Benedek Aladár
Mécsvilágok
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Rokoni levél egy ujasszonynak
Nemzeti és társadalmi önállóságunkról
Érzés és érzelgés
Szükségeinkről
Az alázatosság fogalmairól
A kisértetekről
A háziasság
Az indulatokról
Mivel hóditnak a nők?
Erény-e a türelem?
A katholiczizmus jövője
A divat és az egyéni izlés
A férfi jellem tűzpróbái
A phantázia mint angyal és daemon
A szerelemről. (Költői panegyris)
Előszó
Az iró, nézetem szerint, mindig tartoznék nehány sor magyarázatot adni oly munkák elé, melyek tulajdonképen nem is képviselnek valamely határozott irodalmi műfajt. E nélkül az itészet, - mint mely a "szép" bel- és külalakjának bonczolására van hivatva, - méltán támadhatna meg mindoly munkákat, melyeknek czélja nem annyira az alaki, mint az erkölcsi "szép".
E munkával, mely apró irányczikkek gyüjteményéből áll, jobbára csak az utóbbi czélnak ohajték megfelelni s így előre kijelentem, hogy, mint az ily munkáknál szokás, először is a helyes irányt s másodszor az előadás ama természetes rendszerét tartám szem előtt, mely a józan gondolkozás logikájában rejlik.
E két szempontból indúlva, hiszem, hogy az elsőnek, mint a másodiknak lehetőleg megfeleltem s e részben bátran bocsátom e könyvet megitélés alá.
Van azonban e gyüjteményben nehány czikk, melyekre a belső formát illetőleg is némi súlyt fektetek, a mennyiben ezeknél az eszmék összerakására és kidomboritására több figyelmet és gondot forditottam. Ilyenek például azok, melyek tárgyuknál fogva közvetve, vagy közvetlenül kiválóbb érdeklettséget és előszeretetet keltének bennem. Czim szerint: "Rokoni levél egy uj asszonynak". "A szerelem panegyrise". "A khatolicizmus jövője".
A többi nagyobbrészt szépirodalmi lapjaink számára röviden s mintegy rögtönözve készült s így csupán a jó irány és az értelmes előadási modor elérése volt legfőbb czélom.
Mindezt azonban midőn összegyüjtve a közönség elé bocsátom, azt hiszem, hogy ezáltal használok valamit a közértelmiség fejlődésére nézve, a mennyiben, bár halványan is, oly eszméket igyekszem e czikkekkel megvilágitani, melyeket utóbbi időben irodalmunk igen is elhanyagolni látszott.
Ha mindezt elértem, ugy csekély fáradozásom nem hiába volt e részben sem s az itészet nem róhatja fel ama hibákat, melyek e gyüjteményben tudtommal is léteznek s melyekért olvasóimtól is kegyes elnézést kérek.
Végül fogadják a t. előfizetők s különösen szives gyüjtőim őszinte köszönetemet!
Pest 1868.
A szerző.