Emberirtó háboru volt, mialatt Zolának ezt az emberszerető regényét ketten forditottuk, Karinthy Emmy és én - a hölgyet nem udvariasságból bocsátom előre, hanem azért is, mert a forditás nagyobbik feléért őt illeti az érdem és a felelősség. A "négy evangélium" közül a Fécondité született meg a leghamarabb. Zola ebben a regényében prófétai tüzzel támadta az emberiség vad élvezethajhászását - amelyet Páris akkori Sodomájában bőven tanulmányozhatott - és hirdette eljövetelét az uj embernek, aki csak a munkának és gyermekei szaporitásának, nevelésének fog élni. Csodálom, hogy eddig a "Termékenység" tiz év előttről való és teljesen elfogyott kiadását föl nem frissitették. Hallatlanul érdekes mü és ma is minden sora aktuális, sőt a nagy emberveszteség után aktuálisabb, mint valaha. Zola valamennyi müve közül talán ez a legtipikusabb. Valami vad geniális erő van benne, amely nem franciás, mert nem ismeri azt a harmóniára való törekvést, egyensulyt, ami a francia müvészetet átitatja. Brutális és csökönyös, széles válla, erős ökle van: cvikkeres, tudós munkás, amilyennek a szobrát láttam, amelyet a szocialisták Suresnes piacán emeltek a tiszteletére. Minthogy ez a regénye a bő gyermekáldás, a termékenység érdekében harcol, eszünkbe kell, hogy jusson: Zola törvényes házassága meddő volt, ellenben indiskrécióként kiderült róla, hogy volt egy második háztartása is nagy titokban, hol a törvénytelen, de termékeny anya gyermekekkel ajándékozta meg őt. Ez a dolog gyakrabban eszébe jut az embernek a regénye tanulmányozásakor. Nagyon is átélt, életszerü megfigyelések vannak benne. A francia kritika még mindig nincs kibékülve Zolával, nem tartják stilusmüvésznek: vad, cafatos, gyakran mániákus irásai csakugyan egyéni stilisztikát követnek, de mennyi nyugtalanitó, alakitó erő van ebben a vad regényirói termékenységben. Még királyság volt, mikor ezt a regényt forditani kezdtük és néha meghökkenve állt meg egy-egy mondat előtt a forditói toll. Most azonban köztársaságban élünk és hiszem, hogy a brutális őszinteségekre megtanitott már minket az élet, a háboru, a forradalom. Ne riadjunk vissza a jótékony, prófétai szókimondástól.

1919. január.
Szini Gyula.