---

Tartalom

Előszó
Előkészítő téridő: Számvitel céljához, hatóköréhez kapcsolódó fogalmak
1. Téridő: Számviteli törvény (Szt.) hatályának megállapítása
2. Téridő: Beszámoló formája, a könyvvizsgálói kötelezettség megállapítása
3. Téridő: Lényegesség, könyvvizsgálati szempontok, Bizonylatok jellemzői
4. Téridő: Vagyon (Mérleg), vagy/és Tevékenység (Eredménykimutatás)
5. Téridő: Vagyonelemek szétválasztása erőforrásra és tőkére
6. Téridő: Vagyonelemek besorolása mérlegfőcsoportokba
7. Téridő: Vagyonelemek besorolása mérlegcsoportokba
8. Téridő: Költségek, ráfordítások hozamok besorolása
9. Téridő: Mérleg összeállítási feladatok
10. Téridő: Eredménykimutatás összeállítási feladatok
11. Téridő: Gazdasági események hatása a beszámolóra
12. Téridő: Gazdasági események kontírozása
13. Téridő Számvitel területei
14. Téridő: Számvitel kommunikációs funkciója
A térképen használt azonosítók és rövidítések
Felhasznált irodalom

---

Előszó

Ez a térkép keretet, útvonalat ad a "Kiss Árpád: Számvitel a 4. ipari forradalom viharában. Csoportosítás, bemutatás az éves beszámolóban" könyvben összefoglalt ismeretek elmélyítéséhez, gyakorlásához. A számviteli alapismeretek körének kijelölésénél csak és kizárólag a közgazdászok, menedzserek igényeit érvényesítettem.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlenek az objektív, megbízható, valós gazdasági információk a nyereségorientált, a nonprofit és az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Az információk döntő részét a számvitelnek kell szolgáltatnia. Ezért elképzelhetetlen a piacgazdaság működése a számvitel és a menedzserek, közgazdászok közti hatékony kommunikáció nélkül.

...

A 4. ipari forradalom által uralt környezetben a számvitel jellemzőit, törvényszerűségeit megfordítva, kívülről befelé haladva a piaci érdekhordozók igényeinek megfelelően lehet jobban népszerűsíteni. A vállalatok döntéshozói ezt kérdezik: Milyen információkat, milyen adathordozón, milyen formában kell adnom, hogy a számviteltől hasznos információkat kapjak vissza, és ugyanakkor az éves beszámoló is megfeleljen a törvény előírásainak? Milyen információkat kaphatok a vállalkozások különböző típusú beszámolóiból? A gazdasági tranzakciókban valósággá váló döntéseim következtében hogyan fog változni a vállalkozás teljesítménye, vagyona? A könyv felépítésével ezekhez az igényekhez kíván alkalmazkodni. Most az éves beszámolóval kell megismerkednünk. Ez a dokumentum pedig nem más, mint a nyilvános számviteli információk kommunikációjának legfontosabb, sokszor sajnos egyetlen eleme. Ilyenkor a számvitel kommunikációs szerepe lesz a vezérfonal. A vagyon (erőforrások, tőke), illetve a teljesítmények (bevételek, hozamok, költségek, ráfordítások) vizsgálatának célja a létezés, a besorolás és az érthetőség szabályainak, gyakorlatának megismerése.

...

A szemléletváltáshoz elengedhetetlen, fontos, jelentős innovációnak gondolom a közvetítő fogalmak lehető legteljesebb kiiktatását a vagyonváltozások és az éves beszámoló kapcsolatából. A közgazdászokat, menedzsereket legfeljebb az érdekli, hogy egy-egy akciójuk következtében közvetlenül melyik vagyonelem értéke nő, vagy csökken. Illetve közvetetten, a teljesítmény valamelyik elemén keresztül hogyan, milyen irányban változik a vállalkozás összes vagyona? Ezt ködbe burkolni például a "Tartozik" és "Követel" elnevezésekkel a 21. században már nem is hiba, egyenesen bűn. A manuális könyvelés kialakításánál briliáns ötlet volt oszlopokkal kiváltani a számok előjelét. A változás irányát térben elkülönítetten, két oszlopban bemutatni. Sok csúnyán, olvashatatlanul író, vagy nem idegesítően akkurátus ember számára nyitotta meg a könyvelői pályát, tette érdekessé a számviteli ismereteket. A felfedezés nélkül a számviteli szolgáltatók képtelenek lettek volna egészen a 20. század közepéig lépést tartani a technikai fejlődéssel, alkalmazkodni a vállalati demográfia globális változásához. Megfelelni a kommunikációs síkon megjelenő új követelményeknek, a gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb, egyszóval hatékonyabb információszolgáltatásnak. A digitalizált adatfeldolgozás elterjedése után negyed századdal azonban ez a módszer már elavult, felesleges. Az informatikusok, programozók ezernyi eszközzel (pl. betű típusával, méretével, színével, stílusával, ha nagyon akarják ízével, illatával) képesek egyértelműen, látványosan jelölni a gazdasági esemény vagyonra gyakorolt hatásának irányát. Így a pozitív, illetve negatív mozgásokat "Tartozik"-nak, "Követel"-nek nevezni ma már ködösítés, misztifikáció. Többet árt, mint használ, mert olyan fogalmak használatára kényszeríti a közgazdászokat, menedzsereket, melyek nem illeszthetők a tudáshálójukba.

...

Ez a könyv a látható felszínről, a minden gazdasági szereplő számára fontos, megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen összefoglaló információktól a bonyolultabb, részletes, szakmai témákhoz, kérdésekhez vezető út használatához szükséges első lépés megtételét segíti. Ez a közgazdász, menedzser tudásháló számviteli elemének nyilvános tere, felülete. Márpedig itt a kommunikáció a lényeg. Nem a tudományterület mikrovilága, "belső szépsége", technikája.

A könyv a megjelenés évében érvényes jogi szabályozás normáit, a piacon kialakult, alkalmazott közgazdasági paraméterekhez közelítő értékeket (adókulcsok, árfolyamok, stb.) használja. A módszerek érvényességét, használhatóságát a mértékek, indikátorok mennyiségi változása nem befolyásolják. Ha akár a szabályozásban, akár a gazdasági környezetben minőségi, elvi változás történik, akkor természetesen elkerülhetetlen lesz a bemutatott módszerek, eredmények újragondolása. Az elv és a filozófia mindenképpen marad!

2019. január
Szerző

---