Oktató szabályzat a' magyar honvéd és nemzetőri gyaloghad' számára
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ OSZTÁLY. A KATONA' (HONVÉD V. NEMZETŐR) KIKÉPEZÉSE, SOR- ÉS RENDBEN HASZNÁLÁSA VÉGETT (KAPCSOLT V. KÖTÖTT RENDBEN)
Első rész. Egyenkénti oktatás
Első szakasz. Oktatás fegyver nélkül
1. §. Az állás (Stellung)
2. §. Fejvetések
3. §. Testfordulatok
4. §. A' marsról (menet) előre és hátra
5. §. Húzódás vagy rézsútiránybani menet
6. §. Tisztelgések
Második szakasz. Oktatás fegyverrel
7. §. Az állás fegyverrel
8. §. Fejvetések
9. §. Testfordulatok
10. §. Mars a' fegyverrel
Harmadik szakasz
11. §. Fegyverfogások
12. §. Tűzfogások
13. §. Dísz- és futó-tűz (General-Decharge és Lauffeuer)
14. §. Czélzás és találásról
15. §. Tisztelkedések fegyverrel
Második rész. A' katonának sorban (glédában) oktatása
16. §. Sor-állás
17. §. Sorrali fordulatok
18. §. Párvonalos igazodás előre és hátra
19. §. Rézsút igazodás előre és hátra
20. §. Arczmenet (Frontmars) előre és hátra
21. §. Húzódás arczmenetközben
22. §. Kanyarodás helyben, álló sarkkal
23. §. Kanyarodás marsközben
24. §. Irányváltoztatás marsközben
25. §. Fegyverfogások
26. §. Tűzfogások
27. §. Dísz- és futó-tűz
Harmadik rész. A' katonának szakaszban (Zug) oktatása
28. §. A' szakasz' állásáról
29. §. A' sorok' nyitódása- és záródásáról
30. §. Szakaszszali fordulatok
31. §. Igazodások előre és hátra
32. §. Arczmenet előre és hátra
33. §. Húzódás arczmenetben
34. §. Kanyarodás helyből és marsközben
35. §. Irányváltoztatás marsközben
36. §. A rend-csapat' alakulása és rendmenet
37. §. Kettős rendcsapat' alakítása és avvali járás vagy marsolás
38. §. Kettős rendekből egyesekre szakadozás
39. §. Egyes rendekből kettősökbe fejlés
40. §. Az egyszerű rendcsapat' arczba fejlése
41. §. Kettős rendcsapatból arczba fejlés
42. §. Szakasznak arczváltoztatása rendekkel eszközölve
43. §. Egyenként és rendenként elléptetés (Defilirozás)
44. §. Fegyverfogások
45. §. Tűzfogások
46. §. Szuronynyali megtámadás
47. §. Gyülekezés
48. §. Fegyvergulák (piramisok) formálása
49. §. Dísz- és futó-tűz
Negyedik rész. Az őrmesteren alóli tisztek' oktatása
Első szakasz. A' századbeli tisztek' oktatása
50. §. Némelly vonalak' megnevezése és megfejtése
51. §. Oktatás az egyenes menet- vagy marsolásban
52. §. Előkészítés a' tisztek után igazodáshoz
53. §. Az altiszt' állása és fegyvergyakorlása. - Tisztelkedések
54. §. A' dobosnak állása, marsolása és dobbalvaló gyakorlása
55. §. Az ács' (Zimmermann) állása fejszével és avvali gyakorlása
Második szakasz. A' törzs-vagy kartisztek' oktatása
56. §. A' fődobos' állása és gyakorlata
57. §. A' zászlósnak zászlóvali állása, tisztelkedései és gyakorlata
58. §. A' főzenész' állása és gyakorlata
MÁSODIK OSZTÁLY. A' KATONÁNAK (HONVÉD VAGY NEMZETŐRNEK) OSZLOTT CSATARENDBENI ALKALMAZÁSA, VAGY CSATÁRHARCZRAI KIKÉPZÉSE
Első rész. A' katonának oktatása csatározásban
Első szakasz. Egyes oktatás a' csatározásra
59. §. Czélszerű test-gyakorlások
60. §. A' lőfegyver czélszerű használásáról
61. §. Fedező föld-tárgyak' használása oltalmul az ellenség' tüze ellen
62. §. Dobjelek, mellyek a' csatárláncz' mozgalminál parancsszavak gyanánt szolgálnak
Második szakasz. Egyes lánczszemek' oktatása
63. §. Általános határozások a' lánczszemek' állásaira nézve
64. §. A' csatárok' kölcsön segélyezésük, 's különösen az egy lánczszembe tartozóké
Harmadik szakasz. Egy kapcsolt osztálynak csatár-lánczba eloszlatása, és avvali mozgalmakról
65. §. A' láncznak helyben alakítása és tüzelése
66. §. A' láncz' előre alakítása 's vele lődözés
67. §. A' lánczczal előre-hátra és oldalt mozgás 's lődözés
68. §. A' láncz' szárnyainak előre- vagy hátra-vétele
69. §. Szorosságon átkelés haladva és hátrálva
70. §. Szuronynyali megtámadás
71. §. Csoportokba gyülekezés lovasság elleni védelmezésre
72. §. Rendezkedés, vagy a' csatárok' összegyülekezése kapcsolt rendbe
73. §. Arcz előtti térnyitás a' sebes induló dobjelre
74. §. A' csatárláncz' felváltása
75. §. A' láncz' megerősítése
76. §. Kettőscsatár-lánczczali hátrálás és e 'közbeni felváltás
Zárszó
Második rész. A' katonának oktatása fegyverét szúró fegyverként használásában (Szúrony-vivás)
Első szakasz. Oktatás fegyver nélkül
77. §. Egyenkénti oktatás fegyver nélkül
Második szakasz. Fegyverrel oktatás
78. §. Egyes oktatás fegyverrel
79. §. Utmutatás több lovasok elleni védelmezésre
80. §. A' lóbintás és lapta után döfés
81. §. Kiképzett legényekkel való gyakorlás módja
Előszó
A' katona' beoktatása egy hadsereg' czélszerü használhatóságának első alapja levén, e' szerint a' gyakorlati hadművészetnek is első vagy elemi előkészülete. Jelen szabályzat sinórmértékül szolgál, mikép oktattassék a' katona fegyverei' használatában, hogy nem csak mint tagja az egésznek czélszerüen működhessen, hanem egyedül is, önmagát oltalmazhassa, és ellenét meggyőzhesse.
Czélja pedig: egyenlőség az egészben.
Hogy tehát e' megkívánt egyenlőség eléressék, minden előljárónak föltétlen kötelességévé tétetik, ezen szabályokat pontosan és betűszerinti értelmükben követni. - Gyengébb tehetséggel birók ez által szolgálati kötelességeiknek részint már megfelelnek, mi közben éles elmével megáldottak e' szabályokban alkalmat vagyis elveket találnak, fogalmaikat rendezni, állandósítni, és nagyobb hatáskörre előkészülni.
A' katonának czélszerü és foganatos kiképezésére első föltétel, hogy szivében erkölcsöt ébreszteni, elméjében pedig meggyőződést iparkodjunk költeni arról, minő becsület- és diszteljes rend az, mellyre magát elszánta. E' czélból már midőn esküjét leteszi, e' cselekedete' fontosságáról, valamint kötelességeinek terjedelméről, mellyeket magára vállalt, és mellyeknek megtartására magát ünnepélyesen kötelezte, eleve jól értesíteni kell. A' szolgálati szabályokat és a' hadiczikkeket neki gyakran felolvasni, és anyanyelvén megmagyarázni szükség. Azonkül az ujonczhoz egy derék idős katona rendeltessék, ki őt barátságos jóakarattal oktassa a' szolgálati eljárásokban, továbbá megmutassa, mikép kell öltözetét, fegyverzetét és puskáját tisztítani, és azokat folyvást jó állapotban tartania.
Minden előljáró igyekezzen a' fiatal katona' szivében a' kormány, alkotmány és katona-rend iránt szeretetet, előljáróihoz hű ragaszkodást, bizalmat és közszellemet gerjeszteni. Tudni kell vele, állapota' nehézségeit megismertetni, kiképezése' szükséges voltáról és a' szigorú fegyelem' elkerűlhetlenségéről őt meggyőződtetni, - és ez utóbbiban, minden előljárók iránti engedelmességben, ön példája által kitünni; röviden mondva: az ujonczban katonai szellemet ébreszteni. Ez eljárás által hivatására büszke leend, a' hadfék' szigoruságát becsülni, rendjét szeretni fogja, nem pedig azt terhelő járomként tekinteni.
A' beoktatásnál mindennemű bántalom és erőszak tilosak. A' durva bánásmód rendszerént az öntudatlanság' csalhatlan jele, és a' katonai szellemet 's becsületérzést lesujtja vagy kioltja. Lomhaság, roszakarat és makacsság csakugyan büntetést érdemlenek. A' büntetés jobbit, de a' méltatlan bántalom felbőszit. Ezért hát minden előljárótól, hogy hivatásának, mint oktatója és vezetője a' katonának, minden alkalommal megfelelhessen, emberismeretet, nyájasságot, alattvalói javáról gondoskodást, és a' szolgálat' alapos ismeretét követelhetni; mert csak e' tulajdonok' birtokában lehet képes ő, alattvalói' szellemét fölbuzditani és azt a' körülményekhez képest, önkénye szerint igazgatni.
Azonkül: egyenlőség, érthetőség, egyszerüség, és fokonkénti előhaladás kisebb dolgokról nehezebbekre; a' beoktatásnak szükséges föltételei, miről a' következő bevezetésben bővebb értekezés leszen.
Ez elveket követvén, számot tarthatni, hogy a' katona a' fegyverforgatásban magának a' szükséges ügyességet rövid idő alatt megszerzi, és azonfölül viseletében is amaz illedelmet mutatandja, melly szintolly távol esik a' bárdolatlan durvaságtól, mint az elfogult szerénységtől.