Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Bezerédj Amália

Földesi estvék

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom


Bevezetés.
Első estve. Földesen.
Második estve. Dárdainé asszonyság' házánál, Virágos nevű falun.
Harmadik estve. Séli úrnál, Jegenyés nevű pusztán.
Negyedik estve. Földesen.
Ötödik estve. Tornyoson.
Hatodik estve.



Ismertető

A Flóri könyve mellett kissé feledésbe merült Bezerédj Amália másik jelentős, bevégezetlenül maradt írása, a Földesi Estvék. Olvasó könyv a' magyar ifjúság számára. A mű párbeszédes, nagyobb gyermekeknek, olvasókönyvnek szánta Bezerédj Amália. Az alkotás zsinórmértékét Samuel Wilderspin és Johann Heinrich Pestalozzi pedagógiai munkái jelentették. Fellelhető benne a kisgyermeknevelést és az óvodák tartalmi munkáját ismertető Wilderspin-féle tervezet, és Pestalozzi Lénárd és Gertrúd című művének hatása.

A szerző a címben Földes pusztára utal, ahol Földesi úr (Bezerédj István) házában beszélgetésre gyűltek össze a környékbeli főnemesi, köznemesi családok, a baráti körükhöz tartozó orvosok és a gyermekeiket nevelő magántanítók. A gyermekek is jelen vannak az estéken, és a beszélgetések aktív résztvevői. A családi nevelés nagyszerű példája ez a munka. A Földesi kúriában eltöltött téli vasárnapesték leírását olvashatjuk a műben. Néha más helyszínt is választottak. Az összejövetelek résztvevői beszélgettek az ember jogairól, szuverenitásáról, a tanuláshoz való jogról, a gyermekeket megillető emberi élet követelményeiről. Olyan ma is időt álló problémákról is vitatkoztak, mint a tehetség, a műveltség kérdése, a közösségi nevelés elvei, a büntetés problémái, a szegény gyerekek nevelésének szükségessége, s az erkölcs kérdése. Szóba került a kisgyermeknevelés problémaköre is, amely a korban fontos kérdés volt Magyarországon. A mű Kisdedóvó-intézet című fejezetében egy óvoda felépítéséről, pedagógiai jelentőségéről, alkalmazott módszereiről, eszközeiről (pl. olvasótáblák, papírból készített betűk, számok, számológép, föld- és éggömb, hinta, faliképek, stb.) olvashatunk. A Földesi estvék igazolja azon reformkori felismerést, hogy a családoknak és az újonnan létesült intézményeknek (óvoda-iskola) magyar nyelvű könyvekre van szüksége. Bemutatja a Bezerédj-család kisgyermeknevelés, családi nevelés és pedagógusképzés érdekében kifejtett meggyőző munkáját.

A mű szerény halhatatlanságban rejtőzik, holott a reformkor igen értékes magyar nyelvű forrásainak egyike.

Forrás: Kurucz Rózsa: A család térben és időben

http://polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/7/kuruczrozsa-csalad/621_a_hidjai_otthon_a_magyar_biedermeier_egyik_szellemi_kzpontja.html
×