Sundar Singh
Látomások a Szellemvilágról
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Az író előszava
1. fejezet. Élet és halál
2. fejezet. Mi történik meghaláskor?
3. fejezet. A szellemek világa
4. fejezet. Ember megsegítése és tanítása - most és utána
5. fejezet. A bűnösök ítélete
6. fejezet. Az igazak és dicsőséges végzetük
7. fejezet. A teremtés célja és szándéka
Előszó
Ebben a könyvben megpróbáltam néhány látomást leírni, amit Istentől kaptam. Ha a saját késztetésemet veszem figyelembe, sohasem adattam volna ki ezeket a beszámolókat látomásaimról földi életem során. De olyan barátok, akik ítélőképességét értékelem, kitartottak amellett, hogy mint másoknak szánt szellemi segítséget, e tanulságos látomások kiadatásának idejét nem szabad késleltetni.
Ezen barátok kívánságának tiszteletében bocsátom közre ezt a könyvet.
14 éve volt, Kotgarh-ban, hogy imádkozás közben Mennyei látomásra nyíltak szemeim. Annyira élethűen láttam mindent, hogy azt hittem, meghaltam, és a lelkem átment a Mennyei dicsőségbe. De aztán ezek a látomások folytatódtak, gazdagítva életem a közbeeső éveken át.
A saját akaratom által nem tudom őket előidézni, de általában amikor imádkozom vagy meditálok, van, hogy nyolcszor, tízszer is havonta, szellemi szemeim megnyílnak és belelátnak a Mennybe, és egy vagy két órára a Mennyei szféra dicsőségében járok Krisztus Jézussal, és hosszasan beszélgetek az angyalokkal és a szellemekkel. Az ő kérdéseimre adott válaszaik nyújtották az eddig kiadott könyveim tartalmának nagy részét. A szellemi közösség kimondhatatlan extázisa vágyat kelt bennem arra az időre, amikor majd örökre beléphetek a megváltottak barátságába és boldogságába.
Talán néhányan csupán egyfajta spiritualizmusnak tartják majd ezeket a látomásokat, de egy alapvető különbséget szeretnék kiemelni.
A spiritualizmus üzeneteket és jeleket vél kapni a szellemektől a sötétségből, de azok általában olyan töredékesek, megfejthetetlenek, sőt inkább megtévesztőek, hogy követőit eltávolítja, nem pedig az igazsághoz vezeti. Ezekben a látomásokban viszont én élőn és tisztán látom a szellemvilág dicsőségének minden részletét, és abban a felemelő megtapasztalásban részesülök, hogy nagyon valóságos közösségem van a szentekkel a láthatóvá tett szellemvilág felfoghatatlanul ragyogó és szép környezetében.
Ezektől a bizonyos angyaloktól és szentektől pedig nem homályos, töredékes vagy felfoghatatlan üzeneteket kaptam a láthatatlanról, hanem tiszta és racionális magyarázatokat kaptam sok engem foglalkoztató gonddal kapcsolatban. A szenteknek ez a közössége olyan valóságos tény volt a korai gyülekezet élményében, hogy helyet kapott hitük szükségszerű dolgai közt, amint ez az Apostoli Hitvallásban is kifejezésre jut.
Egyszer egy látomásban bibliai bizonyítékot kértem a szentektől, és mondták, hogy az ott van a Zakariás 3:7-8-ban, ahol - azok, akik ott álltak -, nem angyalok voltak, hanem szentek a dicsőségben, és Istennek az volt az ígérete, hogyha Josua betölti az Ő parancsát, akkor megadatik neki egy bejárat, hogy az ott álló szentek között járhasson, akik pedig az ő barátai, emberek szentekké tett szellemei, akikkel kommunikálhat.
Ebben a könyvben ismételten szellemekről, szentekről és angyalokról van szó. Az egyetlen különbség, amit tennék köztük, az, hogy a szellemek, akár jók vagy rosszak, a halál után a menny és a pokol közötti átmeneti állapotban léteznek.
A szentek azok, akik keresztülmentek ezen a részen a szellemvilág magasabb szférájába, és speciális szolgálat van kiadva nekik. Az angyalok pedig azok a dicső lények, akiknek mindenféle elsőbbrendű szolgálat adatott, és vannak köztük sokan szentek más világokból, mint ebből a mi világunkból is, akik mint egy család élnek együtt. Szeretetben szolgálják egymást, és Isten dicsőségének ragyogásában örökre boldogok.
A szellemvilág átmeneti hely, ahová a szellemek mennek a test elhagyása után. A szellemek világa alatt az összes szellemi lényeket értjük, akik a feneketlen gödör sötétsége és az Úr trónjának fénye között fokozatokon keresztül haladnak előre.
Szeretném kifejezni őszinte hálámat T. L. Riddle Tiszteletesnek az Új-Zélandi Presbiteriánus Misszióból a punjabi Khararban, aki maga felutazott Subathuba, hogy ezt a könyvet urduról angolra fordítsa. És szintén köszönet jár Miss E. Sandersnek Coventryből, e könyv korrektúrázásáért.
Subathu, 1926. július