---

Tartalom

1. BEVEZETŐ
1.1. A kutatást megalapozó szakirodalom
1.1.1.Tanárképzés- és tanárságtörténet
1.1.2. Tantárgytörténet
  Szakdidaktikai szemléletű tantárgytörténet-írás
  Tudománytörténeti szemléletű tantárgytörténet-írás
  Neveléstörténeti szemléletű tantárgytörténet-írás
1.2. A kutatás forrásai, előzményei, elméleti-módszertani kérdései
1.2.1. A kutatás közvetlen előzményei és menete
1.2.2. A felhasznált adatbázis(ok) jellemzői
1.2.3. Rekrutációs vizsgálatok: a társadalmi háttér "jelzései", elemzési módszerek
1.2.4. Egyéni életutak - kollektív elemzés
1.2.5. A vizsgált időszak problémája: két korszak - két ország?

2. ALAPADATOK A MAGYARORSZÁGI BÖLCSÉSZKÉPZÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETÉHEZ
2.1. A bölcsésztanárképzés állomásai Magyarországon (1777-1945)
2.2. A magyarországi bölcsészképzés a korabeli statisztikák tükrében (1895-1945)
2.2.1. A bölcsészképzés helye a dualista Magyarország oktatási viszonyai között
2.2.2. A bölcsészképzés helye a Horthy-korszak felsőoktatási rendszerében
2.3. Bölcsészdoktorok és/vagy bölcsésztanárok: a kiadott diplomák számának alakulása
2.4. Szakválasztás, szakpárosítás
2.4.1. Leggyakoribb szakpárosítások a dualizmus korában
2.4.2. Leggyakoribb szakpárosítások a Horthy-korszakban
2.4.3. A szakválasztás gender meghatározottsága
2.4.4. A szakválasztás felekezeti-nemzetiségi meghatározottsága

3. A NÉMET SZAKOS BÖLCSÉSZEK ÚTJA A DIPLOMÁIG
3.1. A németszakosság általános jellemzői a bölcsészképzésen belül
3.1.1. A német szakon diplomázók számának alakulása (1874-1945)
3.1.2. A német szakosok jellemző szakpárosításai
3.2. A "németszakosság" szociológiai profilja
3.2.1. A német szakon diplomázók társadalmi jellemzői a dualizmus idején
3.2.2. A német szakon diplomázók társadalmi jellemzői a Horthy-korszakban
3.2.3. A német szakon diplomázók társadalmi profilja tudományegyetemenként
3.2.4. Regresszióelemzés: a profilalkotás ellenőrzése
3.3. Tanulmányi utak, tanulmányi stratégiák
3.3.1. Királyi és nem királyi út a német diplomáig
3.3.2. A tanári és doktori végzettség megszerzésének stratégiái
3.3.3. A vizsgaeredmények kapcsolata a kiválóság egyéb jelzéseivel
3.3.4. A tanulmányi kiválóság összefüggése a szociokulturális háttérrel
3.3.5. Mennyire voltak kiválóak az Eötvös-kollégisták?

4. A NÉMET SZAKOS DIPLOMA "ÉRTÉKE"
4.1. Elhelyezkedési lehetőségek a középiskolai tanári pályán
4.1.1. Statisztikai adatok a középiskolai piac jellemzőiről (1895-1945)
4.1.2. Statisztikai adatok a középiskolai tanárokról (1895-1945)
4.2. A német nyelv és irodalom helye a középiskolai tárgyak között
4.3. A német szakos bölcsészek elhelyezkedési esélyei
4.3.1. Mikor mennyit ért a bölcsész diploma?
4.3.2. Mennyit ért a német szakos diploma?
4.4. Az elhelyezkedésben szerepet játszó demográfiai tényezők
4.4.1. Általános összefüggések: felekezet, társadalmi nem, nemzetiségi háttér
4.4.2. A germanisztikai képzésben felülreprezentált csoportok megjelenése némettanárként
4.5. A tanulmányi kiválóság szerepe a tanári karrierben
4.5.1. A középiskolai tanárok "minősége"
4.5.2. A doktorátus jelentősége a némettanári karrierben

5. ÖSSZEGZÉS
MELLÉKLET
IRODALOM

---

Fülszöveg

Bíró Zsuzsanna Hanna az 1890 és 1945 közötti németszakos bölcsészek rekrutációs bázisáról, nemi, vallási, nemzetiségi összetételéről, származási helyéről, apjuk iskolázottságáról s tanulmányi előmenetelükről értekezik új, revelatív, máskor vitára késztető, de mindig megalapozottan, árnyaltan kifejtett mondanivalójú kötetében. Szorosabban vett témáján túl érdemi adalékokkal szolgál a hazai intézmény-, ill. tantárgytörténeti kutatásokhoz, a hazai gender- és pedagóguskutatásokhoz, s a professzionalizáció-kutatásokhoz is. A mű terjedelmét, interdiszciplináris feldolgozásmódját és színvonalát tekintve egyaránt kiemelkedik a hasonló értekezések közül. Szerzője a téma szempontjából eddig nem hasznosított adatok rendkívül széles körét (többezres, időnként többtízezres adatbázissal dolgozott) vonta be a tudományos kutatásba. Sokoldalú szakirodalmi tájékozottsága, a történeti statisztikai eszközök virtuóz használata, és egy - a nemzetközi tudományosság szempontjából is kiemelkedő eredményekkel jelentkező - rangos szakmai-tudományos műhelyben szerzett gazdag tapasztalatai révén érdemi új eredményekkel gazdagította a hazai nevelés- és társadalomtörténeti kutatásokat.

---

A "Társadalom és oktatás" sorozat megjelent kötetei:

Lukács Péter – Várhegyi György (1989):: Csak reformot ne… Edukáció, Budapest
Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Edukáció, Budapest
Mihály Ottó (1990): Iskola és pluralizmus. Educatio, Budapest
Nagy Mária (1990): Pedagógusok, bérek, érdekek. Edukáció, Budapest
Sáska Géza – Vidákovich Tibor (1990): Tanterv vagy vizsga? Educatio, Budapest
Péteri Gábor (1990): Mire, mennyit, hogyan? Educatio, Budapest
Lukács Péter (1991): Színvonal és szelekció. Educatio, Budapest
Saád József (1991): Regionális együttműködés a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Nagy Péter Tibor (1992): A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Budapest
Setényi János (1992): Harc a középiskoláért: kísérletek az egységes középiskola megteremtésére az 1945 utáni Európában. Educatio, Budapest
Kozma Tamás – Lukács Péter (1992): Szabad legyen, vagy kötelező? Educatio, Budapest
Kozma Tamás (1992): Reformvitáink. Educatio, Bp.
Sáska Géza (1992): Ciklikusság és centralizáció. Educatio, Budapest
Halász Gábor (1993): Az oktatás jövője és az európai kihívás. Educatio, Budapest
Andor Mihály – Liskó Ilona (1994): Az utolsó igazgatóválasztás. Educatio, Budapest
Ladányi János (1994): Rétegeződés és szelekció a felsőoktatásban. Educatio, Budapest
Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános iskolában. OI, Budapest
Hrubos Ildikó (2002): Az ismeretlen szakképzés. Az AIFSZ kutatásának tapasztalatai. OI–Új Mandátum, Budapest
Kelemen Elemér (2002): Hagyomány és korszerűség: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2002): Hajszálcsövek és nyomáscsoportok: oktatáspolitika a 19–20. századi Magyarországon. OI–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2002): Határokon innen, határokon túl: regionális változások az oktatásügyben, 1990–2000. OI–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó – Szentannai Ágota – Veroszta Zsuzsanna (2003 ): A „bolognai folyamat”: az európai felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei. OI–Új Mandátum, Budapest
Forray R. Katalin – Hegedűs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Hrubos Ildikó (2004): A gazdálkodó egyetem. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Polónyi István (2004): A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón. Budapest Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter – Nagy Péter Tibor (2004): Oktatáspolitika: válogatás a hazai szakirodalomból. Budapest, Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás (2005): Kisebbségi oktatás Közép Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Lukács Péter (2005): A felsőoktatás tömegesedése. Felsőokt. Kutint., Budapest
Karády Viktor (2005): A francia egyetem Napóleontól Vichyig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Kozma Tamás – Rébay Magdolna (2006): Felsőoktatási akkreditáció Közép-Európában. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Bajomi Iván (2006): Konfliktusok és konszenzusképzés az oktatásban. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Havas Gábor – Liskó Ilona (2006): Óvodától a szakmáig. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Rendszerek és váltások. Budapest Felsőokt. Kutint. –Új Mandátum, Budapest
Sáska Géza (2007): Közműveltség és magántudás. Felsőokt. Kutint.–Új Mandátum, Budapest
Nagy Péter Tibor (2010): Utak felfelé: oktatás és társadalmi mobilitás a 19–20. századi Magyarországon. Új Mandátum, Budapest
Mazsu János (2012): Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez, 1825–1914. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2013): Az aranykor vége – bezárnak-e a papírgyárak? A hazai felsőoktatás rendszerváltás utáni 20 éve – oktatásgazdasági és oktatáspolitikai nézőpontból. Budapest, Gondolat
Nagy Péter Tibor – Veroszta Zsuzsa (2014): A felsőoktatás kutatása. Gondolat, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna (2014): Bölcsészdiploma és társadalom. Gondolat, Budapest
Polónyi István (2016): Emberi erőforrásaink 21. százada. Gondolat, Budapest
Mandel Kinga Magdolna (2016): Kihívások. Középpontban a székelyföldi oktatás kérdései. Gondolat, Budapest

---