Piroska Katalin - Piroska István
Az aradi magyar színjátszás 130 éve, 1818-1948
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
1. KÖTET (1818-1905)
Előszó
Előzmények
Az első magyar színtársulatok Aradon (1818-1847)
A történelem viharaiban erősödő magyar színjátszás (1848-1874)
Színtársulatok, színészek
Színielőadások
Drámák
Operák, balettek
Népszínművek
A rangszínháztól a Városi Színházig (1874-1885)
Thália második otthona Aradon
Az első három színiévad (1874-1877)
Színügygyámolító Egylet alakul (1877-1880)
Mosonyi első direktorkodása 1880-1883
Színháztűz (1883. február 18.)
A harmadik színházépület
Színjátszás a századfordulón (1885-1905)
A Krecsányi-korszak (1885-1888)
Az újabb Mosonyi-évad (1888/89)
Aradi Gerő társulatának utolsó évei (1889-1893)
Az Aradvárosi Színházból aradi Nemzeti Színház lesz
Leszkay András igazgatásának 9 éves időszaka (1893-1902)
Zilahy Gyula, a művészi törekvések direktora (1902-1905)
Társulati névsorok
Repertórium
Rövidítések jegyzéke
Darabcím-mutató
Névmutató
Felhasznált irodalom
A képek, illusztrációk jegyzéke
Idegen nyelvű ismertetők
2. KÖTET (1905-1948)
Előszó Arad színháztörténetéhez
Bevezető
Azok a boldog békeidők (1905-1914)
Szendrey első három színi évada (1905-1908)
A második hároméves szerződtetés (1908-1911)
A "boldog békeidők" utolsó három évada (1911-1914)
A háború kitörésétől Trianonig (1914-1920)
A háborús esztendők (1914-1918)
Színjátszás a forradalmak, megszállások sodrában (1918-20)
Az első hónapok Trianon után
A két világháború közötti időszak küzdelmes évei (1920-1940)
Róna Dezső direktorkodása (1920-1924)
Fekete Mihály mint igazgató (1924-1926)
Az újabb Szendrey-korszak (1926-1936)
Az első "bő esztendő"
"Szűk" esztendők a gazdasági világválság előtt (1927-1929)
Színészet a világgazdasági válság idején (1929-32)
A válság első évei (1929-31)
Új szervezési forma: egy társulat négy város számára (1931/32-es évad)
Janovics után ismét úgy, mint azelőtt (1932-1936)
A bécsi döntés előtti esztendők
Új igazgatók a színház élén (1936-1938)
Utolsó évad a színházépületben (1938-39)
Színházalapítás, az Erdélyi Kamaraszínház egyetlen évada (1939/40)
Magyar színészet Aradon a második világháború után (1945-1948)
Népszínház alakul
A háború utáni magyar színészet utolsó évada (1947/48)
Kitekintés
Társulati névsorok
Repertórium
Rövidítések jegyzéke
Darabcím-mutató
Névmutató
Felhasznált irodalom
Képek, illusztrációk jegyzéke
Előszó
Munkánk több mint tízéves gyűjtő- és kutatómunka eredménye. A hosszú esztendők alatt igyekeztünk Kányádi Sándort idézve "behordani mindent", ami módunkban állt, hogy Thália aradi papjairól - lehetőségeinkhez mérten - a leghitelesebb képet fessük. Szerencsére a nem könnyű kutakodásban nem maradtunk magunkra, felbecsülhetetlen segítséget kaptunk dr. Enyedi Sándor színháztörténésztől, aki nagy tudásával, hasznos tanácsaival előbbre vitte a nem ritkán buktatókkal teli anyaggyűjtés ügyét, majd a kötet összeállítását. Köszönjük az Országos Széchényi Könyvtár és ezen belül elsősorban a Színháztörténeti Tár munkatársainak, dr. Sirató Ildikónak és Rajnai Editnek, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatójának, dr. Ács Piroskának, a Múzeumi Osztály vezetőjének, dr. Csiszár Mirellának és Szebeni Zsuzsának, a nemzetközi kapcsolatok színházi referensének, hogy a feltárásban hatékony segítséget adtak, és lehetővé tették az intézmények tulajdonában lévő dokumentumok közlését. Hálásak vagyunk az aradi múzeum igazgatójának, Petru Hügel úrnak, valamint Nt. Józsa Ferencnek, az Arad-Mosóczi Református Egyházközség lelkipásztorának, akik szintén megengedték a birtokukban lévő dokumentumok tanulmányozását és ezek egy részének közlését. Nélkülük, ahogy mondani szokás, ez a könyv "nem jöhetett volna létre."
Monográfiánkban a kezdetektől 1948-ig mutatjuk be az aradi teátrum történetét. A jelenlegi első kötet 1905-ig, Zilahy Gyula aradi direktorkodásának végéig tárgyalja az eseményeket. Korszakváltás ez az időszak, mert az ő igazgatása alatt kapja meg az intézmény a Nemzeti Színház titulust, ez olyan rangot jelentett, amellyel nem sok város színészete dicsekedhetett ebben az időben.
A kötet több szorosan összetartozó egységből áll, az első rész, a színházi történések időrendben történő bemutatása, ennek szerves tartozékai a társulati névsorok és a repertórium, amely évadonként közli a színház napi műsorát, a művek teljes címét és a szerzőket, pontosabban ebből annyit, amennyire van dokumentum, megjelölve az adatok forrásait, a történeti részben ezekre gyakran csak utalás történik. Az 1880 adatot tartalmazó névmutató és az 1828 adatos darabcímmutató segít abban, hogy az érdeklődő a terjedelmes munkában könnyebben tájékozódjék.
A régi újságokat, színlapokat, színházról, színészekről szóló tudományos munkákat és szépirodalmi műveket forgatva érdekes "játék" volt a bennük talált apró mozaikokból összerakni a színház - és mögötte a város - színes múltjának krónikáját. Bízunk benne, hogy a kialakult kép "megtekintése" nem lesz untató azoknak sem, akik a kötetet a kezükbe veszik.
A szerzők