak tekintett életbe engednek bepillantást, tehát a normák szerint haladó ideális hétköznapokba, másrészt pedig a súlyos kríziseket elevenítik meg. A valódi életben ezzel szemben nincsenek átlagos napok, hanem csak egyéni helyzetek. A folklóranyag tehát nem igazít el minket az egyén mindennapi élete és a hitvilág kapcsolata tekintetében, nem enged bepillantást bármely egyéni hitvilág mélyebb vagy akár felszíni rétegeibe. Ezek a témakörök már alighanem elvesztek a tudomány számára, ugyanis a hagyományos hitvilág megszűnésével párhuzamosan a kérdezés, a megfigyelés lehetősége is elveszett.

A folklórszövegek különleges hősök, nagy tettek, jelentős események köré szerveződnek. Ezek érinthetik a világ egészét vagy akár az egyén magánéletét, de semmiképpen nem a hétköznapokról szóló beszámolókról van szó. Köztudott, hogy a mítoszok nagyon mélyen áthatják az emberi élet menetét, erkölcsi és társadalmi rendet állítanak fel, normákat szabnak (MALINOWSKI 1972), s ez nem csupán az egész társadalom közös mítoszkincsére igaz, hanem a társadalom kisebb egységeinek, a nemzetségek, családok, egyének "perszonális mítoszaira", önmeghatározó szent történeteire is (HUMPHREY 1999). Tudjuk, tapasztaljuk, hogy még egyetlen ember világról alkotott képe is sokszínű, akár önellentmondásokkal tarkított. Még inkább így van ez egy népcsoport esetében, ahol számos adatközlő által elmondott történetek segítségével ismerhetjük meg a közösség gondolkozását. Ezeket a szövegeket a nganaszanok esetében csaknem egy teljes évszázad során jegyezték le a kutatók. Mégis, a sok-sok egyediből összeáll egy általánosabb kép, amely nem apró mozzanataiban teljes, hanem a nganaszanok világértelmezéséhez ad kulcsot.

A dolgozatban tárgyalt 460 szöveg eddig a legnagyobb vizsgálatba vont nganaszan szövegkorpusz, melynek több mint a fele kéziratos anyagból származik, másik része pedig kiadott, gondozott szövegekből áll. Ez olyan mennyiségű anyagot jelent, melynek segítségével nem egy-egy egyéni variánsra kell támaszkodnunk a vizsgálat során, hanem a szövegek kölcsönhatásba lépnek, párbeszédbe kezdenek, egymást kiegészítik és magyarázzák.

A forrásanyag a gyűjtés ideje alapján három időszakaszra osztható. Mint alább részletesen bemutatom, az 1930-as évekből származik a B.O. Dolgih és A.A. Popov által gyűjtött szöveganyag. G. Gracsova és B. Szimcsenko az 1960-70-es években végezték gyűjtéseiket, míg K. Labanauskas, J-L. Lambert, O. Dobzsanszkaja és V. Guszev az 1990-es, 2000-es években jegyezte le anyagát. A felhasznált szövegek listája e korszakolásnak megfelelően, fő témájuk szerint megnevezve a Bibliográfiában megtalálható. A disszertációban idézett szövegrészletek saját fordításaim, melyeket a nganaszan szöveghez leginkább hű módon közlök. Megragadom az alkalmat a köszönetmondásra is. Számosan eszembe jutnak, akik támogattak munkám során. Köszönöm Csepregi Mártának, opponensemnek, az elsőéves egyetemista korom óta tartó folyamatos támogatását, mindenféle segítségét, másik opponensemnek Kerezsi Ágnesnek a biztató szavakat, témavezetőimnek Voigt Vilmosnak és Hoppál Mihálynak az útmutatást. Köszönöm Bárth Dánielnek, Muntagné Tabajdi Zsuzsannának, Dmitrij Funknak, Valentyin Guszevnek, Oksana Dobzsanszkajának, Valerija Szavrannak, Vargyas Gábornak, Berta Péternek, Mészáros Csabának, Sárkány Mihálynak, Landgraf Ildikónak, Tamás Ildikónak és Szeverényi Sándornak a továbblépést segítő ötleteket, közös gondolkozást. Köszönöm Vándor Annának az oroszországi archívumi munkában való segítségét. Fájdalmas szívvel, utólag is köszönöm Domokos Péter tanár úrnak, hogy mindig hitt e kötet elkészültében, és Nagypapámnak, Pásztor Endrének, aki az orosz nyelv rejtelmeibe bevezetett, és sokat segített. Hálásan köszönöm szűkebb és tágabb családom kitartó támogatását, türelmét.

SDG

---