---

Tartalom

Előszó az I. és II. kiadáshoz
Bevezetés

I. Rész. A mai Mexikó fekvése, határai, területének beosztása és népessége
  Éghajlat. Lakosok
  Vallás. Népnevelés. Kormányzat
  Mexikó régibb és ujabbkori története Miksa császárig
  Mexikói császárság

II. Rész. A császárság politikai helyzete és hadiereje 1866. év végén
  Miksa császár elindulása Mexikóból Queretaróba. Lecheria és Miguel-Calpulalpan melletti ütközet
  Bevonulás Queretaróba
  Ramon Mendez tábornok hadcsapata
  Queretaró és védmüvei minőségének leirása
  A császári sereg hadrendi beosztása
  A köztársaságiak hadseregének közeledése
  A császáriak támadó fellépésének megakadályozása
  Miksa császár levele Aguire ministerhez
  A juaristák összpontositó hadmozgalmai Queretaró körül
  A császári hadsereg felvonulása
  A két ellenfél hadcsapatainak felállitásában történt változások
  A márczius 14-iki csata
  Marquez tábornok kiküldetése
  Márczius 24-iki csata
  A császár kitüntetése hadserege által
  Miksa császár magán élete Queretaróban
  Töredék Miksa császár emlékirataiból
  Az április 1-én és 11-én történt események
  Queretaró állapotának roszra fordulása
  Marquez kiküldésének milyen volt az eredménye
  Egy hirnök kiküldetése
  Mejia tábornok kiküldetése
  Salm-Salm herczeg kiküldetésének meghiusulása

III. Rész. Az ostromzár további lefolyása
  Koholt hirek és tudósitások
  Az április 27-ik csata lefolyása
  Don Leonardo Marquez tábornok. Mexikó és Guadalajára. A Sierrából és Michoacanból
  Talált értekezések
  Május 1. 3. és 5-ikén történt összecsapások
  Koholt tudósitások
  Queretaró 1867. majás hó 3-án
  Borús napok 's hanyatló állapot
  Herz tizedes küldöncznek visszaérkezése
  Tervezetek Queretaró elhagyásához
  Miguel Lopez árulása
  Május hó 15-ike
  Mexikó főváros ostromállapota és meghódolása

IV. Rész. Mexikó főváros

V. Rész. Mexikói utazásom
  Utazás a tengeren át Mexikóba
  Visszatérés Európába
  Leleplezések, hogy Lopez ezredes valóságos áruló volt
  A mexikói köztársasági hadseregről és az abban fennálló szokásos dolgokról

---

Előszó

Amidőn Miksa császár 1867-ik évi februárius hó 13-án kis hadoszlop élén Mexikoból Queretaroba indult, - különös körülmények folytán - az osztrák legiobeli önkéntes huszár-ezred kebeléből - csak egyetlen egy századnak, vagyis az én vezényletem alatt álló századnak jutott a szerencse, hogy Miksa császárt Queretaroba követhette.

Az ostromzár ideje alatt pedig, egész Queretaró bevételéig, a császári főhadiszálláshoz beosztva lévén, alkalmam volt az ottani eseményeket közvetlen a helyszinéről ismerni és magamnak mindazon jegyzetet megszerezni, melyek az ostromzár legkisebb részleteit is magukban foglalják.

Ezek alapján indittatva érzem magamat az akkori nagyszerü események leirását, tehetségem szerint, megkisérteni, és ennek kiadására annyival is inkább vállalkozni, minthogy erre több jó barátom és ismerősem által felhivatván, azok azzal kecsegtettek, hogy ebbeli vállalkozásom, a magyar olvasó közönség által is szives fogadtatásban fog részesittetni.

A Miksa császársága alatt Mexikóban történt eseményekről alig irt még valaki magyar nyelven rajtam kivül; pedig ezen csodás államnak nem csak a császárság ideje alatti ujabbkori története, a Queretaroban előfordult kebelrázó eseményeivel, hanem annak hajdana, régi lakói, forradalmai, változatos éghajlata s egy külön földrész természeti életét egyesitő változatos kincsei, annyira megragadják a képzelmet, s annyi tanulságost nyujtanak, hogy alig van ország, melynek ismertetése ennél vonzóbb olvasmányt képezhetne.

Főczélom a mexikói események ujabbkori történetének olyképpen való ismertetése, hogy annak nyomán az olvasó az események fölött megfelelő és helyes fogalmat alkothasson magának: az elősoroltakat saját élményeim és tapasztalataim szerint adván elő; másrészt pedig Mexiko multjából röviden csak azon viszonyokat szándékozom ismertetni, melyek érdekesek és tanulságosak, s a melyekkel a már általam is átélt események, mintegy kapcsolatos egészet képezvén: ezeknek teljes megérthetésére az előzmény és szomoru catastrophával végződött következmény közt létező összefüggés megítélésére szükségesek.

Mellőzni óhajtottam e czélból az igen költséges kiállitást is, hogy e vonzó és tanulságos olvasmány minél szélesebb körben megszerezhető legyen.

Művem nem tart igényt a "szakkönyv" elnevezésre; egyedüli czélja, kellemes olvasmányul szolgálni mindazoknak, kik az annak idején hazánkban is nagy izgalmat keltett, élénk érdeklődéssel kisért, s szomoru befejezésével az egész művelt világra leverő hatást gyakorolt II. mexikói császárság alig 4 éves, de változatokban gazdag történetének legszomorubb részét, a queretarói szomoru napok eseményeit a közvetlen tapasztalat egyszerü, elbeszélő hangján irt műből óhajtják megismerni, s én fáradságomnak bő jutalmát nyerem, ha szerény munkám által a t. olvasó közönségnek bármi csekély szolgálatot is tehettem.

Budapesten. 1882. évi julius havában.

Rosenfeldi Pawlowsky Ede,
m. k. honvéd huszár százados.

---