Géczi János
A rózsa és jelképei
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Bevezetés. A kertbe kerülő rózsafajok
A humorálpatológia szemlélet továbbélése
Botanikai illusztrációk
A reneszánsz örökség és a barokk kertek. 17-18. század
A rózsajelképek festészeti és grafikai megjelenései
Az ismert rózsák
A jelképek rendszere
Emblematikus törekvések
A táblafestészet rózsajelképei
A mitologikus témakör
A katolikus vallásosság témakörei
Portrék
A zsánerképek
A csendéletek
Öt érzék- és vanitas-ábrázolás
A virágképek
Összegzés
Grafikai alkotások néhány rózsajelképe
Könyvgrafikák
Az alsóbb népréteg magánáhítatra szánt ábrázolásainak rózsái
Összefoglalás
A képvers mint iskolai műfaj
A barokk rózsajelképek előzményei
A 16-17. századi magyar rózsahasználat és az irodalom rózsajelképei
A rózsa-képversek
Gyöngyösi István és a rózsahagyományok
Márssal társolkodó Murányi Vénus
Porábúl megéledett Főnix
Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága
Palinódia - Kesergő Nimfa
A Rózsakoszorú
A rózsajelképek a Rózsakoszorúban
Embléma
Összefoglalás
Lippay János Posoni kert (1664) c. kertészeti munkájának rózsái
Lippay rózsaváltozatai
Egy kortárs mű: a Hortus Eystettensis rózsái
Besler rózsái
Lippay János rózsái
Rózsakertészeti praktikák
Összefoglalás
A rokokó
Irodalom
Névmutató
Tárgymutató
Fülszöveg
A reneszánsz közepén és az azt közvetlenül követő időszakban a különféle kulturális terekben élő, többféle mentalitású európai népesség nem azonos módon viszonyult a rózsákhoz és a rózsákhoz bőséges változatossággal kötődő jelképekhez. Amíg az élettudományok (az orvosláshoz kötődő gyógyszerészet és a lassan kialakuló botanika) a növényt tudományos vizsgálatok tárgyául választotta és a középkori hagyományok nyomán a köznapok praxisaiban is megtartotta, a főúri tájkertészet számára a növény idegen maradt. S amíg különböző fajait a nyugati katolikus világ barokk művészete jelkép-gazdag forrásként sokféle módon, sokféle jelentéssel ábrázolta, a protestantizmus nem mutatott a rózsajelképek iránt érdeklődést.