---

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS

A) A HARMADKORI MEDENCÉK VÍZFÖLDTANI ÁTTEKINTÉSE
I. A víztároló összletek felépítése a magyar medencében (Schmidt E. R.)
II. A mélységi vizek utánpótlódásának kérdései
  A mélységi vizek nyomásállapota (Almássy E., Schmidt E. R.)
  Hegységeink vízháztartása
III. A magyar medencéket felépítő rétegösszletek hőmérséklete (Schmidt E. R.)
IV. Magyarország vízföldtani tájegységei (Schmidt E. R., Bélteky L.)
V. A mélységi vizek vegyi alkata (Schmidt E. R.)
  A rétegvizek gyakorlatilag különösen fontos vegyi jellegei (Schmidt E. R.)
VI. Artézi vizet szolgáltató összleteink vízadó képessége
  A mélyfuratú kutak átlagos fajlagos vízhozama, valamint főbb hidrológiai és termelési adataik (Bélteky L.)
  Az Alföld részletes fajlagos vízhozamtérképei (Schmidt E. R.)
VII. Magyarország hévvízfeltárási lehetőségei (Schmidt E. R.)
  Magyarország ásvány- és gyógyvizeinek áttekintése

B) HEGYVIDÉKEINK VÍZFÖLDTANI ÁTTEKINTÉSE
VIII. A hegyvidékek vízrajzi, vízföldtani és vízkémiai térképei (Schmidt E.R.)
IX. A Baranyai Szigethegység vízföldtani jellemzése (Almássy E., Ember K., Erhardt Gy., Láng G., Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
  A Mecsekhegység
  A Villányi-hegység
X. A Sopron - Kőszeg - Szombathely - Szentgotthárd környéki hegy- és dombvidék vízföldtani jellemzése (Ferencz K., Schmidt E. R.)
XI. A Bakonyhegység vízföldtani jellemzése (Láng G., Bertalan K., Jaskó S., Schmidt E. R., Venkovits I.)
XII. A Vértes- és a Velencei-hegység vízföldtani jellemzése (Láng G., Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
  A Vérteshegység
  A Velencei-hegység
XIII. A Budai-, Pilis- és Gerecsehegység vízföldtani jellemzése (Ember K., Erhardt Gy., Láng G., Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
  A Budai- és Pilishegység
  A Gerecsehegység
XIV. A Börzsöny- és a Dunazug-hegység vízföldtani jellemzése (Joó T., Láng G., Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
  A Börzsönyhegység
  A Dunazug-hegység
XV. A Cserháthegység vízföldtani jellemzése (Ozoray Gy., Ember K., Erhardt Gy., Láng G., Schmidt E. R.)
XVI. A Mátrahegység vízföldtani jellemzése (Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
XVII. A Bükkhegység és az Upponyi-hegység vízföldtani jellemzése (Ravasz Cs. L.- né, Láng G., Schmidt E. R.)
XVIII. Salgótarján-Ózd vidékének vízföldtani jellemzése (Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
XIX. A Sajó - Bódvaköz vízföldtani jellemzése (Láng G., Schmidt E. R.)
XX. A Cserehát vízföldtani jellemzése (Ozoray Gy., Schmidt E. R.)
XXI. A Tokaji-hegység vízföldtani jellemzése (Erhardt Gy., Schmidt E. R.)
Függelék: Nagy-Budapest vízföldtani jellemzése (Schmidt E. R.)

IRODALOM
KERESŐKARTONOK SZÖVEGE

---

Előszó

A M. Áll. Földtani Intézet Vízföldtani Osztálya 1959-ben lezárta az ország átnézetes vízföldtani felvételét, amely az ország 300 000-es átnézetes vízföldtani térképének szerkesztéséhez szolgál alapul, és - a tudományos megállapításokon felül - az előzetes, valamint a távlati tervezésekhez nyújt segítséget.

Ugyanebben az évben a Vízföldtani Osztály áttért az 1 : 50 000 méretarányú hidrogeológiai felvételek készítésére. E térképek már konkrét vízgazdálkodási feladatok (háztartási, ásvány-, gyógy- és hévvízfeltárási, vízellátási, öntözési és lecsapolási kérdések) megoldásához is alapul szolgálhatnak.

Az érdekelt főhatóságok: az Országos Földtani Főigazgatóság és a Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízellátási és vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó intézmények és szakemberek sürgetésén kívül a fent jelzett körülmények is indokolttá teszik, hogy eddigi eredményeinket - a még kétségtelenül fennálló hiányosságok ellenére is - összefoglaljuk. Az adatok elvi vonatkozásait a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottsága 1956-ban, a KGST állandó Földtani Bizottságának Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai Szekciója pedig 1957. október havi berlini ülésszakán jórészt már megvitatta és jóváhagyta. Anyagunkat a M. Áll. Földtani Intézet 1959. május 19-én rendezett szakmai tanácskozásán bemutatva, ott jelenlevő szakembereink egyhangúan annak kiadása mellett foglaltak állást.

Reméljük, hogy közreadott munkánkkal is hozzájárulhatunk az e témakörrel kapcsolatos véleménycsere további és szélesebb körben való megindításához, és ezen keresztül a helyes és célszerű szemléleti mód kialakításához. A közölt adatokat bizonyára jól hasznosíthatják munkájukban nemcsak a geológusok és hidrogeológusok, hanem a vízellátási kérdésekkel foglalkozó tervezőmérnökök és egyéb szakemberek is, különösen a perspektivikus tervezés vonalán.

---