---

Tartalom

Sári Mihály: Lektori köszöntő
Farkas Éva: Lektori köszöntő
Erdei Gábor: Szerkesztői előszó
Halász János: Köszöntő

Hunyadi Zsuzsa: Kutatási trendek és eredmények a hazai közművelődés területéről
Inkei Péter: A közművelődés európai értelmezései és alakváltozatai
Juhász Erika: Szakemberképzés a bolognai rendszerben
Erdei Gábor: Az andragógus diploma várható munkaerő-piaci esélyei

HELYI KULTÚRA, LOKALITÁS, REGIONALITÁS ÉS KÖZMŰVELŐDÉS
Tar Károlyné: Helyi kultúra, lokalitás, regionalitás és közművelődés
Barna Sarolta: A Szegedi Szabadtéri Játékok Kultúrmissziója. Az opera térhódítása a népszínházban
Márta Matild: A változtatás hangjai - ellenkulturális erők vizsgálata a hippiktől a Kulturális Kreatívokig
Mihályfi Judit: Borkultúra menedzser, kultúraközvetítés a borok világában
Szeifer Csaba: A közművelődés és a mozgókönyvtári ellátás dilemmái a Sásdi kistérségben

TÖRTÉNETI ÍVEK - TÖRTÉNETI SZAKASZOK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN
Bába Szilvia: "Mert két hazád van..." a tengeren túli magyar diaszpóra: politológiai és közművelődési szempontok
Bolvári-Takács Gábor: A sárospataki öregdiákmozgalom közművelődési dimenziói
Éles Csaba: Klasszikus protestantizmus és korszerű andragógia. Comenius mint az andragógia és antropagógia tudományának első teoretikusa
Molnár-Kovács Zsófia: Ezüstkalászos tanfolyamok Zala vármegyében
Olasz Lajos: Állampolgári ismeretek és készségek fejlesztése az agrártársadalom civil szervezeteiben (1945-1950)
Szóró Ilona: A felnőttnevelés és közművelődés egykori bázisai - olvasókörök és gazdakörök a II. világháború után

JÓ GYAKORLATOK, INNOVÁCIÓK, EU PROGRAMOK HATÁSA
Márkus Edina: Jó gyakorlatok, innovációk, EU programok hatása
Csimáné Pozsegovics Beáta - Horváthné Tóth Ildikó: Felnőttképzések az Agóra pályázatok keretében
Kolumbán Erika: Európai forrásból finanszírozott nem formális tanulási helyzetekben szerzett kompetenciák fejlődésének a vizsgálata
Márkus Edina: Fejlesztések a közművelődés területén az Észak-alföldi Régióban
Mérei Zsófia: Zeneterápia az önálló utógondozó otthonokban
Sári Szilvia: A kriminál-andragógia a tudományok között és a gyakorlati munkában
Szoboszlai Andrea: A motiválás szerepe a felnőttek egészségnevelésében

SZAKMA, SZAKMAPOLITIKA: MÚLT, JELEN, JÖVŐ
Sári Mihály: Szakma, szakmapolitika: múlt, jelen, jövő
Bozsó Renáta: Helyzet- és jövőkép a közművelődésben - ahogyan azt népművelők látják
Drabancz M. Róbert: Posztmodern 3T. A felnőttképzés az új politikai trendek tükrében
Fónai Mihály: Művelődésszervezők és andragógusok a DPR kutatásokban
Kerülő Judit:: "Kik azok az andragógusok?" Andragógus diplomával a munkaerőpiacon
Sári Mihály: A magyar és európai népfőiskola történeti- funkcionális nézőpontból
Erdei Enikő: Munkanélküliség a kismamák körében

KULTÚRAKÖZVETÍTŐK ÉS KÖZMŰVELŐDÉS
Szabó József : Kultúraközvetítők és közművelődés
Dominek Dalma: Környezeti nevelés a természettudományi múzeumok fókuszából
Elekes Éva: Múzeumandragógiai foglalkozás fejlődéstörténete a gyakorlat hatására
Lakner Lajos: Múzeum és képzés
Kurta Mihály: A múzeumandragógia relevanciája és a múzeumi közművelődés elavulása
Szabó József - Lakatos Gyula: A környezettudatos nevelés támogatása a helyi média segítségével

FELNŐTTKÉPZÉS HELYE ÉS A NEM FORMÁLIS TANULÁS SZEREPE A KÖZMŰVELŐDÉSBEN
Chrappán Magdolna: Felnőttképzés helye és a nem formális tanulás szerepe a közművelődésben
Fónai Mihály - Nyilas Orsolya: A formális és nem formális tanulás határán: a külső motivációk belsővé válása
Háber Hajnalka Mária: A nem formális tanulás jelentősége a felsőoktatáson kívül, a felnőttképzésen belül
Herczegh Judit: Hallgatók az Információs korban
Máté Krisztina: Hol MŰVELjük nem formális módon a TANULÁSt?
Nagy Edit: A foglalkozási deformáció megjelenése az ápolói hivatásban
Tátrai Orsolya: Az autonóm tanulás és a (köz)művelődés kapcsolata

KUTATÁSOK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN
Szabó Irma: Kutatások a közművelődésben
Darányi Bettina: Felnőttkori non formális tanulócsoportok a Debreceni Művelődési Központban
Dobozi Nóra: Nem formális és informális tanulás a közművelődésben
Palcsó Mária: Műveltségeink
Seres Zsuzsa: Kultúra és gazdaság összefüggései európai nézőpontból: Egy 27 európai országra kiterjedő vizsgálat tanulságai

IRÁNYÍTÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN
Brachinger Tamás: Vannak-e világos távlatok és irányok a hazai kulturális szakpolitikákban?
Marczin István: Képzőművészeti egyesületek mint kapcsok a közművelődésbe
Takács-Miklósi Márta: Nehézségek a felnőttképzési minőségirányítási rendszerek működtetésében
Ponyi László: A kulturális jog változásai a Rendszerváltást követően, a kulturális tevékenység alkotmányos alapjai

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Andrea Döring / Sebastian Lerch: Wie lange soll Lebenslanges Lernen dauern? Überlegungen zur Altenbildung in Deutschland und Ungarn

RECENZIÓ
Máté Krisztina: A felnőttoktatók kislexikona

A KÖTET SZERZŐI

---

Előszó

A kultúraközvetítésnek rendkívül szerteágazó funkciója és intézményrendszere van és a szakmaterület működtetésében résztvevő különböző érdekszférák is nagyon eltérő motivációval és szakmai kultúrával rendelkeznek A 2011. május 5-én, Andragógia és közművelődés - Régi és új kihívások a közművelődés előtt az új évtizedben címmel megrendezett országos tudományos konferencia és szakmai találkozó előadásainak írott változatait tartalmazó tanulmánykötet ezt a sokszínűséget jeleníti meg. A legkülönbözőbb témák - úgymint operettjátszás, népfőiskola, kultúragazdaságtan, nem formális tanulás, múzeumpedagógia, zeneterápia, mozgókönyvtári ellátás, a felnőttek egészségnevelése stb. - különböző formákban és megközelítési módokban, különböző szakmai hátterű szerzők által kerültek feldolgozásra. A heterogenitás természetes, hiszen a közművelődés és felnőttnevelés sokszereplős színtér és ebben az arénában jól megférnek egymás mellett a művelődésszervezők, múzeumpedagógusok, médiaszakemberek, felnőttoktatók, színházi szakemberek, kultúrpolitikusok, egyetemi oktatók. És nem meglepő, hogy másképp látja a közművelődés és felnőttnevelés helyzetét egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező gyakorló közművelődési szakember, a fiatal kutató vagy a szakemberek képzésben résztvevő egyetemi oktató. Ez a fajta diverzifikált feladat- és funkciórendszer azonban alaposan megnehezíti a közművelődés és felnőttnevelés szerepe, a szakmai identitás, a szükséges munkaköri kompetenciák kérdéseire adható válaszokat. Ezért szükséges időről időre megállni és újra definiálni a kultúraközvetítés fogalmát, funkcióját, a szakmai identitás kérdését. Elengedhetetlen a folyamatos önvizsgálat, amelynek során elemezzük tevékenységünket, értékeljük eredményeinket, megfogalmazzuk problémáinkat. A helyzetelemzés nem könnyű, hiszen az a gazdasági és társadalmi környezet, amelyben a közművelődés és felnőttnevelés céljait, eredményeit és fejlesztési lehetőségeit implementálni kell, maga is folyamatosan változik.

Örvendetes, hogy a közművelődési és felnőttképzési szakemberek utánpótlásának témaköre is helyet kap a kötetben. Az andragógus képzés öt évvel ezelőtti elindításával alapvetően megváltozott a korábbi képzési struktúra és folyamatos szakmai diskurzust igényel a képzési tartalom továbbfejlesztése, az andragógus oklevéllel rendelkező fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elemzése, vizsgálata. A képző intézményeknek egyrészt reagálni kell az új szakmai tartalomigény megjelenésére másrészt biztosítani kell, hogy megfelelő felkészültséggel és hivatástudattal lépjenek ki a felsőoktatásból a fiatal andragógusok. Ugyancsak meghatározó, hogy kik és milyen szakmai felkészültséggel képzik a jövő szakembereit és hogyan definiálják az egyes munkakörök tartalmát. Napjainkban a közművelődési, felnőttképzési munkakörök gyakran "egymásba csúsznak", ezért a kultúraközvetítés intézményrendszerére történő kitekintésen keresztül fontos tisztázni, hogy milyen feladatokat lát el a művelődésszervező, miben írhatóak le a közművelődési szakember, a médiában dolgozók szakmai funkciói, milyen szakmai és társas kompetenciák szükségesek egy művelődésszervezőnek, mit tartalmaz a kulturális menedzser tevékenysége, milyen feladatokat lát el egy andragógus, milyen kompetenciákat vár el tőlünk, és a szakterületre lépő fiatal, kezdő munkavállalóktól a szakma.

A konferenciakötetben helyet kapnak a közművelődést és felnőttnevelést érintő legfontosabb aktualitások, szakmapolitikai tanulmányok is. Megismerhetjük a hazai kulturális szakpolitika érzékenységét a szakma jelene és jövője iránt és végigkövethetjük, hogyan változik a szakterület megítélése. 2011-ben a felnőttnevelés és közművelődés területén számos új jogszabály tervezet született, amelyek egy része már elfogadásra került, egy részük parlamenti vitája e lektori vélemény írásának időpontjában folyik. A jogszabályváltozások szintén arra késztetnek bennünket, hogy áttekintsük az elmúlt évek, a jelen történéseit, mintegy kórtörténeti képet nyújtva a vizsgálat területről és előretekintsünk a jövőbe, amely ma meglehetősen nehéznek és bizonytalannak tűnik. Bizakodásra az ad leginkább okot, hogy a konferencia előadói és e kötet szerzői között - gyakorlott szakemberek, senior kutatók és szakmapolitikusok mellett - nagy számban vannak jelen fiatalok, andragógia szakos hallgatók, neveléstudományi doktori iskolák hallgatói, fiatal kutatók, akiket már megérintett a szakma szépsége, és magukban hordozzák a szakma iránti elkötelezettséget, szeretetet.

Nagyon pozitív, hogy több tanulmány foglalkozik a közművelődési intézmények felnőttképzési szerepvállalásával, valamint a nem-formális és informális tanulás jelentőségével. Meggyőződésem, hogy a területi és társadalmi hátrányokkal sújtott népesség kompetenciáinak, tanulási képességének és munkarő-piaci alkalmazkodó képességének növelése nem direkt módszerekkel és formális ráhatásokkal, hanem a tanuláshoz való pozitív viszony megteremtésével, a tanulók igényeinek középpontba állításával, a felnőttképzési szolgáltatások kiterjesztésével, a saját élettérben létrejövő tanulóközpontok létrehozásával, a kulturális és közművelődési intézmények bevonásával, a nem formális és informális tanulási alkalmak fejlesztésével és támogatásával érhető el.

Ajánlom e konferenciakötetet mindazoknak, akik felelősségüknek és feladatuknak érzik, hogy hozzájáruljanak a kultúrához való jog gyakorlati megvalósításának biztosításához, és gondoskodni kívánnak arról, hogy minden ember tudjon és akarjon élni e jogával.

---