---

Tartalom

1. Előszó

2. Az iskolai karrier és sikeresség mint multikauzális jelenség

3. A reziliencia jelensége
3.1. Fogalmi meghatározás, nemzetközi és hazai trendek
3.2. Belső és külső kompenzáló tényezők

4. A rizikótényezők és a rizikómagatartás
4.1. A rizikótényezők hatása az életesélyekre és a tanulmányokra
4.2. Az ugródeszka jelenség

5. A családi háttér szerepe a tanulási erőfeszítésekben

6. A motiváció, aspiráció hatása a tanulmányokra

7. Vallásosság és iskolai szereplés

8. Kutatási eredmények
8.1. Anyag és módszer
8.2. A felmérés eredményeinek leíró áttekintése
8.3. A tanulmányi sikeresség az erőforrások és az akadályok fényében
8.3.1. A magyarázott változók bemutatása
8.3.1.1. Legutolsó év végi tanulmányi átlag
8.3.1.2. Viszonyított önértékelés
8.3.1.3. Tanulmányi siker időbeli egyenletessége
8.3.1.4. Extrakurrikuláris aktivitás
8.3.2. Általános háttérmutatók és a tanulmányi eredményesség
8.3.2.1. Évfolyamok különbségei
8.3.2.2. Nemi eltérések
8.3.2.3. A társadalmi háttér szerinti különbségek
8.3.3. Támogató tényezők és a tanulmányi eredményesség
8.3.3.1. Iskolai támogató tényezők
8.3.3.2. Családi támogató tényezők
8.3.3.3. Reziliencia és iskolához való viszony mint támogató tényezők
8.3.3.4. Vallás mint támogató tényező
8.3.4. Kockázati tényezők és a tanulmányi eredményesség

Összegzés
Irodalomjegyzék
Függelék

---

Előszó

A nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium hallgatói-oktatói kutatóműhelye 2017-18-ban a hazai oktatási rendszer három szintjén - általános, közép- és felsőfokú intézményekben tanuló diákok körében - az iskolai sikeresség kérdését, valamint annak egyes háttértényezőit vizsgálta a REMÉL - REziliencia és Megterhelő Életesemények vizsgálata az iskolai pályafutás tükrében elnevezésű kutatás keretében. A nemzetközi és hazai szakirodalomban jól ismertek az iskolai sikeresség és a társadalmi boldogulás összefüggései, legyen szó a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeiről (Erickson, 1987; Fónai, Kotsics és Szűcs, 2014; Forsyth, Adams és Hoy, 2011; Veroszta, 2010), vagy a munkaerőpiacon elfoglalt hely minőségéről (Hudson, 2007; Nagy és Sziráczky, 1982), illetve a továbbtanulási esélyekkel is számolva a társadalmi mobilitásról (Andor és Liskó, 1999). Kutatásunkban az iskolai sikerek elérését támogató és akadályozó tényezőket vettük górcső alá, méghozzá az újabban egyre gyakrabban vizsgált reziliencia kontextusában. A Szakkollégiumi Tudástár sorozat aktuális kötetében bemutatott kutatás során arra kerestük a választ, hogy a reziliencia jelensége milyen módon segíti hozzá a marginalizálódott, hátrányos helyzetű diákokat az iskolai sikerességhez, illetve arra, hogy milyen jellemzők alapján azonosíthatók be a reziliensek és reziliensígéretek. Ez utóbbi kérdésnek nem csupán tudományos jelentőséget tulajdoníthatunk, hanem komoly szakmai, pedagógiai fontosságot is, hiszen ezek a bizonyos "jellemzők" egyben hidakként is funkcionálnak, amelyeken át az alacsony társadalmi státuszba született gyermekek kitörhetnek a strukturális kényszerek által meghatározott helyzetből. E jellemzőkön keresztül támogathatók a tanulók, közelebb hozhatók a sikerek. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a reziliencia negatív következményeiről sem, a siker és elismerés érdekében hozott súlyos, gyakran túlzottan megterhelő áldozatokról, a teljesítménycentrikus beszűkültségről sem (Ceglédi, 2018; James et al., 1983).

A fenti célok érdekében három független mintán nem reprezentatív vizsgálatot végeztük. A minták leképezik az oktatási rendszer három szintjét (általános iskola, középiskola és felsőoktatás), de nem térnek ki a különféle iskolatípusokra, így az ezek közötti összehasonlításra nem alkalmasak. A reziliens tanulókat célzó vizsgálatok közül jelen kiadványba a megyeszékhelyi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium felzárkóztató és tehetséggondozó osztályának (Arany János Tehetséggondozó Program) öt évfolyamán (9/0 és 9-12) felvett adatok elemzése került, amely - jellegénél fogva - a reziliens tanulók valószínűsíthető gyűjtőhelyeként funkcionálhat. A másik két minta elemzésére a későbbiekben kerül sor.

A kvantitatív, kérdőíves felmérés mindhárom minta esetén ugyanazon logikai szál mentén összeállított kérdéssoron alapult, amely természetesen az adott oktatási szint és az érintett tanulók sajátosságainak megfelelően helyenként módosult. A módosításoktól függetlenül a kérdőív-csomag a demográfiai kérdéseken túlmenően kitért a családi háttér és a szülő-gyermek kapcsolat, a személyes életcélok (aspirációk), az iskolával és tanulással kapcsolatos attitűdök (ezen belül az iskola hasznosságának és mindenhatóságának érzete), az észlelt támogatás és kirekesztés, a vallásos hit és vallásos részvétel, valamint a megterhelő életesemények vizsgálatára. Mindezeket természetszerűleg az iskolai sikerességet feltáró kérdések és a reziliens tanulók beazonosítására szolgáló mérőeszközök tették megfelelő konceptuális keretbe.

Jelen kiadványban a középiskolai adatfelvétel eredményeinek közlésére szorítkozunk, a REMÉL-kutatás másik két mintájával kapcsolatos tapasztalatok a későbbiekben kerülnek publikálásra.

---