---

Tartalom

Előszó
Csepregi Márta: Cseppben a tenger. Esettanulmány a szurguti hanti nyelvi helyzetről
Horváth Laura: Igei kódváltási stratégiák. Orosz igék, infinitívuszok udmurt mátrixmondatokban
Németh Szilvia: A manysi kódváltások osztályozása
Pachné Heltai Borbála: Kommodifikáció, médiadiskurzus, kódváltás. Egy rádióműsor többnyelvű társalgásrészleteinek elemzése
Pomozi Péter - Saypasheva Anastasia - Karácsony Fanni: Többnyelvűségi és nyelvválasztási minták baskíriai mari nyelvközösségekben
Salánki Zsuzsa - Kondratieva Natalia: Interferencia és kódváltás a mai udmurt beszélt nyelvben

---

Előszó

...

A kötet tanulmányai tanulságosak lehetnek a magyar olvasó számára azért is, mert a kétnyelvűség, a nyelvi kisebbségi lét a magyar nyelvű beszélők jelentős részét egyaránt érinti. A kétnyelvű nyelvhasználat pedig, akárcsak az oroszországi finnugor nyelveknél, a határon túli, kisebbségi magyar nyelvváltozatoknál is egy többségi indoeurópai nyelvvel való kapcsolatot jelent, ami megnyilvánulhat hasonló nyelvi változások és interferenciák felbukkanásában.

A tanulmányok - egy kivétellel - az orosz nyelv finnugor nyelvre gyakorolt hatását, orosz-finnugor kétnyelvű nyelvhasználatokat mutatnak be, beszélt nyelvi anyag alapján, kitérve az adott közösségek szociolingvisztikai jellemzőire. Két tanulmány a magyarhoz történeti szempontból legközelebb álló, azonban földrajzi tekintetben legtávolabbi két obi-ugor nyelvet (a hantit és a manysit) vizsgálja. Három tanulmány Volga-vidéki finnugor nyelvekkel foglalkozik: kettő az udmurt, egy pedig a mari nyelvvel. Végül egy tanulmány a két legnagyobb számú beszélővel rendelkező nyelv, a magyar és a finn kapcsolatát mutatja be, több más nyelv kontextusában.

Csepregi Márta egy szurguti hanti szövegközlés alapján ad képet a nyelv mai helyzetéről, az orosz és a hanti nyelv egymásra gyakorolt hatásáról. A hanti szöveget és orosz változatát a kiadvány gondozói igyekeztek egymáshoz közelíteni, tekintettel a leendő olvasók esetleges gyengébb nyelvismeretére. Ez a törekvés ellenben a két nyelv szórendjének átalakítását vonta maga után, így lényegében mindkét nyelvben olyan mondatok megalkotásához vezetett, melyek nem tekinthetők standardnak.

Németh Szilvia saját gyűjtés alapján manysi kódváltásokkal foglalkozik, és kvantitatív szempontú vizsgálattal mutatja be a különböző beszélőknél megfigyelhető kódváltástípusokat. Összefoglalóan megállapítja, hogy a kódváltások többsége, vagyis az adatközlők monológban, illetve társalgásban elhangzó megnyilatkozásai egyaránt manysi mondatban előforduló orosz elemet tartalmaznak a leggyakrabban. Így tehát a manysi nyelv az aueri kontinuummodell első szakaszába tartozik.

Horváth Laura blogbejegyzések és saját gyűjtés alapján udmurt igei kódváltási stratégiákat mutat be, különös tekintettel az orosz infinitívusz udmurt megnyilatkozásokba történő beépítésének kétféle stratégiájára. Az elemzett anyag alapján levonható a következtetés, miszerint bár a kétféle megoldási mód felcserélhető egymással, dialektológiai szempontból, grammatikai meghatározottság tekintetében, ám a használatukhoz kapcsolódó attitűdökben mégis különbség fedezhető fel a kétféle forma között.

Pachné Heltai Borbála tanulmánya annyiban jelent kivételt, hogy nem oroszországi finnugor, és nem is orosz nyelv - finnugor nyelv kétnyelvű helyzetet vizsgál, valamint a vizsgált kisebbségi nyelv nem is őshonos a kutatási területen, a kötet többi tanulmányának nyelveihez hasonlóan azonban finnugor nyelv. Szövegének ennek ellenére feltétlenül helye van a kötetben, miután ráirányítja a figyelmet arra, hogy az újabb kori, a lakóhelytől távolra történő, időszakos vagy végleges migráció beszélők tömegeit érintő jelenséggé vált. Habár az itt vizsgált migrációs kontextus más jellegű, maga a folyamat és annak nyelvhasználati következményei az oroszországi finnugor nyelvekre vonatkoztatva is vizsgálandók, hiszen - elsősorban az urbanizáció következtében - a nyelvátadás folyamatában nélkülözhetetlen fiatal nyelvhasználók kerülnek abszolút kisebbségi helyzetbe. A tanulmány egy magyarországi többnyelvű település (magyar, német, finn és roma) nyelvi viszonyait térképezi fel a mindennapi kódváltásokon és a többnyelvűségről való metanyelvi beszéden keresztül. Tágabb témája pedig a nyelvi kommodifikáció jelensége, amely a bemutatott példa révén a sokszínű helyi nyelvi gyakorlatot presztízsértékűvé teszi.

Pomozi Péter, Anastasia Saypasheva és Karácsony Fanni két baskíriai mari járásban folytatott kérdőíves attitűdvizsgálatot, a többnyelvűség, a nyelvi preferenciák és a kódváltások témakörében. A vizsgálat megállapítja, hogy bár a térségben egyelőre általánosnak tekinthető a mari-orosz kétnyelvűség, illetve a mari-orosz-tatár háromnyelvűség, mégis, minél fiatalabb korosztályról van szó, annál jellemzőbb a mari dominancia csökkenése, a hozzáadó kétnyelvűség helyett a felcserélő kétnyelvűség jeleinek megjelenése.

Salánki Zsuzsa és Kondratieva Natalia a mai udmurt beszélt nyelvben előforduló jellegzetes kódváltásokat mutat be, saját gyűjtés alapján. Vizsgálatukban a főváros körüli agglomerációs települések idős beszélőinek megnyilatkozásai szerepelnek. Megállapításuk szerint az adatközlők kódváltásai többnyire udmurt bázismondatokban előforduló orosz elemeket jelentenek, tehát - az előfeltevéssel ellentétben - az orosz nyelvi interferencia nem tekinthető kiugróan erőteljesnek. Mind11 emellett a megnyilatkozások szintaktikai szerkesztettségében rejtett interferencia is megfigyelhető, de ez a mai udmurt beszélt nyelvben szintén jelentős mértékben elterjedt sajátosságnak tekinthető.

Salánki Zsuzsa

---