---

Tartalom

1. BEVEZETÉS

2. A KÖNYVTÁR VÉDELMÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA BIZTONSÁGTECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL
2.1. Fizikai védelem
2.1.1. Kültéri mechanikai védelem
2.1.2. Héjszerkezeti védelem
2.1.3. Nyílászárók védelme
2.1.4. Zárak
2.1.5. Külső objektumok védelme
2.2. Elektronikus behatolásjelző rendszerek
2.2.1. Felületvédelmi eszközök
2.2.2. Térvédelmi eszközök
2.2.3. Tárgyvédelmi eszközök
2.2.4. A riasztás-jelzés eszközei
2.2.5. A riasztórendszerek felépítése
2.3. Kamerarendszerek
2.3.1. Kamerák
2.3.2. Adatátviteli módszerek
2.3.3. Megjelenítés, rögzítés
2.3.4. Kamerák elhelyezése, eszközök kiválasztása
2.3.5. Videó-megfigyelésre vonatkozó jogszabályok
2.4. Beléptető rendszerek
2.4.1. Az azonosítás módjai, eszközei
2.4.2. Áteresztő eszközök
2.5. A tűzjelzés és a tűzoltás eszközei
2.5.1. Tűzjelző rendszerek
2.5.2. Tűzoltó készülékek
2.5.3. Beépített tűzoltó berendezések
2.6. Veszélyes anyagok tárolása

3. AZ ÉLŐERŐS ŐRZÉS
3.1. Az élőerős személy- és vagyonvédelem alapjai
3.2. Portai és beléptetési feladatok
3.3. Járőrözési feladat
3.4. Rendezvények biztosítása
3.5. Talált tárgyak kezelése
3.6. Rendkívüli helyzetek kezelése

4. A KÖNYVTÁROS DOLGOZÓK TEVÉKENYSÉGE
4.1. Munkavállalói kötelezettség, oktatás
4.2. Szabályzatok
4.3. Tájékoztató és figyelemfelhívó táblák, feliratok
4.4. Olvasók regisztrálása, tájékoztatása
4.5. Eljárás szabálytalan dokumentum kivitel esetén
4.6. Pénzkezelés, tárolás és szállítás
4.7. Ruhatár, értékmegőrzési szolgáltatás

5. VAGYONVÉDELMI TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSOK A DOKUMENTUMOK VÉDELMÉRE
5.1. Elektromágneses működési elvű vagyonvédelmi rendszer
5.1.1. Az EM rendszerek működési elve
5.1.2. EM címke
5.1.3. EM vagyonvédelmi kapu
5.1.4. Deaktiváló és reaktiváló eszközök
5.1.5. Könyvszerelési eljárás és címkeválasztási szempontok
5.1.6. Előnyök és hátrányok EM vagyonvédelmi rendszer esetén
5.2. RFID alapú rendszerek
5.2.1. Az RFID technológiás rendszerek működési sémája
5.2.2. RFID címke
5.2.3. RFID író/olvasó
5.2.4. Vagyonvédelmi technikai megoldás RFID címkék esetén
5.2.5. Vagyonvédelmi kapu megoldások RFID rendszer esetén
5.2.6. HF vagy UHF RFID vagyonvédelmi szempontból?
5.2.7. Könyvszerelési eljárás és címkeválasztási szempontok
5.2.8. Egyéb dokumentumok és értékek védelme
5.2.9. Előnyök és hátrányok RFID alapú vagyonvédelem esetén
5.3. Rádiófrekvenciás (RF) vagyonvédelem
5.3.1. Az RF rendszerek működése
5.3.2. RF címke
5.3.3. RF vagyonvédelmi kapu
5.3.4. Deaktiváló eszközök
5.3.5. Könyvszerelési eljárás és címkeválasztási szempontok
5.3.6. Előnyök és hátrányok RF vagyonvédelmi rendszer esetén

6. FOKOZOTT VÉDELMET IGÉNYLŐ ÁLLOMÁNYOK TÁROLÁSA ÉS SZOLGÁLTATÁSA
7. ÖSSZEFOGLALÁS
8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK
9. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK
10. FELHASZNÁLT ÁBRÁK FORRÁSA

---

Bevezetés

A tanulmány a könyvtári vagyonvédelem területét mutatja be. Célja, hogy összefoglalja az olyan vagyonvédelmi technológiai megoldásokat, valamint azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják a könyvtár és a benne található értékek védelmét. Ebben a témában összefoglaló magyar nyelvű irodalom eddig még nem állt rendelkezésre, így remélhetőleg a jövőben hasznos segítséget tud majd nyújtani a könyvtári területen dolgozó szakemberek részére.

A tanulmány az általánostól a konkrét felé haladva mutatja be a témát, kezdve a könyvtár épületének védelmétől egészen az egyes dokumentumok védelméig. E szerint négy fő rész került elkülönítésre. Az első részben olyan általános, elsősorban a könyvtár épületének védelmére alkalmazott biztonságtechnikai eszközök kerülnek bemutatásra, melyek a vagyonbiztonság szempontjából fontosak. A következő rész a könyvtárakban működő biztonsági személyzet feladatait részletezi. A munka harmadik fejezete kifejezetten a könyvtáros dolgozókkal összefüggő biztonsági feladatokat ismerteti. A tanulmány utolsó szakaszában pedig a könyvtári dokumentumok védelmét megvalósító eszközöket, eljárásokat tárgyalja.

A könyvtárak biztonsági fenyegetettségi szintjét vizsgálva nem nevezhetőek olyan magas kockázatúnak, mint például egy kereskedelmi egység vagy egy pénzintézet. Ezek természetesen más és más rendeltetésűek, ezért felesleges is volna őket összehasonlítani. A szemléltetéshez azonban alkalmas a példa: míg egy nagyobb áruházban napjában többször fordulnak elő lopások, és amelyből néhány eset egészen a fizikai konfliktusig fajulhat, addig a könyvtárakban a szándékos eltulajdonítások száma igen alacsonynak nevezhető. Érdemes azonban figyelembe venni azt, hogy a könyvtárak is nagy értékeket őriznek, sőt akár egyedülálló, felbecsülhetetlen értékű darabokat is. A magyar sajtóban és könyvtáros szakmai honlapokon időről időre felbukkannak könyvtári dokumentumok eltulajdonításáról, megcsonkításáról szóló írások, például Bárkay Tamás Olvasók tapétavágóval című Népszabadságban megjelent cikke, valamint Farkas Gábor Farkas öt részes írása, amely az OSZK nemzetikonyvtar.blog.hu-n jelent meg Régi könyvek, új tolvajok címen. Azonban nem csak a könyvtári állomány sérelmére követhetnek el lopást, rongálást. Példaként megemlítendő a 2007-ben a homar.blog.hu-n megjelent írás, amely a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárában működő értékmegőrző szekrények rendszeres kirablására hívta fel a figyelmet, illetve 2013 szeptemberében a SzegedMa hírportálon jelent meg egy cikk, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központtal kapcsolatban (melyben az SZTE egyetemi könyvtára is működik), hogy az ottani mosdókból higiénés termékeket tulajdonítottak el. Mindezek mellett tekintettel kell lenni arra is, hogy a könyvtárban egyszerre nagyszámú látogató is tartózkodhat, kifejezetten igaz ez például rendezvények alkalmával, melyet az esetleges veszélyhelyzet esetén kezelni kell. A fentiek figyelembevételével úgy gondolom, hogy igenis szükség van a korszerű biztonságtechnikai eszközök és vagyonvédelmi eljárások alkalmazására a könyvtárak esetében is, melyek a továbbiakban bemutatásra fognak kerülni.

---